Párkapcsolat: tükör-e a másik?

2023. május 23.

Előfordult már veled, hogy összekaptál a pároddal hasonló - vagy éppen egyforma - gondolat, viselkedés vagy esemény kapcsán? Volt olyan, hogy ez megismétlődött? Akár rendszeresen megjelenik?  

Ha képes vagy felismerni, melyek azok a szokások, viselkedésminták, érzelmek benned és benne, amelyekkel újra s újra elkezditek ugyanazokat a játszmákat, s amelyekben nem igazán érzitek jól magatokat, akkor hatalmas ugrást tehetsz az önismeretben.

Ha igazi önismeretre vágysz, akkor nézd az emberi kapcsolataid egyfajta tükörként. Különös tekintettel vedd szemügyre és vizsgáld meg a párkapcsolatod, annak is elsősorban az érzelmi oldalát. Itt most nem csak a szerelemre gondolok, hanem arra, hogy milyen érzések vannak benned a párodhoz kapcsolódva. Nem csak az idealizált helyzetekben, hanem a hétköznapi apró-cseprő kis dolgokban.

Ha néha azt hiszed, hogy azért szenvedsz a partnered mellett, mert ő ilyen vagy olyan, vagy ő a hibás bizonyos dolgokért, akkor végy egy mély lélegzetet, s ne engedj az automatikusan megjelenő magyarázatoknak. Vedd szemügyre, hogy tisztán látod –e a helyzetet és a párodat, vagy az érzelmeid szűrőjén át? Amikor például pillanatnyilag nem érzed jól magad a párkapcsolatban, s azt hiszed, hogy neki kell megváltoznia, tedd fel a kérdést: Ő talán ugyanígy gondolkodik rólam? S ha igen, van –e rá alapja? Helyezd bele magad az ő szerepébe s próbáld magad meglátni a párod szemszögéből. Csodában lesz részed. Rádöbbensz, hogy nem ő a hibás. S nem is te. Csupán az, hogy az otthonról hozott programok játszanak veletek. 

A párkapcsolat megtanít felismerni, hogy hogyan irányítanak az öntudatlan szokások, meggyőződések, és elvárások, és az azokhoz fűződő érzelmeid, amelyek alakítják az emberi kapcsolataid alapjait. Az önfejlesztésnek – önismeretnek az egyik legerőteljesebb módja a párkapcsolataidban megjelenő érzelmeid megismerése. Ha lemondasz a párkapcsolatod önismeretben való felhasználásáról, akkor megfosztod magad mélyebb elmeprogramod legintenzívebb ismeretének lehetősségétől. Az ellenállásaid, szokásaid, szülői kondicionálásaid megismerésére olyan terepet kínál, melyet soha nem találnál meg egy jóga ashramban, egy elvonuláson. Könnyű az ilyen „steril” helyeken harmonikusnak és szeretetteljesnek látszani, s eljátszani egy szerepet.

Azonban gondolj néha arra, hogy ha eljátszod a királylányt, az még nem tesz azzá. Attól még az vagy aki. Ugyanígy egy hamis szerep nem tesz boldoggá és hitelessé, amikor valódi vagy az viszont igen. Nem könnyű szembesülni Önmagunkkal, a partnerünkön keresztül azonban nagyon hasznos s építő. Még ha néha fájdalmas is. Mélyebb szinten minden pillanatban, amikor találkozol valakivel, tükörbe nézel, s ebben a tükörben láthatod meg viselkedésedet, szülőktől, a társadalomtól kapott kondicionáltságodat, szokásaidat, félelmeidet, reakcióidat. A párkapcsolatodban pedig ez hatványozottan igaz.

Egyszerre sokfélének lenni: A szerepkonfliktusokról

2023. május 22.

Mindannyian folyamatosan szerepeket játszunk, de persze nem elsősorban a színházi értelemben. Sőt a szerepjátszásnak csak bizonyos esetekben van negatív felhangja, főleg, ha a megtévesztést vagy a manipulációt szolgálja.

Mert a mindennapi életben természetes, hogy számos társadalmi szerepet töltünk be, gyerekek vagyunk, szülők, házastársak, testvérek, barátok, kollégák, szomszédok, főnökök, beosztottak, haragosok vagy jóakarók, és még sokáig lehetne sorolni azokat a helyzeteket (és a belőlük adódó szerepeket), amikor különbözőképpen kell a másikra reagálnunk.

A szerep szociálpszichológiailag tehát egy közvetítő elem egyén és közösség között, melynek segítségével összeegyeztethetjük az egyén individuális sajátosságait és igényeit, valamint a szűkebb vagy tágabb társadalmi közeg szükségleteit és elvárásait.

Mert a szerepekhez mindig szerepelvárások is tartoznak, részben a „szerepküldők”, részben az érintett környezet részéről. Egy munkahelyen nyilván a főnök a szerepküldő, ő jelöli ki, mit is kell egy adott beosztás jelentette szerepben teljesítenünk, de elvárásaik természetesen vannak a kollégáknak, az ügyfeleknek is.

És szerepeink teljesítése közben sokszor jelennek meg különféle konfliktusok, nem feltétlenül konkrét személyekkel vagy csoportokkal kapcsolatban, hanem egy-egy szerepen belül, szerepeink között, vagy a szerepelvárások és saját elképzeléseink eltérésében.

A szerepkonfliktusok típusai

Az előbbiek értelmében három alaptípusa lehet az ilyen konfliktusoknak:

· Személyszerep-konfliktusok: Amikor az egyén nem képes megfelelni a szerepelvárásoknak. Ennek sokféle oka lehet, például, ha valaki egyik szerepében (szülőként, főnökként, segítőként) túlvállalja magát, és nem képes megfelelni az adott szerephez kapcsolódó minden elvárásnak. De ilyen lehet, amikor az egyén fizikailag nem képes betölteni egy szerepet (mondjuk valamilyen fogyatékosság vagy krónikus betegség miatt), vagy az értékrendje nem passzol ahhoz a szerephez, melyet be kellene töltenie. Mondjuk, egy vegetáriánus csak egy vágóhídon talál állást, melyet kénytelen elvállalni a megélhetési kényszer miatt. Vagy egy katolikus nőgyógyász, akinek komoly erkölcsi dilemma az abortusz.

· Státuszinkongruencián alapuló konfliktusok: Ez valójában az elsőnek egy lehetséges altípusa, hisz ez is a nem megfelelő szerepilleszkedésből adódik. Jellemző formája, mikor valaki rangon alulinak érzi az általa betöltött szerepet. Mondjuk a főnökénél magasabb iskolai végzettsége és/vagy több szakmai tapasztalata van, mégis egy beosztotti státuszba kényszerül.

És van, amikor ezt komplett foglalkozási csoportok élik meg, gondoljunk csak az egészségügyi dolgozók vagy a pedagógusok helyzetére, amikor sem jövedelemben, sem társadalmi presztízsben nem vélik megkapni a végzettségüknek és szakmai felelősségüknek megfelelő megbecsülést.

Úgy izzad a lábam...

2023. május 22.

Ki gondolta volna, hogy akár 20 000 lépést is megteszünk naponta? Pedig egyes felmérések ezt mutatják. Nem csoda hát, ha sokunknak jelent problémát a kisebb-nagyobb mértékű lábizzadás, különösen meleg időben. 

A lábizzadás nem csak időjárásfüggő, hanem a fizikai aktivitás vagy a lábbeli hordási ideje is befolyásolja. Íme néhány jó tanács ahhoz, hogy miként előzzük meg, enyhítsük vagy szüntessük meg ezt a fajta izzadást.

Törekedjünk a tökéletes higiéniára!

Ez a követelmény természetesnek tűnik, de nem mindig gondolunk rá pl. zuhanyozás, fürdés közben. Egyik fő szabály: külön figyelni rá, hogy mindegyik lábujj között jól beszappanozzuk a bőrt. A másik fontos teendő: a zuhanyozás vagy a fürdőzés befejeztével gondosan, egyenként meg kell törölni a lábujjakat, mielőtt zoknit, harisnyát, illetve cipőt húznánk. Ennek oka, hogy a legkisebb nedvesség is kedvez a baktériumok terjedésének, így a kellemetlen lábszag megjelenésének.

Megfelelő cipőt válasszunk! 

Régi tapasztalat, hogy cipőn spórolni nem lehet! Részesítsük előnyben a bőrcipőket, melyek jobban szellőznek, mint az olcsóbb, műbőrből készült lábbelik. És amint az időjárás engedi, vagy ha egész nap zárt helyen tartózkodunk, lehetőleg nyitott fazonú cipőt viseljünk. Amikor pedig beköszönt a csizmaviselés szezonja, és gyakran csapadékos is az időjárás, a nedvesség esetleges beszivárgása miatt biztosítsuk lábunk szárazságát azzal, hogy gyapjúzoknit húzunk a lábbelibe. A pamuthoz hasonlóan a gyapjú természetes szálainak köszönhetően szabályozza, illetve megakadályozza az izzadást is, ha pl. egész nap hordjuk a csizmánkat, és befülled, beleizzad a lábunk. Egy másik fontos szabály, hogy ne hordjuk ugyanazt a lábbelit egymás követő napokon, hanem váltogassuk az időjárásnak megfelelő „cipőkészletünkből” nap mint nap.

Használjunk speciális lábdezodort!

Ajánlott a könnyű, friss illatú lábdezodor használata, melynek természetes, növényi hatóanyagai gátolják a nagyfokú izzadást, megszüntetik a kellemetlen lábszagot. Összetevője lehet kamillakivonat, D-panthenol-provitamin, regeneráló allantoin, teafa- vagy eukaliptusz-illóolaj, mentol (ez utóbbiak hozzájárulnak a fokozott bőrhigiéniához is). Léteznek pordezodorok is, melyek hatékonyabbak, hosszabban megőrzik a lábbőr szárazságát, izzadtságmentességét, mintha egyszerűen bepúderoznánk a lábunkat.

Latinos lányok, mediterrán pasik - Az aura színének titkai! Te melyik típusba tartozol?

2023. május 21.

A szivárvány színeiben pompázik auránk. Megismerhetjük személyiségünk főbb jellemzőit az aura-színeink segítségével? Az aura színéből nyerhető információk többet elárulnak, mint hinnénk! A vörös, a narancs, és a sárga színtípusok lélektana.  

Világunk a körülöttünk hullámzó színek tengere.
Ha a természet színtelen volna, szoronganánk, sőt depresszióba esnénk. Érzéseink és jó közérzetünk a bennünket körülvevő színességből is fakad. A színek megkülönböztetésére csak az ember és a kígyó képes, talán ezért is vált a kígyó a bölcsesség jelképévé. Színes álmokat is gyakran azok az emberek látnak, akik személyiség fejlődésük során már meglehetősen magas tudati szintre jutottak el.

A XVII. században Isaac Newton felfedezte, hogy a fehér fény különböző színekből áll. Ha a fény egy prizmára vetül, a szivárvány színeire bomlik fel. Valamennyi szín együtt képezi a színképet és spektrumszíneknek is nevezzük őket. Figyeljük meg a következő képen a szivárvány színeit, a hét fő csakra színeit láthatjuk. (vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya).

Sokakat foglalkoztató kérdés az, hogy igaz-e, hogy auránk színe állandóan változik?
Csak annyira, amennyire személyiségünk változik. Főbb karaktervonásaink meghatározzák személyiségünket, bár ezt biztosan mindenki tudja, hogy a gondolat teremtő erejével nem lehetetlen megváltoztatni tulajdonságainkat sem. Ehhez nagyon magas tudatossági szintet kell elérnünk. Sok embernél akkor is észrevehető óriási változás, ha pl.: egy nagy betegségen vagy katasztrófán esik át. Ilyenkor átértékelődik eddigi szemléletmódjuk és megváltozik értékrendjük, az élethez való hozzáállásuk.

A domináns szín
Mindenkinek vannak uralkodó színei, amelyek az árnyalati változásokat leszámítva, változatlanok maradnak az auratérben. Ez az a domináns szín, amely alapján a főbb személyiségjellemzőket megállapíthatjuk az egyénekről. Ezt a színt legbiztosabban akkor tudjuk megállapítani, ha az egyén kiegyensúlyozott állapotban van, mert akkor „éli meg leginkább önmagát.” Az aura egyes rétegei azonban egyetlen nap leforgása alatt akár többször is változhatnak. Ilyen pl. a fej fölötti réteg, amely pillanatnyi gondolatvilágunkat tükrözi.

Az auraelemzésnél nemcsak a színek milyensége ad fontos információt az egyén megismerésére, hanem a színek intenzitása, tisztasága, élénksége, továbbá a különféle színek egymással való kölcsönhatását ill. elhelyezkedését az aura egyes területein is figyelembe kell venni. Látható, hogy a szivárvány színei is összefolynak, nem határolhatóak el élesen egymástól. Az aura színeit sem részenként, hanem egységében kell figyelembe venni. 

A színek szimbolikája
A színek szimbolikus jelentéstartalommal bírnak, amelyeket az emberiség sok-sok évezred alatt megfigyeléseit és tapasztalatait összevetve egységesített. Az egyiptomi hagyományok szerint a három alapszín (a vörös, a sárga és a kék) a test – lélek – szellem hármasságát helyettesítik. Így testesítik meg a színek az emberek tulajdonságait, érzelmeit, viselkedését irányító energiákat.

Testi-lelki fittség - A meditáció fajtái

2023. május 21.

Emberek milliói élnek vele, testi gyakorlatokat is végezve, vagy ülve és relaxálva. A meditáció a test szépítője és pihentetője, a tudatszint megemelője, és a lélek gyógyírje. Mi kell a sikeres meditáláshoz?  

A meditáció segítségével távol kerülhetsz a stressztől, úgy, hogy nem kell drága repülőjegyet venned a Kanári-szigetekre. Valójában a meditáció nem más, mint egy gyors módja annak, hogyan tereljük el gondolatainkat a mindennapi gondoktól és stressztől, és csak az ittre és mostra tudja koncentrálni, ahol csak Te létezel, és csak magadra figyelsz. A végén sokkal kipihentebb leszel, és az élettel kapcsolatban is sokkal jobb gondolataid lesznek.

A meditáció nem valamilyen egzotikus rituálé. Minden világvalláshoz kapcsolódik valamilyen meditációs forma, valamilyen egyszerű légző gyakorlattól kezdve egészen a transzcendentális meditációig, olyan egzotikus nevekkel illetve, mint vipassana és autogén reakció. Bárhogyan is nevezik, a meditáció minden formája a relaxáció elérését célozza.

Találd meg azt a technikát, ami nálad a leginkább működik

Lehet, hogy te más, formálisabb meditációban találod meg a megnyugvást. De először próbáld ki valamelyiket otthon (valamilyen könyv vagy kazetta segítségével, ami végigvezet az egyes lépéseken).

Egyszerre sokfélének lenni: A szerepkonfliktusokról

2023. május 20.

Mert a mindennapi életben természetes, hogy számos társadalmi szerepet töltünk be, gyerekek vagyunk, szülők, házastársak, testvérek, barátok, kollégák, szomszédok, főnökök, beosztottak, haragosok vagy jóakarók, és még sokáig lehetne sorolni azokat a helyzeteket (és a belőlük adódó szerepeket), amikor különbözőképpen kell a másikra reagálnunk.

A szerep szociálpszichológiailag tehát egy közvetítő elem egyén és közösség között, melynek segítségével összeegyeztethetjük az egyén individuális sajátosságait és igényeit, valamint a szűkebb vagy tágabb társadalmi közeg szükségleteit és elvárásait.

Mert a szerepekhez mindig szerepelvárások is tartoznak, részben a „szerepküldők”, részben az érintett környezet részéről. Egy munkahelyen nyilván a főnök a szerepküldő, ő jelöli ki, mit is kell egy adott beosztás jelentette szerepben teljesítenünk, de elvárásaik természetesen vannak a kollégáknak, az ügyfeleknek is.

És szerepeink teljesítése közben sokszor jelennek meg különféle konfliktusok, nem feltétlenül konkrét személyekkel vagy csoportokkal kapcsolatban, hanem egy-egy szerepen belül, szerepeink között, vagy a szerepelvárások és saját elképzeléseink eltérésében.

A szerepkonfliktusok típusai

Az előbbiek értelmében három alaptípusa lehet az ilyen konfliktusoknak:

· Személyszerep-konfliktusok: Amikor az egyén nem képes megfelelni a szerepelvárásoknak. Ennek sokféle oka lehet, például, ha valaki egyik szerepében (szülőként, főnökként, segítőként) túlvállalja magát, és nem képes megfelelni az adott szerephez kapcsolódó minden elvárásnak. De ilyen lehet, amikor az egyén fizikailag nem képes betölteni egy szerepet (mondjuk valamilyen fogyatékosság vagy krónikus betegség miatt), vagy az értékrendje nem passzol ahhoz a szerephez, melyet be kellene töltenie. Mondjuk, egy vegetáriánus csak egy vágóhídon talál állást, melyet kénytelen elvállalni a megélhetési kényszer miatt. Vagy egy katolikus nőgyógyász, akinek komoly erkölcsi dilemma az abortusz.

· Státuszinkongruencián alapuló konfliktusok: Ez valójában az elsőnek egy lehetséges altípusa, hisz ez is a nem megfelelő szerepilleszkedésből adódik. Jellemző formája, mikor valaki rangon alulinak érzi az általa betöltött szerepet. Mondjuk a főnökénél magasabb iskolai végzettsége és/vagy több szakmai tapasztalata van, mégis egy beosztotti státuszba kényszerül.

És van, amikor ezt komplett foglalkozási csoportok élik meg, gondoljunk csak az egészségügyi dolgozók vagy a pedagógusok helyzetére, amikor sem jövedelemben, sem társadalmi presztízsben nem vélik megkapni a végzettségüknek és szakmai felelősségüknek megfelelő megbecsülést.

· Szerepek közötti konfliktusok: Az utóbbi példa már átvezet a második típushoz. Hiszen orvosnak lenni és közben egy gyülekezet tagjának már két különböző szerepet jelent, melyek nem minden esetben összeegyeztethetők, vagy legalábbis súlyos feszültséget okoznak az adott személyben. De ezzel analóg, mikor egy nőnek egyszerre kell anyának, feleségnek és munkavállalónak lennie, hiszen – szemben a tradicionális társadalmakkal – a dolgozó nő ma már a természetes modell, ahol olyan szerepeket muszáj összeegyeztetni, melyeket régebben nem kellett.

De ahogy a modern társadalom egyre bonyolultabbá válik, egyre összetettebb a munkamegosztás, mindenkinek egyre több szerepnek kell megfelelnie, azaz nyilvánvalóan nő a szerepek közti konfliktusok lehetősége.

· Szerepen belüli konfliktusok: A harmadik típus lényege, hogy sok esetben a szerepek küldői ellentétes elvárásokat fogalmaznak meg a szerepek betöltőivel kapcsolatban. A szülőktől egészen mást vár az iskola és mást a gyerekeik, egy orvostól az ápolók és a betegek, egy pilótától a légitársaság vezetése és az utasok. Tipikus példa a munkahelyeken a középvezetői szerep, hisz betöltőjére a beosztottai főnökként, a főnökei beosztottként tekintenek, miközben ugyanarról a munkakörről és szerepről van szó.

Természetes szépítő szerek a kertből, hűtőből

2023. május 20.

A drága bolti krémek, laboratóriumokban előállított mesterséges szerek helyett választhatunk természetes megoldásokat is a bőr és a haj ápolására.  

Nagyanyáink idejében még nem volt szemránckrém, hidratáló, pórusösszehúzó krém, s ő mégis hamvas bőrrel állt az oltár előtt. Azóta kozmetikai cégek százai közül választhatunk, a méregdrága, de garantáltan természetes alapanyagú kencék reklámjai zúdítanak el minket. „ Teljes gyümölcs alapanyagú, tartósítószer nélküli pakolás, a természet erejével szépít!” És már tesszük is a kosarunkba, pedig csak a hűtőszekrény ajtaját kellene kinyitnunk, vagy elsétálni a sarki zöldségeshez, kikukkantani a virágoskertünkbe, és elénk tárulna az összes kozmetikai cég terméke, de most valóban a természet által.

Citrusfélék: a narancs és a grapefruit
A lédús gyümölcsökben a napfény ereje lakozik: a narancsos készítmények megnyugtatják és erősítik a bõrt, hiszen fokozzák a sejtújraképzõdést. A narancsfa virága is hatékony, a benne lévő illóolaj (neroli) ellazítja a fáradt idegrendszert, és jókedvre derít.
A grepfruit a leghatékonyabb gombaölő és nyugtató, nedvét csöpögtethetjük egyszerű testápolókrémbe, samponba, stb.
Ne feledjük, hogy a legtöbb gyümölcssavas készítmény egyik alapanyaga a citrusfélék egyike!

Ribizli
A bogyós gyümölcs magja olyan zsiradékot tartalmaz, amely nagyon hasonlít a bőrünkben találhatóéhoz. Mivel a bőr zsírtartalma folyamatosan változik, ingadozik, bőrünk könnyen fel tudja venni, és gyorsan be is tudja építeni ezeket a növényi zsiradékokat.
A ribizliolaj megnyugtatja az érzékeny bőrt, ápolja a száraz, érdes részeket, és megállítja a viszketést. A ribizli tehát az érzékeny bőrűek szépítőszere.

Rózsa
A szépség a rózsából fakad, leginkább a rózsaolajból. Az olaj nyugtatja, védi és regenerálja a bőrt, ráadásul isteni az illata! Ha vadon nõ a rózsa, a belőle készített olaj gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, cserzőanyagban, A-vitaminban és almasavban.
Ezek a hatóanyagok megvédik a bőrt, kisimítják az apró ráncokat és serkentik a sejtregenerációt. A rózsaolajos fürdő pedig maga a tökéletes ellazulás (keverjünk el 10 csepp rózsaolajat 3 evőkanálnyi tejszínnel, majd öntsük a meleg fürdővízbe).

Megelőzhető a lábgomba?

2023. május 19.

Százszázalékos biztonsággal működő gombamegelőző tippek nincsenek, azonban sokat lehet tenni azért, hogy csökkenjen a lábgombásodás esélye.

A gombásodással járó bőrpanaszok zavarók. A viszketés, az égő érzés, a kipirosodás, a hámlás, az esetlegesen megjelenő kellemetlen szag nem kívánatosak. Ráadásul a nyár közeledtével, a ruházat lengévé válásával és a papucsos-szandálos időszak beköszöntével mindez mások számára is látható lehet. Nem tesz jót a pszichének közszemlére tenni a bajt…

Ront a helyzeten az is, hogy a kezeletlen bőrgomba a körmökre is ráterjedhet. A kialakult körömgomba gyógyszeres kezelése pedig egy hosszadalmas folyamat, amely a lábujjak körmeinél akár 9-12 hónapos kezelést is szükségessé tehet.

És még arról nem is beszéltünk, hogy a bőrgomba fertőző: ha valaki nem kezeli a panaszait, akkor nagy eséllyel a vele egy háztartásban élők is megfertőződnek.

A legjobb lenne megelőzni a bajt

A lábgomba könnyen „beszerezhető”.

– Ahol közös használatú zuhanyzó van, vagy ahol a padlószőnyegen mezítláb járkálnak, könnyen terjed a lábgomba. Uszodákban, strandokon, edzőtermekben, kollégiumokban, hotelekben is fennáll a megfertőződés esélye. Ha lehetséges, az említett helyeken ne járkáljon mezítláb, viseljen lábbelit!

– Ha többen is viselik ugyanazt a lábbelit felváltva, az gombás lábfertőzésbe torkollhat. Legyen saját lábbelije (ne viselje másét!), és legyen saját törölközője, körömvágó kisollója is!

A játék pszichológiája

2023. május 19.

A játék a gyermekek számára a legfőbb ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség. Ezáltal tanulnak a világról, kipróbálják, mit tudnak, és gyakorolják a szociális viselkedési formákat. Alakul általa én-képük, hiszen a társaik visszajelzései alapján határozzák meg magukat. Ezen kívül rendkívüli hatással van érzelmeikre. A játékuk lehet fantázia szüleménye, de gyakran megjelennek benne az őket foglalkoztató dolgok is. A mi dolgunk, hogy észrevegyük ezeket, és komolyan vegyük játékukat, hiszen azt tükrözi, ami a lelkükben zajlik.  

A gyermekekkel foglalkozó pszichológusok is abból vonnak le következtetéseket, hogy a gyermekek mit, hogyan játszanak. Kicsi korban még nem is képesek elmondani mi foglalkoztatja őket. A játékukban viszont kivetülnek a bennük zajló események. Abban próbálják feldolgozni az őket ért élményeket. Természetesen a játékban mind a pozitív, mind a negatív élmények megjelennek. Ettől függően a játék betölthet akár örömszerző, akár feszültségoldó szerepet is.

Abból, ahogy a gyerekek játszanak, megérthetjük, hogy látják a világot, milyen problémák nyugtalanítják. Érdemes megfigyelnünk, mit szeretnek játszani, mit játszanak gyakran, mennyi ideig játsszák az adott játékot? Hiszen ezekből következtethetünk arra, hogy milyen problémák foglalkoztatják, milyennek látják a világot, vagy milyennek szeretnék látni. Az is érdekes információt ad, hogy milyen szerepet vállalnak a játékban. Vezetők vagy inkább követők? Kivel szeretnek játszani, esetleg egyedül játszanak?

A játék pszichológiája egy külön tudomány, nagyon szerteágazó következtetések lehet levonni, ennek ellenére nem csak a játékterapeuták, hanem tapasztalt szülők, pedagógusok is látják a gyermekekben zajló folyamatokat, ha jól megfigyelik őket.

Az azonosulás kényszere: konformitás a csoportban

2023. május 18.

Nyilván nem vagy nem csak puszta véletlen, mely csoportoknak vagyunk tagjai, legyen szó családi, iskolai, munkahelyi, baráti társaságokról, ill. ezek átfedéseiről. Ezeket és a hozzájuk kötődő szerepeket részben magunk választjuk, részben eleve adottak számunkra, mert nem mindegy, hova születtünk, milyen környezetben nőttünk fel, milyen elvárásoknak kellett megfelelnünk.

Ám tagsági csoportjaink, melyekben ténylegesen benne vagyunk, legalábbis részben saját választásainkon alapulnak, a vonatkozási csoportjaink pedig még inkább. Ez utóbbiak azok, melyekben lehet, hogy nem vagyunk tagok, mégis magunkénak érezzük értékeiket, normáikat, jellegzetes viselkedésmódjaikat. Egy egyszerű példával élve: ha sosem voltam alkalmas pilótának, de mindig is vonzott az a pálya, elkezdhetek repülős témájú könyveket olvasni, filmeket nézni, szimulátorokkal játszani, olyan témákról és úgy beszélni, ahogy szerintem egy pilóta, anélkül, hogy erre bármi vagy bárki kényszerítene. Csak mert nekem ők a vonatkozási csoportom, rájuk szeretnék hasonlítani.

Viszont akár tagjai vagyunk egy csoportnak, akár csak vonatkozási pontul szolgál számunkra, a hozzá fűződő viszonyunkban alapvető lehet a konformitás, azaz a csoport vélt vagy valós értékrendjéhez és elvárásaihoz való alkalmazkodás. Annak elfogadása, hogy az adott csoportnak sajátos nézőpontja van egyes kérdésekben, és sajátos elvárásai az e kérdésekhez fűződő véleményekkel, viselkedésekkel kapcsolatban. Egy vallási közösségben pl. természetes kiindulópont az adott vallás szentírása, akár a legmindennapibb kérdésekben is, mondjuk, hogy mi lehet aznap az ebéd, és világosak a szabályok, hogy azt hogyan kell    elfogyasztani, milyen imákat kell mondani az asztal mellett ülve és a többi.

Így aztán, aki, akár kívülállóként is, egy ilyen közegbe kerül, az rögtön érzi magán a csoportnyomást, és igyekszik megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyeknek sokszor az értelmével sincs egészen tisztában.

A konformitás efféle, szinte automatikus megjelenését már elég korán (a két világháború között) elkezdték kísérletileg is vizsgálni. A talán leghíresebb ilyen kutatás ugyanakkor egy kicsit későbbi, 1955-ből származik, és Solomon Asch lengyel születésű amerikai pszichológus nevéhez köthető.