Vizelettartási problémák
2026. augusztus 06.
Csökkentse az inkontinencia kockázatát!
A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.
Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.
Segítség a dohányzás leszokásához
2026. augusztus 06.
A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.
Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.
A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.
Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.
A dohányzás rontja a látást
2026. augusztus 05.
A magyarok több mint 47%-a bármely más betegségnél jobban fél látása elvesztésétõl. Ennek ellenére a népesség 36%-a dohányzik, amivel látásukat is veszélyeztetik.
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint, az egészség megõrzése kapcsán a megkérdezett magyarok 47,5%-a minõsítette az ép látást a legfontosabbnak. 43%-uk szerint a szem nap elleni védelme a látás megõrzésének legbiztosabb módja. A válaszok között ezt követte a magas vérnyomás csökkentése (35,5%), majd az egészséges és kiegyensúlyozott étrend (16,5%). A válaszadóknak csak egy igen kis része, 13,9% gondolta úgy, hogy a dohányzás abbahagyása hatékony eszköz lehet az egészséges látás megõrzése érdekében
A dohányzás látásra gyakorolt negatív hatásai
Ez a tévedés azonban komoly következményekkel járhat, ugyanis tudományos kutatások kimutatták, hogy a dohányzás elõsegíti a makula megbetegedését. A makula a szemnek az a része, amely a centrális éleslátásért felelõs, és amely, ha károsodik, idõskori makula-degenerációhoz (vagy másnéven AMD-hez), szélsõséges esetben pedig gyógyíthatatlan vaksághoz vezethet.
„Szemtorna” és rendszeres látásvizsgálat
2026. augusztus 05.
„Szemtornára” és rendszeres látásvizsgálatra buzdítja a briteket egy jótékonysági szervezet, hogy a járványügyi korlátozások miatt otthonmaradásra kényszerülő emberek látása ne romoljon a képernyő előtt töltött idő növekedése miatt.
A Fight for Sight nevű szervezet a 20-20-20-as szabály betartását javasolja az embereknek, vagyis hogy 20 percenként 20 másodpercig nézzenek egy 20 lábnyira (6 méter) lévő tárgyat, amikor akármilyen képernyőt néznek – írja a BBC News.
Egy kétezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az alanyok fele több időt tölt a képernyő előtt a világjárvány kirobbanása óta és közülük 38 százalék érzi úgy, hogy romlott a látása.
Szenior torna és táplálkozási tanácsadás
2026. augusztus 04.
Az időskor nem betegség címmel február 25-én online folytatódik a Semmelweis Egészség Napok programsorozat a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ szervezésében. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményen az érdeklődők online szenior tornán és táplálkozási tanácsadáson is részt vehetnek, illetve a konzultációval egybekötött előadásokon ahhoz is hasznos javaslatokat kaphatnak, hogyan maradjanak minél tovább aktívak és egészségesek.
A 65 éven felüliek aránya Magyarországon megközelíti a lakosság húsz százalékát. A demográfiai mutatók változása és a születéskor várható élettartam növekedése előtérbe helyezte az időskor aktuális kérdéseit, többek között azt, hogy a hosszabb élettartamot minél tovább jó egészségben töltsék az idős emberek. Egyre inkább felértékelődött a geriátria, vagyis az időskori betegségekkel foglalkozó tudományág szerepe. A Semmelweis Egyetemen 2020-ban a Szent Rókus Klinikai Tömbben jött létre az első magyar Geriátriai Klinika.
15 perces torna
2026. augusztus 04.
Inkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!
Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?
Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!
Mi okoz leggyakrabban puffadást és hasfájást?
2026. augusztus 03.
A táplálékérzékenység, vagy a felszívódási zavar főként hasi tünetekkel hívja fel magára a figyelmet: az érintetteknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A panaszokat okozó élelmiszer mellőzésével rendszerint a tünetek is megszűnnek...
Fruktózfelszívódási zavar
A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Az eper, málna, alma, datolya és füge fruktóz tartalma különösen magas. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A betegség gyerekeknél is jelentkezhet, náluk a hasfájás és a hasmenés a fő tünet.
A magas fruktóztartalmú ételek kerülése mellett létezik olyan étrend-kiegészítő készítmény, mely képes az élelmiszerből származó fruktóz felesleget a vékonybélben glükózzá alakítani, ezzel megelőzve a kellemetlen tünetek kialakulását.
Hasfájás
2026. augusztus 03.
Mitõl fájhat a hasunk?
Elöljáróban el kell mondanunk, hogy az átlagember hajlamos a has bármely pontján jelentkezõ fájdalom esetén "gyomorfájásról" panaszkodni. Elõször tehát azt kell kideríteni, hogy valóban gyomorpanaszról van-e szó. A gyomorfájás a has felsõ részén, a középvonalban, közvetlenül a szegycsont alatt (epigasztriumban) jelentkezik. Oka leggyakrabban a gyomor vagy a nyombél valamilyen megbetegedése. A fokozott gyomorsavtermelés kellemetlen égõ érzést okozhat, ami a nyelõcsövön keresztül egészen a torokig terjedhet.
A gyomorhurut általában tompa vagy görcsös fájdalommal jár, míg a fekélybetegség (ami általában a nyombélben keletkezik, s csak ritkán a gyomorban) inkább éles, hasító fájdalmat okoz rendszerint étkezéssel összefüggésben.
Tegyünk a vérszegénység ellen!
2026. augusztus 02.
Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít.
Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?
A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.
A vérszegénység oka nem csak a vashiány
2026. augusztus 02.
A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.
Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.
Mikor beszélünk vérszegénységrõl?
Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.
