A boszorkányok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek
2024. május 07.
Kik a boszorkányok? Milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk? Hogyan alakult ki a boszorkányság?
Kik a boszorkányok?
A magyar "boszorkány" szó keleti eredetű: a török basyrkan szóból a csuvas nyelvben busturgan lett, ebből alakult ki a "boszorkány", mely eredetileg lidércet jelentett.
A boszorkány interperszonális lény: az emberi személy és a természetfeletti, természeti hatalom között áll. A boszorkányság a mágiával való foglalkozás számos formájának egyike. A mágia azon a hiten alapul, hogy a természetfeletti erők befolyásolhatók. Művelője számára a mágia evilági törekvés, nem teológiai vagy elméleti kérdés. A mágia nem vallás, de a vallások csaknem minden formája mágikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszténységnél a rózsafüzér, imáság: a formulák ismétlésének mágikus erőt tulajdonítottak)
A boszorkányság kialakulása
Az ókorban jóindulatúnak tartották a két világ között álló lényt. A középkor elején Németországban a Walkürökkel rokon, erdei istennőként tisztelt nőalak volt a boszorkány. A kereszténység elterjedése azonban hozzájárult a jelentésváltozáshoz, a negatív töltet kialakulásához. A keresztény autoritások az eredetileg pogány fogalmakat átértékelve az eretnekség körébe vonták, melyben a sátán központi szerepet játszott.
Hatalmas áttörés az Alzheimer-szűrésben: tünetmentes szakaszban felismerik a betegséget
2024. május 07.
Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!
Ezért volt eddig nehezen kimutatható
„Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – hívta fel a figyelmet Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.
„A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális agyvíz mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.”
Akár 10-15 évvel korábban is felismerhető
A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően, akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt.
Megtévesztő kórképek
„Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik” – emelte ki Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa.
A korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez
„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérje plakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg, memória gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos.
Mire figyeljünk, amikor biciklizni tanítjuk a gyerekeket?
2024. május 06.
A rendszeres testmozgás számos előnnyel jár mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. A biciklizés kiváló módja a mozgásnak, és egyben fontos készség, amit már fiatal korban érdemes elsajátítani. Cikkünkben áttekintjük, mire kell odafigyelni, amikor gyerekeket tanítunk kerékpározni.
Kezdjük a biztonsággal!
A biciklizés elsajátítása során kiemelten fontos szempont a biztonság. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő biztonsági felszerelések használata. A legfontosabb felszerelés a sisak. A megfelelő méretű sisak segít megvédeni a fejet a súlyos sérülésektől, ha baleset történne. Más védőfelszerelések is ajánlottak, mint például a könyök- és térdvédők. Ezek a kiegészítők segítenek megelőzni a zúzódásokat és horzsolásokat, amelyek a tanulási folyamat kezdetén gyakran előfordulhatnak. A védőfelszerelések viselése nemcsak a gyerekek testi épségét védi, hanem a magabiztosságuk kialakítását is segíti, ami hozzájárul a hatékony tanuláshoz.
Emellett fontos, hogy már a kezdet kezdetén beszéljünk a gyerekekkel a közlekedési alapelvekről. Ismertessük meg velük a közlekedési jeleket és táblákat, valamint azokat a szabályokat, amelyeket a biciklizés során be kell tartaniuk. Például tanítsuk meg nekik, hogy mindig álljanak meg a stop-táblánál, és nézzenek körül, mielőtt áthaladnának egy útkereszteződésen.
Túlsúlyos és nem alszik jól? Lehet összefüggés
2024. május 06.
A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok bizonyos típusai összefügghetnek és ezek az összefüggések ráadásul két irányúak. Erről az összetett problémakörről és a megoldás lehetőségeiről beszélt dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.
A túlsúly az alvási apnoé komoly rizikófaktora
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly – állítja az amerikai National Sleep Foundation. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.
Mindkét irányban felfedezhető a kölcsönhatás
– Így vezethet a túlsúly alvási apnoéhoz
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése, optimális esetben életmód orvoslás segítségével. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
– Így járulhat hozzá az alvási apnoé a túlsúlyhoz
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.
Öko konferencia és élménynap Krisna-völgyben
2024. május 05.
Megvalósítható a jelenlegi tömegtársadalomban a fenntarthatóság, és ha igen, milyen formában? Ha megmaradnak a nagyvárosok és megmarad a tömegtársadalom, létrehozhatók-e ezen belül fenntartható kisközösségek? A modern, individuális ember képes-e kisközösségben élni, és egyáltalán fenn tudja-e tartani a közösségi létezést? Melyik a fenntarthatóbb: 3 darab 3 milliós nagyváros, vagy 3000 darab 3 ezer lakosú?
Az Öko-völgy Alapítvány 2024. május 16-án ilyen és hasonló témák köré szervez nagyszabású konferenciát a somogyvámosi Krisna-völgyben. Az Öko Odüsszeia: Kalandozások a fenntarthatóság útvesztőjében című konferencia egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak, akik érdeklődnek a jövőnk és a bolygónk jólétének megőrzése iránt, és nem utolsó sorban érdekli őket saját, egyéni életük biztonsága.
Konferencia és élménynap
Május 16-án három izgalmas panelbeszélgetés nyitja meg az eszmecsere kapuit a fenntarthatóság aktuális kérdései körül. A dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége alatt szervezett szakmai fórumot neves szakértők és gondolkodók gazdagítják hozzászólásaikkal, s járulnak hozzá a működőképes jövőről szóló koncepció kialakításához.
Ám nem csupán az elmélet, a gyakorlat is előtérbe kerül a szakmai nap keretében, hiszen a résztvevők a kerekasztal beszélgetések és az állófogadás után körbejárhatják Krisna-völgyet, megismerhetik fenntarthatósági projektjeit és az e területeken elért kiemelkedő eredményeket.
Szakmai vezetéssel látogathatják végig a tehénvédelmi központot, az ökrös malmot, a biokertészetet, a saját textilt előállító kézműves műhelyt, az árammentes lakóövezetet, a hagyományos indiai szentélyt és az öko iskolát – így igazi élménynapban lehet része minden kedves látogatónak.
Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
2024. május 05.
Kutatások bizonyítják, hogy a felborult bélflóraegyensúly és az olyan mentális zavarok, mint a depresszió, a figyelemzavar vagy az autizmus között szoros összefüggés van. Sőt, az alvászavar, az állóképesség-csökkenés és a motiválatlanság hátterében is nagyon sokszor a bélflóra áll. Megfelelő táplálkozással viszont helyreállítható a bélflóra állapota, ami csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a tüneteket. Biológus szakértővel jártuk körbe, hogy hogyan érdemes táplálkozni.
Még csak alig néhány éve tudjuk, hogy a bélbaktériumok összetétele az agyi funkciókat, ezáltal pedig az emberi viselkedést közvetve befolyásolja. Ennek oka a bél és az agy közötti kommunikációs rendszer, amit egyszerűen csak bél–agy tengelynek nevezünk. Ezért nem mindegy, mit eszünk, hogy a számunkra hasznos baktériumoknak, vagy éppen azoknak szolgáltatunk megfelelő táptalajt a szaporodáshoz, amelyek ártanak az egészségünknek.
A bél és az agy közötti kapcsolat olyannyira erős, hogy bizonyos mentális betegségek kialakulásért is a mikrobiom lehet a felelős. Az emberi szervezetben akár 1-2 kilogrammot is kitevő mikrobiom egyensúlyának eltolódása a kutatások szerint okozhat depressziót, ADHD-t, és az olyan súlyosabb kórképekért is felelős lehet, mint az autizmus spektrumzavar vagy a Parkinson-kór. „A nem megfelelő táplálkozás önmagában nem okoz mentális betegséget. Ugyanakkor, ha valakiben van hajlam például a depresszióra, akkor ezt a hajlamot a nem megfelelő bélflóra képes aktivizálni és akkor kialakulhat a betegség.” – ismerteti a folyamat lényegét Szász Máté biológus, a SYNLAB Sport és Prevenciós Diagnosztika szakmai igazgatója.
Nemcsak mentális betegségek esetében, hanem sokkal általánosabb, mindennapi problémák – például állóképességcsökkenés, alvászavarok, motiválatlanság – esetén is jó eséllyel a bélben lévő egyensúlyeltolódásban kell keresnünk a panaszaink kiváltó okait. A SYNLAB-nál évek óta folynak olyan vizsgálatok, amelyek során élsportolók mikrobiomját elemzik és ezen vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy szoros összefüggés van az említett problémák és a sportolók bélflórájának állapota között.
„A mikrobiomnak óriási szerepe van az állóképesség és az erőfejlesztés növelésében, a sérülések és gyulladások csökkentésében, valamint a pihentető alvás és a megfelelő mentális állapot elérésében is. Sőt, a motiváció fenntartásában is kulcsfontosságú a bélegyensúly. Azt tapasztaltuk, hogy – bár a sportolók többsége igyekszik odafigyelni a táplálkozására – néhány kivételtől eltekintve nem találtunk megfelelő összetételű bélbiomot, és szinte minden esetben szükség volt az étrend megváltoztatására.” – mondja Szász Máté.
A szakértő elmondása alapján az étrend megváltoztatása rendkívül hatékonyan és gyorsan képes regenerálni a bélbiomot, sokszor már az első héten érezhető a hatása, de két-három hónapon belül szinte minden esetben látványos javulásról számoltak be a sportolók.
Habár a mikrobiomkutatás óriási lendületet vett az elmúlt években, még közel sem tudunk eleget erről a kulcsfontosságú anyagról. Mivel nincs egy adott betegségre jellemző bélflóraelváltozás, ezért mindig az adott egyén mikrobiomjának ismerete függvényében ajánlanak terápiát a szakemberek. A széklet és a benne lévő mikrobiom egyensúlyának elemzése által jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, ami alapján megállapítható, hogy a páciensnek milyen mentális betegségre van hajlama és milyen táplálkozási irányelveket érdemes követnie, ha el akarja kerülni a betegséget vagy – már kialakult betegségnél – csökkenteni a tüneteket.
Az olcsó szépítőszer: lenmagolaj - Hogyan alkalmazd?
2024. május 04.
Mi a különbség az állati zsír, a sima növényi olajok, és a valóban hasznos esszenciális olajok között? Hogyan tudod megkülönböztetni? Hallottál a lenmagolajról, de fogalmad sincs, mire jó pontosan és hogyan alkalmazd? Segítünk!
A lenmagolaj az omega-3 zsírsavak egyik legfontosabb forrása
Vannak zsírok és olajok, amelyek fogyasztása káros és vannak olyanok, amelyek nagyban csökkentik a szívbetegségek és a rák esélyét. Tudnunk kell különbséget tenni.
Tudnunk kell, hogy az omega-3 olajok igen jót tesznek a szervezetünknek, ellenben pl. a túlzásba vitt állati zsírok fogyasztásával. Háziorvosok tucatja javasolja, hogy korunk egyik népbetegségét, a krónikus székrekedést előzzük meg megfelelő zsírok fogyasztásával. Félreérthető tanács, inkább kérdezzünk vissza! Ezeket a zsírokat nem szó szerint kell érteni, értendő ez egészséges növényi olajokra, főként lenmagolajra, illetve pl. a tejfölben található tejből képzett állati zsiradékra, amely mértékkel, de feldolgozható számunkra.
A jókedv forrása is
Manapság már számos súlyos betegség visszafordítható - vagy ami még jobb megelőzhető - ha ezek a speciális olajak visszakerülnek az étrendünkbe. Ki gondolná, hogy az étrendünkben bekövetkező minimális változás hatására megszűnhetnek olyan problémáink, mint a száraz bőr, vagy a fájós izületek.
Az omega - 3 zsírsavak segítenek az asztma és az allergia leküzdésében, a szív-, rák-és cukorbetegségek megelőzésében. Ezek a zsírok az "agy eledelei", jobb kedvre derítenek, természetünk morgósból mosolygóssá változhat.
Mikor kell aggódni a méh-és darázscsípés miatt?
2024. május 04.
Az egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.
A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.
-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.
Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?
-A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.
A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük!
Hulladékból élet – Maradék Nélkül Program
2024. május 03.
A zöldségekből, gyümölcsökből jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik a háztartásokban, nem csak ősszel, a kerti munkálatok és a lehulló falevelek miatt. A Nébih Maradék Nélkül Programja szerint komposztálással környezetbarát módon juttathatjuk vissza a természet körforgásába ezeket az értékes szerves anyagokat.
Sok élelmiszerrész (pl. a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) hulladékként kerül a szemetesbe. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – idén januártól pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Ezek sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nemkívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.
Mi a komposztálás?
A komposztálás olyan természetes biológiai folyamatokra támaszkodó eljárás, amely során a mikro- és makroorganizmusok az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot lebontják, és ennek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat végterméke a komposzt.
A komposzt lényegében a mesterséges humuszt jelenti, vagyis olyan anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza.
Kinézetre morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, magas szervesanyag-tartalommal. Felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben, az otthonunkban pedig virágföldnek vagy konyhakerthez. Fontos szerepe, hogy a műtrágya használatát is csökkenthetjük vele.
Mi kell hozzá?
Elsősorban elhatározás és környezettudatos szemlélet. Emellett megfelelő komposztáló-helyre és komposztálható anyagokra van szükség. A hely tekintetében a kertes házban élők előnyben vannak, hiszen a kert egy kicsit árnyékosabb részén könnyedén kialakítható egy komposztálósarok. Választhatunk komposztládát (készen kaphatót vagy egy kis kézügyességgel saját készítésűt), de egy gödör is megteszi, ez utóbbinál a giliszták is hasznos segítőtársaink lesznek. Szerencsére ma már azok is számtalan lehetőség közül választhatnak, akiknek nincs kertjük. Akár a saját konyhánkba is beállíthatunk egy komposztáló-edényt, így még a lakásból sem kell kilépni a konyhai hulladék fenntartható módon való kezeléséhez. Ebben az esetben is a giliszták vagy egy ún. starter kultúra – mikrobák és segédanyagok keveréke – lesznek segítségünkre a hulladékok lebontásában. Bár sokan tartanak tőle, de a komposztálás ezen módja sem jár kellemetlen szagokkal, ezt a Maradék Nélkül Program saját kísérletei is bizonyítják. Szintén kitűnő megoldás, ha csatlakozunk egy közösségi komposztálócsoporthoz. Ha pedig elég lelkesek vagyunk, mi magunk is kezdeményezhetjük egy ilyen pont kialakítását a saját lakhelyünk vagy munkahelyünk környezetében.
Találjunk rá a pihentető alvásra: 6 jó tanács
2024. május 03.
Hogyan merüljünk álomba esténként úgy, hogy előtte „ne számoljuk a bárányokat”, és egész éjjel jól aludjunk? Elsősorban tartsuk be az ún. alváshigiénés szabályokat, ami azt jelenti, hogy vegyünk fel olyan életmódbeli szokásokat, magatartási formákat, melyek elősegítik az alvászavarok megelőzését vagy megszüntetését. Tippek a jó alváshoz, köztük néhány kevésbé ismert ötlettel.
1. Ébredés mindennap ugyanabban az időben
A felkelés ideje jelentős mértékben függ attól, hogy este mikor tudunk elaludni. Rendkívül fontos, meghatározó tényező lehet, hogy a felkelés és a lefekvés mindennap azonos időben történjék. Ennek célja, hogy a rendszertelenség e téren ne zavarja meg a biológiai óránkat, és ne okozzunk elalvási nehézségeket magunknak. Még alkalmi késői lefekvések esetén is – pl. egy sokáig tartó munkával töltött vagy ünnepi este után – keljünk fel a szokásos időben. Ennek fő előnye, hogy jobban alszunk tőle este! A rendszeresen ugyanabban az időben történő étkezések szintén segítenek abban, hogy ne „toljuk el” biológiai óránkat., hiszen az étkezési idő fontos hivatkozási pontot jelent.
2. Kék fényt szűrő szemüveg használata
Egy 2020. júliusában publikált tanulmányban amerikai kutatók vizsgálták a kék fényt szűrő szemüvegek hatását 60 olyan személy esetében, akikre a késői órákban is fokozott képernyő-használat (computeren, okostelefonon, táblagépen) volt jellemző. A tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a védőeszközök hatékony beavatkozást jelenthetnek az alvás javítására, különösen az „éjszakai baglyoknál”. Nem ok nélkül, hiszen ezek a szemüvegek védenek a nagy fényerejű elektronikus eszközök monitorai által kibocsátott kék fény nemcsak a szemre gyakorolt káros hatásai ellen, hanem az alvás szempontjából is.
Ennek okai: a kék fény élénkítő hatású, és megzavarja az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon termelődését. Emiatt csökken a melatonin szintje a szervezetben, és nehezebben tudunk elaludni. Mellőzzük tehát, ha lehet, ezen elektronikus eszközök használatát a lefekvés előtti órákban. De ha pl. a késő esti vagy éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, mindenképpen viseljünk kék fényt szűrő szemüveget. A kék fényről mindazonáltal tudnunk kell, hogy része a természetes fény spektrumának, és segít napközben éberen tartani minket. Reggel pl. elengedhetetlenül szükséges, mert elősegíti az ébredést és biológiai óránk helyes működését, sőt még hangulatjavító hatású is.
3. Végezzünk rendszeres testmozgást, de ne későn
A testmozgás akkor is különösen fontos, ha a járvány idején többet kell otthon maradnunk. Nemcsak az alvásminőségre káros stressz mérséklésére, hanem a fizikai aktivitás gyulladáscsökkentő hatása miatt is. Hiszen a krónikus gyulladás az immunrendszer túlaktiválását idézi elő, ami nem megfelelő alváshigiéniát okozhat Amellett a testmozgás hatására emelkedik a szerotonin (boldogsághormon) szintje a szervezetben, mely segíti később az elalvást, és javítja az alvásminőséget (az életkor előrehaladtával kevesebb termelődik belőle). A fizikai aktivitás csökkenti továbbá a lehetséges alvási apnoéval (légzéskimaradással) összefüggő nappali aluszékonyságot. Mindezek ellenére, ha a késői órákban, pl. 18h után sportolunk, mivel az növeli testhőmérsékletünket, elmozdulást okozhat a biológiai órában, és így zavarja az elalvást.
