Allergia gyermekkorban
2024. július 18.
Már a várandósság hónapjaiban eldőlhet, hogy a születendő gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e majd allergiás tünetek. A betegség kialakulását ezen felül a születési sorrend is befolyásolhatja.
Az allergiások száma világszerte évről-évre folyamatos emelkedést mutat. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le – mondta el dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa.
TünetekAz ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia. |
Nem csak az ételallergia
Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több, mint 13,000 iskolás korú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették. Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében. A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza. A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében.
Amikor a kilók nem akarnak lemenni
2024. július 17.
Európában máris rengeteg embernek okoznak gondot a kilók, és számuk egyre csak gyarapszik. Közülük sokan próbálják ki egymás után a különböző divatfogyókúrákat. Éheznek, lemondanak mindenféle hasznos tápanyagról, fitneszedzésekre járnak. Ha az elején meg is szabadulnak pár kilótól, sok esetben mégis rövid időn belül megakadnak.
Segítség a fogyókúrás nehézségeknélEz általában akkor fordul elő, amikor a szervezet hozzászokik az kritikusan alacsony kalóriabevitelhez. Ilyenkor a szervezet megelőző céllal csökkenti az anyagcsere alapszintjét, hogy könnyebben átvészelhesse az éhezés várható időszakait. Az alacsonyabb kalóriaigény miatt egyre nehezebbé válik a fogyás, egyre nehezebben szabadul a test az elraktározott kilóktól, és végül az akarat is kezd megtörni. Aki ekkor visszatér a régi étkezési szokásaihoz, gyorsan megtapasztalhatja az úgynevezett jojó effektust: a csökkent alapanyagcsere miatt a régebbi megszokott mennyiségű étel is a testsúly meredek emelkedését okozza. Így válik a fogyókúra hízókúrává.
Amikor farkasétvágy jelentkezikVannak, akiket a tökéletes testsúly elérésében a féktelen farkaséhség rohamai akadályozzák. A rohamok egyre erőteljesebben jelentkeznek akkor, ha a fogyókúrás menüből hiányoznak különböző tápelemek. Ha bizonyos élelmiszereket teljesen tiltás alá esnek, akkor az irántuk érzett farkasétvágy még nagyobb erővel csap le. Fontos szakemberrel konzultálni ilyen esetekben, hiszen a nem megfelelően összeállított fogyókúrás étrend akár hiánytünetek megjelenéséhez is vezethet.
Stresszmentes nyaralás
2024. július 17.
A nyaralás megszervezése nagyon gyakran stressz forrása is lehet. De vajon miért félünk a hibáktól, ahelyett, hogy megfontoltan készülődnénk a nyári pihenésre?
Szállásfoglalás, repülő- vagy vonatjegy vásárlása, ill. a gépkocsi átnézetése, később az úti holmik összekészítése, a bőröndök pakolása… A vakáció szervezése, ill. előkészítése bizonyos munkaterheléssel jár, mielőtt átadja helyét a pihenésnek. Ugyanakkor igazi rémálommá is válhat, pl. afölötti félelmünkben, hogy időben, jól teljesítettük-e az ezzel kapcsolatos vállalásainkat, vagy nem felejtettünk-e el valamit, ami elronthatja a vakációzás örömét?
Vége a halogatásnak!
A nyaralást megelőző hosszabb-rövidebb időszak gyakran nehéznek bizonyul, szorongásokkal teli, noha nem lenne okunk rá, ha minden előkészületet időben elvégeznénk. Valójában semmi nem igazolja az idegeskedést, a stresszt, mégis, jelen van a szervezés/felkészülés bizonyos szakaszaiban. A vakáció közeledtével azonban a kapcsolódó feladatok szembesítenek minket a tényleges munkával, ami szorongást
kelthet. Hiszen gyakran hajlamosak vagyunk halogatni, elodázni a minket fárasztó feladatokat. Márpedig egy nyaralás megszervezése a legtöbbször kellemetlen, fárasztó feladatokkal is jár. Egy olyan helyzet áll elő, amely eltér a napi rutintól, és erőt kell venni magunkon, hogy minden előkészületet elvégezzünk határidőre.
Félelem a rossz döntésektől
A pszichológusok szerint ezt az előkészületek okozta stresszt a késéseken kívül a szervezés rossz elvégzésétől való félelem is felerősítheti. Választani kell, döntéseket hozni az úti célt, a szállást stb. illetően. Így azután nem nehéz aggódni amiatt, hogy a tó helyett a hegyek közt kellett volna szállást foglalni, itthon vagy olcsóbb külföldi üdülőhelyen, kempingezni vagy szállodába menni, barátokkal, családdal vagy akár
egyedül. Hiszen a nyári vakáció sokunknak talán a legfontosabb része az évnek. És ha egész évben dolgozunk azért, hogy kihasználhassuk
a hosszabb-rövidebb ideig tartó kikapcsolódást, nagy a tét: a nyaralásnak sikeresnek „kell” lennie. Ez extra pszichés terhet ró ránk, főleg, ha azt szeretnénk, hogy minden tökéletes legyen.
Hogyan változik a vércukorszint?
2024. július 16.
A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.
Inzulin és glukagon
Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.
Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.
Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta
Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával. A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.
Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.
Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.
A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.
Harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját – 2024. augusztus 8.
2024. július 16.

2024. augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban idén már hat ország 15 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésre kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a Mazsimo Gipsymo zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére. Az eseménysorozat arca Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX életműdíjas roma énekesnő.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal. 2024-ben tíz magyarországi városban, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel. Flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dimanizmusa és mélysége egyaránt.
A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.
Inkontinencia – Több mint négyszázezer rejtőzködő beteg
2024. július 15.
Magyarországon közel félmillió embernek vannak vizelettartási problémái, de közülük csak minden tizedik beteg fordul orvoshoz, pedig léteznek gyógymódok az inkontinencia kezelésére. Azok a betegek, akik eddig nem tudtak vagy nem mertek segítséget kérni, idén áprilisban nagy lépést tehetnek a gyógyuláshoz vezető úton.
Április az Inkontinenciaszűrés hónapjaAz eddig tabutémaként kezelt inkontinenciában szenvedő betegek számára 2011 áprilisában lehetőség nyílik arra, hogy nyíltan tudjanak beszélni problémájukról orvosukkal, aki segít megoldást találni panaszaikra. A hónap során az ország közel 200 háziorvosi, nőgyógyászati és urológiai rendelőjében Inkontinencia Teszteket találnak az érdeklődők. A néhány perc alatt, akár várakozás közben is kitölthető, ingyenes felmérés az első és egyben legfontosabb lépést jelenti a betegség felismerésében és kezelésében. Az Inkontinencia Szűrés Hónapja programban résztvevő rendelők listája a www.cseppmentes.hu weboldalon megtalálható. „A kitöltött teszt alapján nem csak az inkontinencia típusát határozhatjuk meg nagy valószínűséggel, de egyúttal már megfelelő kezelési eljárást is tudunk javasolni.” – állítja Dr. Tenke Péter, a Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. „Nagyon fontos lenne, hogy az inkontinens betegek ne rejtőzködjenek, merjenek orvoshoz fordulni problémájukkal, hiszen testi és lelki betegségekkel egyaránt kapcsolatban állhat ez az életminőséget is jelentősen befolyásoló állapot, ezért semmiképp sem szabad elhanyagolni azt.” – teszi hozzá a professzor úr.
Tévhitek az inkontinenciával kapcsolatban
Bármilyen meglepően is hangzik, az inkontinencia nemcsak az idős nők betegsége, fiataloknál is előfordul, a felnőtt nők közel 20-30%-át érinti ez a probléma. Például nagyon sok terhes nő és kismama szenved az egyik leggyakrabban előforduló inkontinenciatípustól, a stressz vagy az újabb meghatározás szerint az úgynevezett terheléses inkontinenciától; ugyanakkor férfiak számára sem ismeretlen ez a kellemetlen tünet, az összes inkontinens beteg 1/3-át az erősebbik nem képviseli.
Védőoltások – Életkorhoz kötöttek
2024. július 15.
Milyen betegségek ellen védenek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások?
Az első tömeges, kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon a fekete himlő ellen. Az első megbetegedésmentes év 1979 volt a Földön. Mára már sok súlyos, akár végzetes kimenetelű betegség ellen kapnak Magyarországon a csecsemők, gyermekek védőoltásokat, ingyenesen. Az újszülöttosztályon, de legkésőbb 1 hónapos korukig megkapják a csecsemők az első védőoltást, a BCG-t (Bacillus Calmette–Guérin), ami a súlyos kisdedkori tuberkulózis ellen ad védelmet. Legelőször 1921-ben alkalmazták, és élő legyengített kórokozót tartalmaz. A védelem sajnos nem életre szóló, nem védi ki a felnőttkori tbc terjedését.
DTPa-IPV-HIB
A diphteria, tetanus, pertussis, polio és Haemophilus influenzae B típusa elleni védőoltás egy kombinált oltás.
A betegségek kórokozói védőoltás nélkül életet veszélyeztető vagy maradandó károsodásokat okozhatnak.
- A torokgyík (diftéria), melynek védőoltása 1938 óta kötelező, cseppfertőzéssel terjedő baktérium. A nyálkahártyán megtelepedve vastag lepedéket hoz létre a mandulákon, a garatban, a légcsőben. A kórokozó méreganyagot termel, ami a véráramba jutva a szervezet távoli szerveit is károsíthatja.
- A tetanus kórokozója baktérium. Védőoltás nélkül a megbetegedés a sokszor hallott tetániás görcshöz, és sajnos halálhoz vezet. Általában földszennyezett sérüléssel kerül a szervezetbe. A betegség emberről emberre nem terjed. Fehérjealapú oltás.
- A szamárköhögést (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő baktérium okozza, nevét a fertőzés 2. szakaszában jellemző görcsös, rendkívül ijesztő képet mutató köhögési rohamokról kapta. Fehérjealapú oltás.
- A járványos gyermekbénulás heveny vírusos megbetegedés, amely átmeneti vagy végleges izombénulásokat okoz. Európában 2002 óta nem volt megbetegedés. Inaktivált vakcina.
- A Haemophilus influenzae B (HIB) baktérium gennyes agyhártyagyulladást, gégefőgyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, arcüreggyulladást okoz.
A csecsemőkorban háromszor (a 2., 3., 4. hónap) beadott oltást 18 hónaposan kell ismételni, majd 6 évesen már HIB-összetevő nélkül. VI. osztályban a diphteria, a tetanus és a pertussis emlékeztető, kombinált oltást kapják meg a gyermekek. (dTap2)
Kullancsokról és betegségekről állattartóknak
2024. július 14.
A kullancsok által közvetített kórokozók nemcsak állati, de emberi megbetegedést is okozhatnak. Embereknél ismert az agyvelő és agyhártyagyulladás, továbbá a Lyme-kór. Ez utóbbi megbetegedésre kutyák esetében is számíthatunk. Emellett mégis egy másik betegség a babesiosis jelentősége kutyáknál sokkal nagyobb.
A kullancsoknak, mint külső élősködőknek a vérszívás mellett van egy másik fontos, rossz értelemben vett „szerepe” is. Ez nem más, mint a betegségközvetítő tulajdonságuk. A kiszívott vér mennyisége általában nem idéz elő jelentős problémát. Ezzel szemben a kullancsok vérszívásakor az áldozatukba juttatott vírusok, baktériumok vagy egysejtű paraziták révén jelentős egészségkárosodást, akár halálos megbetegedést is előidézhetnek.
Lyme-kór és babesiosis
A kullancsok által közvetített kórokozók nemcsak állati, de emberi megbetegedést is okozhatnak. Embereknél ismert az agyvelő és agyhártyagyulladás, továbbá a Lyme-kór. Ez utóbbi megbetegedésre kutyák esetében is számíthatunk. Emellett mégis egy másik betegség a babesiosis jelentősége kutyáknál sokkal nagyobb. A kullancsok babesiával való fertőzöttsége hazánkban magasnak mondható. A babéziák okozta súlyos lép-, és veseelváltozások a kutya vörösvérsejtjeire kifejtett hatásának köszönhető. A babéziózis következtében a kutyáknál, bágyadtság, láz, lépmegnagyobbodás, a vizelet elszíneződése és a nyálkahártya sárgásága tapasztalható. A betegség akár végzetes is lehet a nem megfelelően vagy későn megkezdett gyógykezelés esetén.A kullancs ”beágyazódásától” a kórokozók szervezetbe jutása közt eltelt idő igen különböző. A Lyme-kór kórokozójának, amíg a kullancsból az emberi szervezetbe kerül általában 48-72 órára van szüksége. Más kórokozóknak erre a néhány óra is elegendő, míg vannak olyan betegséget okozó fertőzések, melyeknek napok kellenek, hogy a szervezetbe kerüljenek. Ez egyrészt az eltérő kullancsfajok biológiai sajátosságai miatt ilyen változó. Másrészt a kullancs bonyolult nyálmirigyének működésétől is függ az, hogy egyes kórokozók, milyen gyorsasággal kerülnek a szervezetbe. Fontos tehát a kullancsok megtapadásának és a vérszívás lehetőségének a csökkentése. Ezt elsősorban nem szobafogsággal, hanem megelőző kullancsellenes kezeléssel valósíthatjuk meg. A betegségek megelőzésének legfontosabb tényezője a kullancsok elleni megelőző kezelés folyamatos alkalmazása. Ma már számos korszerű gyógyszer és kezelési módszer ismert. A legelterjedtebb a rácseppentő oldatok (spot on) havi rendszerességgel történő alkalmazása. Hatékony lehet a nyakörvvel való védekezés is.
Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!
2024. július 14.
A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.
Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.
Miből is áll a vér és miért fontos?
A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.
A véradás
A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.
Tények és tévhitek az autizmusról
2024. július 13.
Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?
Tévhitek és tények az autizmusról
| 1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. | Tény: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő). |
| 2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. | Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés. |
| 3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. | Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe. |
| 4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. | Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak. |


