Testünk motorja
Érdekességek2026. október 08.
Már az anyaméhben beindult, s születésünk óta szakadatlanul dolgozik. Percenként 70-80-szor ereinkbe pumpálva a vért, évtizedeken keresztül, szünet nélkül. Ez a hatalmas munkabírású szervünk a szív. Tõle függ szerveink vérellátása, életerõnk, fizikai és szellemi teljesítõképességünk. Épsége viszont nagymértékben tõlünk függ.
Mint a lerakódásoktól részben eldugult benzinvezetékkel mûködtetett motor, ha túl nehéz terhet kell hosszú idõn át szállítania, ugyanúgy fulladozik a szívünk, ha elmeszesedett koszorúerek táplálják, miközben túlsúlyos testünket próbálja átáramoltatni.
Mindannyian tudjuk, hogy helyesen élve - kevesebb evés, kevesebb stressz, több mozgás - ez az állapot megelõzhetõ lenne, de sokunknak ez valahogy mégsem sikerült. Életmódot változtatni sohasem késõ, de a több mozgás és kevesebb evés mellett érdemes a "benzinvezetéket" és a "motortestet" is egy kicsit "feljavítani". Lehetséges ez gyógyszerszedés nélkül? A fekete áfonya, a fekete berkenye, a szõlõhéj, ill. szõlõmag kivonatával mindez megoldható.
Évek óta gyûlnek a tudományos bizonyítékok az antocianidinekrõl, melyek a fenti gyümölcsökbõl vonhatók ki, hogy képesek az erek elmeszesedését késleltetni, rendszeres szedésük mellett a már kialakult elváltozásokat mérsékelni. Fõ hatásuk a kemikalizált környezet miatt a szervezetünben fokozottan keletkezõ, érfalkárosító szabadgyökök megkötése, de csökkentik a koleszterinszintet és a trombóziskészséget is.
A szívizomzat védelmére szintén létezik természetes anyag, melynek felfedezését az úgynevezett "francia rejtély" megoldása tette lehetõvé. Hogy mi volt ez a rejtély? Azt tudták az orvosok, hogy minél magasabb a vér koleszterinszintje, annál magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedés, halálozás. Így van ez minden európai országban, ahol ezt vizsgálták. Kivéve Franciaországot. Itt jóval kevesebben halnak meg szívinfarktusban, mint az ugyanolyan magas koleszterinszintû emberek más országokban. A rejtély kulcsát a dél-francia vörösbor adta meg. Közismert, hogy a franciák rendszeresen fogyasztják a jó minõségû vörösbort, s ennek egy alkotórészérõl, a rezveratrolról bizonyosodott be kísérletek során az ún. szívvédõ hatás. Hogy ez miben áll? Nos beigazolódott, hogy rendszeres szedése esetén a szívizomzat ellenállóvá válik a viszonylagos oxigénhiánnyal szemben. A meszesedés miatt szûkebb koszorúereken érkezõ kevesebb vér viszonylagos oxigénhiányt jelent a szívizomnak, s munkavégzés során ezt légszomj, esetleg mellkasi nyomás érzése jelzi. A rezveratrollal "elõkezelt" szív jól tud teljesíteni ilyen "szûkösebb" viszonyok között is, így nem, vagy jóval enyhébben fognak jelentkezni a jól ismert panaszok. Amennyiben a koszorúér egyik ága nemcsak beszûkül, hanem el is záródik, az ér ellátási területén szívizomelhalás, infarktus keletkezik. A rezveratrollal elõkezelt szívben azonban az infarktus jóval kisebb méretû lesz, mert az elhalni készülõ terület széli részeinek a túléléshez elegendõ lesz az a kevéske vér, ami a szomszédos erek végágacskáiból érkezik.
Sajnos a hazai vörösborok rezveratrolt tartalma oly alacsony, hogy napi 1,5-2 litert kellene belõlük inni a fenti hatás eléréséhez! Ezt senkinek sem tanácsolnám… A motor kíméléséhez tartozik az is, hogy nem padlóig nyomott gázpedállal hajszoljuk reggeltõl estig. Esetünkben a padlógázt a folyamatos stressz jelenti. A feszültség növeli a pulzust, többletmunkára hajszolja soha meg nem álló motorunkat. Ha életmódváltással, relaxációs technikákkal sem sikerül "lassítani", ez ügyben is érdemes körülnézni a természet patikájában. Például a 3000 m fölött élõ Rhodiola rosea (aranygyökér) gyökerének kivonatát már az ókori Kínában is használták olyan feszültségoldó szerként, amely egyben fokozta a fizikai és a szellemi teljesítményt is.
Dr. Felkai Mária
szakorvos
forrás: Patika Magazin
