Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás télen: tervezzük meg!

Érdekességek2026. február 11.

Fotó: 123rf.comHa téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.


Mindnyájan hallottunk már rémtörténeteket sportolás, séta közben a hideg és kimerültség miatt valamilyen egészség-károsodást szenvedett, vagy a tél közepén (esetleg erdõben, hegyek között) eltévedt, késõbb fagyásos tünetekkel kezelt súlyos esetben összeesett és kihûlt emberekrõl. Ugye nem szeretnénk, hogy ezek az egészségünket, sokszor testi épségünket, netán életünket is veszélyeztetõ események velünk is megtörténjenek? Ahhoz, hogy téli üdülésünk vagy a hétvégeken, szabad idõnkben végzett bármely sporttevékenységünk vagy egyszerû testmozgásunk során ne érjen semmilyen meglepetés a zord idõ hatásai miatt, és csak kellemes élményekkel telve érjünk vissza a fûtött szobába, ne utasítsuk el a tapasztalat szülte ajánlásokat.

Fogadjuk meg az alábbi jó tanácsokat:

Amikor bármely téli sportot szeretnénk ûzni, vagy csak gyalogolni vágyunk a friss levegõn, nagy hidegben, netán csapadékos, havas idõben, ügyeljünk rá, hogy ne egyedül, hanem párosával menjünk ki a szabadba. Még ha úgy tûnik is számunkra, hogy sokan vannak a sípályán, szánkózásra, sétálásra alkalmas terepen, minden esetben fogadjunk magunk mellé egy megfelelõ társat. Hiszen elszakadhatunk a többiektõl, és csak párban számíthatunk segítségre egy váratlan esemény bekövetkeztekor, ha a kimerültség jelei mutatkoznak rajtunk, vagy valamilyen okból már nem bírjuk tovább a hideget.

A téli sportoláshoz kizárólag testméretünkhöz illõ és tudásszintünknek megfelelõ felszerelést vigyünk magunkkal. Nem tanácsos bármely kölcsön kapott, nem miránk szabott sporteszközt elfogadnunk, és ebbõl a szempontból sem mindegy, hogy kezdõk vagy haladók vagyunk-e az adott sportágban. (A síelésre különösen vonatkozik mindez, mely esetben rendkívül nagy veszélyekkel járhat, ha nem megfelelõ eszközzel, netán nem a szintünknek megfelelõ pályának vágunk neki.)

A hideg idõ szabta törvények szerinti öltözködés gyakran kulcseleme a téli sportok, vagy a szabadban végzett, bármely testmozgás sikerének. Mert a hidegtõl szenvedni vagy túl melegen öltözni egyaránt súlyos hiba lehet, ami kényelmetlen érzést okoz, és elronthatja a friss levegõn töltött egész napunkat. Mindkét véglet elkerülése végett rendkívül fontos, hogy rétegesen öltözködjünk. Ilyenkor elõször lehetõleg gyapjú, vagy azzal kevert anyagú fehérnemût (trikót, hosszabb kisnadrágot, esetleg jégeralsót) vegyünk magunkra, ami természetesen azért fontos, mert ezek a ruhanemûk közvetlenül a bõrrel érintkeznek. Erre jöhetnek azután a többrétegû meleg holmik (lehetõleg azok is gyapjú tartalommal), melyek soha ne legyenek túl vastagok. A legfelsõ rétegnek, a télikabátnak vagy anoráknak pedig olyan anyagból kell készülnie, mely véd a gyakran jeges szél ellen is. Fontos szabály emellett, hogy hideg idõben ruhatárunkban kerüljük a pamutot, mert ha az egyszer nedves lesz a test természetes izzadása folytán (nem is kell hozzá nagyobb fizikai erõkifejtés), nem szárad meg, míg rajtunk van, és hozzájárul a testhõmérséklet csökkenéséhez.

A verítékezés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a téli egészségi problémák, rossz közérzet, kényelmetlenségek egyik leggyakoribb forrása - minden szabadtéri fizikai tevékenység, sportolás, testmozgás esetén - épp abból adódik, hogy a hideg és a hó miatt többnyire megfeledkezünk a szervezet hidratálásáról. Pedig elengedhetetlen, hogy a hidegben végzett ilyen tevékenységek elõtt, alatt és után megfelelõ mennyiségû folyadékot (lehetõleg ásványvizet) igyunk, mégpedig gyakran és kis mennyiségben. Így elkerülhetõ testünk dehidratációja, mely alattomosan jelentkezik izzadáskor - amire nem is gondolunk, hiszen hideg van, és gyakran nem is érzünk szomjúságot.

 A téli sportolás sikerének másik eleme a testmozgás elõtt és alatt fogyasztott élelmiszerek energia-tartalma. Nem kell persze rögtön szalonnás ételekre gondolni... Hiszen a kevéssé zsíros, de magas tápértékû étkek fogyasztása rendszeresen, kis mennyiségben - végig a sporttevékenység vagy gyaloglás alatt -felpörgeti a szervezetet, és ellátja a szükséges energiával. Ha pl. egy kis üveg ásványvízzel indulunk útnak - akárcsak egy hegyi sétának is -, ne csodálkozzunk, ha idõ elõtt kimerülünk...

Végezetül: a szabadban, hideg idõben végzett sportolás, testmozgás idõtartama is lényeges tényezõ. Annak meg kell felelnie az életkornak, fizikai állapotnak, és attól is függ, mi a fizikai tevékenység célja. Ezért kellõ óvatossággal állapítsuk meg, mennyit kívánunk a szabadban tartózkodni, és figyeljünk a napi középhõmérséklet ingadozására is. Ez ugyanis gyakran 5-10 C fokot is mutathat - rövid idõhatárokon belül. Így, ha a kelleténél hosszabb ideig vagyunk úton, nem tudunk alkalmazkodni a változáshoz, és veszélyes helyzetekbe sodorhat, ha elfáradunk, és messze kerülünk kiindulási pontunktól.

Valamennyi fontos, fenti tényezõ számba vételekor tehát nyilvánvaló, hogy a téli testmozgás, sportolás gondos tervezést igényel, és jó szervezés kérdése is. Ez megvalósulhat anélkül, hogy túl sok idõnket venné igénybe - tehát semmilyen körülmények között, bármilyen sok is a tennivalónk indulás elõtt, nem szabad eltekinteni tõle. Hiszen csak minden részletre kiterjedõ felkészüléssel biztosítható, hogy a friss levegõn, hideg idõben így eltöltött szabadidõnk szép emlék maradjon, és valóban egészségünkre váljék!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.