Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tessék mondani, vesznek vissza gyógyszert?

Érdekességek2026. július 12.

Fotó: serezniy © 123RF.comHa a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát

Egyre gyakrabban találkozom olyan esetekkel, amikor a betegek vagy a gyógyszerészek a felbontatlan, fel nem használt, illetve valamilyen okból nem megfelelõ gyógyszert, gyógyhatású készítményt visszahozzák a patikába azzal, hogy cseréljük ki, vagy vegyük vissza. Érveik logikusak, hiszen gyakran elõfordul, hogy az orvos más gyógyszert rendel - például a mellékhatások: allergia vagy a másik gyógyszerrel való együttszedés kockázatai miatt -, vagy terápiás okokból át kell térni egy másik gyógyszerre. Így a korábbi gyógyszer megmarad, gyakran az eredeti, bontatlan csomagolásban. Sokan pazarlásnak tartják, hogy a patikus ilyenkor is határozottan nemet mond, mert úgy gondolják, hogy a gyógyszert egy másik beteg még fel tudná használni.

Mindenekelõtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja! Néha nehezen érthetõ egy-egy jogszabály logikája, értelmetlennek, állampolgár-ellenesnek ítéljük, de csak addig, amíg lényegét és célját meg nem értjük: a tiltások és a korlátozások jó része minket és a családunkat védi.

Én a gyógyszer útját úgy képzelem, mint egy hosszú utazást. A nagy pályaudvar indulóoldalán a gyógyszergyár áll, és ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát, indulhat elsõ állomására a nagykereskedõhöz, majd a patikába. A végállomás a beteg, a gyógyszert felhasználó, akinek a gyógyulását segíti.


A zöld út

Kísérjük el tehát ezt a különleges terméket azon az úton, amelyen önökhöz ér! Végig az úton és minden egyes állomáson a gyógyszert óvni, védeni kell, nehogy elveszítse gyógyító tulajdonságait, nehogy romlott vagy selejtes áru kerüljön felhasználásra. Ezért aztán többször is ellenõrzik a minõségét. Mindenütt meg kell oldani a szakszerû tárolást, hogy minden darab minden percben beazonosítható legyen. Ezért aztán ezeket az állomásokat csak különleges engedéllyel és felelõsséggel lehet mûködtetni, így minden egyes mûvelet utólag is ellenõrizhetõ, és megakadályozható, hogy hamisított gyógyszerek kerüljenek a valódinak a helyére.

Mindez a betegek érdekében történik. A gyártósoron minden egyes gyógyszer gyártásához minõségi bizonyítványt állít ki a gyártó, a tabletták meghatározott mennyiségét idõközönként laboratóriumi, analitikai vizsgálatok sokasága kíséri (mintavételezés), de nemcsak az alapanyag és a vivõanyagok, hanem a csomagolóanyagok is engedélykötelesek. Nem mindegy, hogy például egy nedvességre érzékeny gyógyszert milyen módon, milyen kartonba csomagolnak. Egyes gyógyszereknél például ún. sivatagi csomagolásokkal is találkozhatunk (kis zacskó, nedvszívó anyaggal a dobozban a gyógyszer mellett). A kartondoboz nemcsak a szigorúan elõírt feliratokat tartalmazza, hanem megvédi a belsõ csomagolást is. Ezért nem helyes, hogy sokan már a patikában kicsomagolják gyógyszereiket a kartonból, mert így kisebb helyen fér el. Ennek következtében kiszolgáltatják gyógyszerüket a nedvességnek és a napfénynek, és ezért a gyógyszer a dobozon és a feltüntetett szavatossági határidõ elõtt tönkremehet. Jobb esetben csak hatástalan lesz, és nem okoz plusz problémát.

A gyárból szigorú adminisztrációs feltételek mellett kerül a gyógyszer a nagykereskedõhöz, aki minden gyártási tételt újra - szúrópróbaszerûen - megvizsgál, és csak a minõségbiztosító gyógyszerész engedélyével kerülhet át abba a raktárba, ahol a gyógyszertárak megrendeléseit állítják össze. A gyógyszerek egy része hûtõszekrényben, a többi hûvös helyen vagy szobahõmérsékleten tárolható. Az adott hõmérséklet és páratartalom betartása a gyógyszer minõségének alapfeltétele.

Nemrégiben egy teherszállító repülõgépen vakcinák érkeztek a gyermekek kötelezõ védõoltásának beadásához. A hûtési lánc néhány órára megszakadt, és mivel a gondosan hûtött oltóanyagokat a fagyos decemberi napon kint hagyták a repülõtéri raktárban, azok megfagytak, majd átszállítás után kiolvadtak. Még mielõtt egyetlen gyermek is megkaphatta volna a hatástalanná vált vakcinát, a minõségbiztosítási ellenõr azt már kizárta a forgalomból.

A gyógyszer a nagykereskedõktõl a gyógyszertárakba naponta két-háromszori kiszállítással kerül. A patikákban az elõírt tárolási helyen raktározzuk mindaddig, amíg önöknek ki nem adjuk. A gyógyszerész garantálja a betegnek, hogy nem hamisítványt, nem lejárt vagy minõségét vesztett gyógyító anyagot, hanem beazonosított, megfelelõ hatóanyagú és a törzskönyvezésnek megfelelõ hatású gyógyszert ad. Ezért azt bizalommal adhatja be kisbabájának vagy idõs szüleinek is.

Az Európai Unió statisztikája szerint ott, ahol a gyógyszerkiadás kizárólag vagy legnagyobb mértékben gyógyszertárakból történik, a legritkábban jelennek meg a hamis gyógyszerek.

A gyógyszerész csak azért a gyógyszerért vállalhat felelõsséget, azt adhatja betegeinek bizalommal, amelyet a hivatalos, szabályozott módon szerzett be, amelyet nagykereskedõ azonosított, vizsgált meg és szállított, és amelyet az elõírások szerint tárolt.

És mi a helyzet otthon?

Nézzenek csak körül az utolsó állomáson, otthon! Önök például hol és hogyan tárolják gyógyszereiket? Legtöbben a fürdõszobában vagy a konyhában (remélem, a gyerekektõl jól elzárva!), ahol egy kiadós fõzés vagy fürdés után a pára belepi az üveget, a tükröt. Ez nem tesz jót a tablettáknak, megsárgulnak, elporladhatnak, tönkremehetnek. Ugye senki sem szeretné, ha az ilyen módon tárolt gyógyszert visszavennénk, és újra eladnánk másnak?

Nemrég egy idõs betegünk nyújtott felém egy kis üvegcsét - egy recept nélkül kapható érregeneráló gyógyszer feliratával (rutin és C-vitamin keveréke): "ilyet kérek, gyógyszerésznõ, nyugtatónak". Megnéztem a tablettákat, nem sárgák voltak, hanem fehérek, és egy nagy S betû volt préselve beléjük, egy régen ismert, erõs nyugtató volt a dobozban. Tehát más volt az üvegben, mint ami rá volt írva. Képzeljük el, mi történnék, ha az ilyen gyógyszert visszavennénk, és felelõtlenül visszarakva a polcra másnak adnánk oda!

Jogos viszont az az igény, hogy valamit kéne tenni azért, hogy ne legyen annyi felesleges gyógyszer a háztartásokban (most, hogy lehet, a magyar lakosság több tonna gyógyszert dobott a gyógyszertári gyûjtõládákba). Át kellene gondolni egyes gyógyszerek csomagolását. A nagyobb csomagolás mindig olcsóbb, ezért jó intézkedésnek tartom, hogy a krónikus betegségben szenvedõknek a tünetmentességet okozó, jó beállítású gyógyszereiket három hónapra is fel lehet írni. De a frissen diagnosztizált betegek gyógyszerelésének beállítása sokszor több gyógyszer kipróbálását igényli. Ilyenkor nagy szükség lenne a csak néhány napra elegendõ gyógyszert tartalmazó csomagolásokra. Az orvos így a visszarendelt betegnek nyugodtan írhatná fel a másik gyógyszert anélkül, hogy a korábbi kárba veszne.

Az önök gyógyulását tehát csak a biztos forrásból származó, ellenõrzött gyógyszer szolgálja, amelynek minõségéért sokan vállalunk felelõsséget, garanciát. A gyógyszer útjára nem lehet retúrjegyet váltani; ez a vonat csak oda közlekedik, a visszaútnak akkora kockázata van, hogy le kell engednünk a sorompót.

 

Hávelné Szatmári Katalin
gyógyszerész, gyógyszertárvezetõ


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egy felejthetetlen fotózás Emesével és édesanyjával

2026. július 02.



Emese és édesanyja, Marica nyerték a Patika Magazin és a DFM Élményügynökség közös nyereményjátékának fődíját, így június 14-én már kora reggel egy lelkes csapat várta őket Székesfehérváron a fotózás helyszínén.

A reggeli beszélgetés során kiderült, hogy Marica néhány nappal korábban ünnepelte születésnapját, így különösen nagy öröm volt számára, hogy ezt az időszakot egy professzionális fotózással teheti még emlékezetesebbé. A fotózás egyik különleges kiegészítője egy saját készítésű, elegáns virágcsokor volt, amelyet nagy szeretettel állítottak össze. A csokor természetes szépsége és harmonikus színvilága tökéletesen illeszkedett Marica ruhájához, így még meghittebbé és személyesebbé tette az elkészült képeket.  

A nap a szépüléssel kezdődött: sminkes és fodrász gondoskodott arról, hogy Emese és Marica a lehető legjobban érezzék magukat a kamera előtt. A fotózás egy csodálatos helyszínen zajlott, ahol közel 15 különböző ponton készültek róluk felvételek.

A mozgás öröme gyógyít – Fodor Nikoletta Diána története

2026. július 02.

Ugorj az egészségedért! – A jump fitnesz, ami testet és lelket is feltölt

A mozgás akkor válik igazán életformává, ha örömöt is ad. Pontosan erre épül a hazai Jumplovers jump fitnesz, amely a trambulin rugalmasságát kihasználva ötvözi a kardióedzést, az izomerősítést és a felszabadult mozgás élményét. Aki egyszer kipróbálja, hamar ráérez arra, miért lett világszerte ennyire népszerű.

A trambulinon végzett edzés különlegessége, hogy egyszerre mozgatja át az egész testet, miközben kíméli az ízületeket. Javítja az állóképességet, a koordinációt, az egyensúlyt és a testtartást, miközben az energikus zene és a folyamatos mozgás segít levezetni a mindennapi stresszt. Nem véletlen, hogy a résztvevők többsége nemcsak edzésként, hanem feltöltődésként is tekint rá.

Aki taníthat, az a világ legszerencsésebb embere

2026. július 01.

A hangok mögé a saját lelkünket tesszük



Példaértékű életet élő, mozgalmas, munkával teli, de énidőt is tartalmazó mindennapjaikról osztotta meg gondolatait a négygyermekes hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.

– Gyerekek, koncertek, zeneoktatás, sok irányú tevékenység. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni, és van-e benne énidő?

– A legfontosabb az, hogy összetartó család vagyunk. Ha gond van, hívom a 92 éves nagymamámat, mert fontos nekem az ő véleménye. De ezzel az egész család így van, mindenkinek fontos az ő bölcsessége. Anyukám még most, nyugdíj után is két helyen dolgozik, csellót tanít Kaposváron és Budapesten. A szenvedélyes tanítási vágyat a szüleimtől, felmenőimtől örököltem, de a tanáraim is ezt a szemléletet adták át.

A szüleim mindig azt mondták, hogy ők a világ legszerencsésebb emberei, mert taníthatnak, hiszen mosolygós, tehetséges, nyitott szívű gyerekekkel van dolguk, és a legnagyobb ajándék, hogy a jövő generációival foglalkozhatnak. Úgy érzem, az „énidőm” az, amikor tanítok. Három, 12–13 éves tanítványom van a zeneakadémián, a fiatal tehetségek osztályán. A zenész szakmában ez az életkor az úgynevezett aranykor, mert már tudnak annyit a hangszeren, hogy a legkomolyabb dolgokról lehessen velük beszélni, de rendkívül rugalmasak, nyitottak az újra, a fejlődésre.