Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

Érdekességek2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.


Amikor az öngyógyítás sem segít, jön a depresszió

A várandós édesanyák eleinte – jórészt jogosan – úgy gondolkodnak, hogy „majd biztos magától elmúlik, hiszen sose mondta senki, hogy ez baj lehet”. Később már szégyellik, titkolják, rejtegetik. A 6. hónapban kötelező várandós gondozási vizsgálat során az orvos és a kismama figyelme csupán a vizelet tisztaságára, fajsúlyára, cukor tartalmára, stb. irányul. A szülést követő 6. héten kötelező nőgyógyászati kontroll alkalmával pedig a gátmetszés hegének gyógyulása a fő kérdés.

A vizelettartási problémáról azonban a kismama sokszor nem mer a szakemberrel beszélni, inkább előkerülnek a legkülönfélébb öngyógyító „megoldások”. Ha a vizelettartás mindezek ellenére, vagy épp ezért fennmarad, akkor a helyzet egyre kínosabbá válik, egyre erőteljesebb az ammónia szag, amit még a legerősebb dezodorálás sem tud elfedni… Innen egyenes út vezet a mosolytalan mindennapokhoz, rosszabb esetben a depresszió felé.

A kicsit is érinti

Prof. Dr. Szabó László, a Magyar Kontinencia Társaság elnöke, gyakorló orvosként is tapasztalja, hogy a vizelettartási nehézség tabu téma. „Egy családon belül az inkontinencia sosem csupán egy embert érint, hanem mindenkire hatással van, az egész családra. Kivált igaz ez a kismamáknál, hiszen az édesanya minden problémája azonnal és minden csillapítás nélkül megjelenik a kisbaba életében, fejlődésében gátló tényezővé válhat – hívja fel a figyelmet a szakember.

A társadalmi gondolkodásban drasztikus változásnak kell bekövetkeznie: a tünetekkel, betegséggel, bizonytalansággal, szégyennel küzdő anyuka nem kiközösítést, inkább tiszteletet, segítséget és odafigyelést igényel. A társadalmi tabu csak úgy dönthető meg, ha beszélünk róla, s megismertetjük mindenkivel a témával kapcsolatos ismereteket, téveszméket.

Gyanús jelek — erre figyeljünk

Ha nevetésre, erőlködésre elcseppen a vizelet, a kismamának beszéljen a védőnővel, vagy háziorvosával a jelenségről. Az alapellátásban dolgozó szakemberek a várandós gondozásról szóló rendelet értelmében a tünetet rögzíthetik várandós gondozási kiskönyvbe! (20. pont). Keressen fel szülész-nőgyógyászt a kismama és ha kell, kérje meg a szakembert: írjon fel számára megfelelő gyógyszert, segédeszközt. A szülést követő hatodik héten – a kötelező nőgyógyászati kontroll előtt – se felejtsük el, hogy érdemes a vizelettartási nehézség meglétéről beszélni!

A védőnő is segíthet

Bábiné Szottfried Gabriella, a védőnői programért felelős volt miniszteri biztos kifejtette, hogy az alapellátás, a háziorvos és a védőnők együtt az édesanyák legfontosabb támaszai, akik a kismamák lakóhelyén azonnal, folyamatosan jelen vannak. Ismerik az adott térség sajátságait, a kismamák és a család körülményeit, tapintattal és szakértelemmel tudnak segíteni. Mivel végigkísérik a kismamákat terhesség kezdetétől a születésen keresztül, a szoptatás időszakán át, elsőként találkozhatnak a vizelettartási nehézség tüneteivel is.  A szakemberek és a kismamák közötti napi szintű, bizalmi kapcsolat megengedi, hogy erről a kérdésről is minden gátlás és félelem nélkül beszéljenek.

A vizelettartási nehézség prevenciójában a védőnő a háziorvossal közösen valóban segíthet az édesanyák számára. A tanácsadás, a megfelelő gyógytorna idejében való elindítása, a folyamatos kapcsolattartás az édesanyával az esetek nagy részében megoldást ad 

A gyermekágyi vizelettartási zavar tehát a legkevésbé sem szégyellni való dolog, ráadásul nagyon hatékony és egyszerű módszerek állnak rendelkezésre a probléma megoldására. Annyi kell csupán, hogy a kismamák bátran jelezzék a vizelettartási nehézségét a szülésznőjüknek, védőnőjüknek vagy háziorvosuknak.

Felesleges szenvedni

Ha idejekorán akarjuk elkezdeni a prevenciós és/vagy rehabilitációs medencefenéki-tornát, érdemes hiteles és megbízható forrást választani. A CoreWellness a Norvég Sporttudományi Iskola Sportorvosi Tanszékének professzornője által összeállított, olyan bizonyítottan hatékony gyakorlatsort tartalmaz, amellyel a várandós édesanyák a kritikus időszakban – a terhesség alatt és után – medenceizmaikat erősíteni tudják. (A támogatóknak köszönhetően a gyakorlatsor Magyarországon is ingyenesen elérhető a www.corewellness.hu oldalon keresztül.

Anyaotthon a Bethesda Kórházban

Dr. Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekágyi akaratlan vizeletcsöpögést nem szabad tabuként kezelni. A vizeletvesztés természetes, élettanilag is elfogadott jelenség az épp szülésre készülő kismama, illetve a szülésen éppen átesett női szervezet számára. Az édesanya első feladata, hogy felismerje saját lehetőségét, segítséget vegyen igénybe, beszéljen róla. S a társadalom a közösség feladata, hogy felelősen gondolkodva tegyen meg értük mindent!  A gyermekorvosok sokszor szembesülnek azzal a helyzettel, hogy nem csupán a gyermekbetegség tüneteit diagnosztizálják, hanem a kiváltó okot sokkal mélyebben, a családban találják meg.  A Bethesda Gyermekkórház és Alapítványának célja, hogy országosan a legszélesebb rétegeket érje és tájékoztassa olyan ügyekben, amelyek a gyermekek életminőségét, egészségét érintik, s ha lehet a tabuk ellen tegyen. Az idén a gyermekek és az édesanyák szoros viszonyának biztosítása szerepel az adománygyűjtés középpontjában. Ennek során az Országos Gyermekégés Centrum mellett kialakítandó Anyaotthon felújításával szeretnék elérni, hogy a vidékről érkező édesanyák gyermekük mellett maradhassanak a Kórházban.  

A Bethesda Gyermekkórház Hivatalos Alapítványa és az SCA Hygiene Product Kft. ez évi közös együttműködésének részeként az SCA – a SPAR áruházlánccal közösen új adománygyűjtő akcióba kezdett – jelentette be Sándor Judit, az SCA Hygiene Kft. munkatársa.  Akik 2014. május 22. és szeptember 9. között Zewa Kids terméket vásárolnak valamely Interspar áruházban, egyben 50 Ft-ot adományoznak a Bethesda Kórház Alapítványnak az Anyaotthon létrehozására. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.