Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tabletta, drazsé, pezsgõtabletta - melyiket válasszam?

Érdekességek2026. június 16.

Fotó: pixabay.comNapról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs. Íme egy kis segítség a tájékozódásban!

Tabletták, kapszulák

Napról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs, sokasodnak a különbözõ hatóanyagokat tartalmazó készítmények, illetve az azonos hatóanyagot tartalmazó különbözõ nevû gyógyszercsaládok.

Az új hatóanyagok száma nem növekszik olyan arányban, mint a felhasználható, alkalmazható gyógyszerek mennyisége. A gyógyszerkutatók feladata az új hatóanyagok vizsgálata, választási lehetõség biztosítása adott megbetegedés esetén. A gyógyszerfejlesztõk a már ismert hatóanyagok alkalmazhatóságát hivatottak kényelmesebbé, egyszerûbbé, praktikusabbá tenni. Az alkalmazhatóság egyszerûsítése vonatkozik a felhasználók mindkét csoportjára, a betegekre és az orvosokra egyaránt.


A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a tabletta. A tabletták rendkívül változatosak formájukat, méretüket, színüket és persze összetételüket tekintve. A legáltalánosabb a kör alakú, néhány milliméter vastagságú, osztott vagy osztatlan tabletta. A Magyarországon forgalomban lévõ, bevételre szánt tabletták többnyire kör alakúak, fehér színûek, felületük osztó vonallal és különbözõ betûjelekkel ellátott. A tabletták között ritka a szögletes, ovál vagy más, kör alakútól eltérõ tabletta. Az osztóvonalak kézenfekvõen jelzik, hogy a tabletta felezhetõ, negyedelhetõ.

Vannak bizonyos bevonattal rendelkezõ tabletták is, amelyek alkalmazása során a hatóanyag csak a megfelelõ körülmények között válik szabaddá a tablettából. A bevonat lehet savrezisztens, ízelfedõ, filmbevonat, most már egyre ritkábban cukros bevonat. A cukros bevonatút nevezzük drazsénak, melynek hátránya, hogy cukorbetegek nem szedhetik. Ez az alkalmazásbeli korlátozás az oka, hogy egyre kevesebb a drazsírozott, azaz cukros bevonattal ellátott készítmény. A bevonattal rendelkezõ tablettákat nem szabad darabolni, felezni, harmadolni, porítani és feloldani. A bevonat célja, hogy a tabletta hatóanyaga a lenyelés után a béltraktusba kerüljön és ne a gyomorból szívódjon fel.

A tabletták különleges változata a pezsgõtabletta. Hatóanyagai olyan kémiai formában vannak beépítve a tablettába, hogy csak nedvesség, azaz vízben való oldás hatására válnak szabaddá, és fejtik ki hatásukat. Alkalmazásuk során a csomagoláson feltüntetett mennyiségû, általában 1-2 dl vízben feloldva, a teljes feloldódás, azaz a pezsgés befejezõdése után kell a folyadékot elfogyasztani.

Egy másik, a szokásostól eltérõ felhasználású tabletta az oldatkészítésre szánt tabletta. Ez a típus általában fertõtlenítésre alkalmas oldatok elõállítását szolgálja. Minden esetben fel van tüntetve a feloldáshoz szükséges víz mennyisége és a felhasználandó tabletták száma, vízhez való aránya. Fontos figyelmeztetés, hogy az elkészült oldat alkalmas-e fogyasztásra, vagy kizárólag külsõleg a testfelület lemosására használható.

A hüvelytablettát természetesen csak nõk használják, többnyire orvosi rendelvényre. Méretük és alakjuk is eltér a megszokottól. Nagyobbak, hosszúkás vagy lapított ovál alakúak.

A kivételektõl eltekintve, általánosságban elmondhatjuk, hogy a bevételre szánt tabletták, filmtabletták, drazsék szobahõmérsékleten, saját csomagolásuk által biztosított fényviszonyok között a gyártástól számított öt évig megõrzik hatóanyag-tartalmukat, tehát eddig eltarthatók.

A pezsgõtabletták és az oldatkészítésre szánt tabletták eltartása csak száraz helyen lehetséges, hiszen belõlük nedvesség hatására felszabadul a hatóanyag. Mind a pezsgõtabletták, mind az oldatkészítésre szánt tabletták esetén betartandó szabály, hogy csak a frissen készült oldat használható, illetve fogyasztható. A kész oldatok nem eltarthatók. A hüvelytabletták hatóanyagai többnyire testhõmérsékleten lágyulnak, olvadnak vagy oldódnak, ezért szobahõmérsékletnél hûvösebb helyen tartandók. Ebben az esetben is a csomagoláson szereplõ információk egyértelmûen figyelmeztetnek a tárolás módjára és az eltarthatóság idejére. Ha ennek ellenére bárkinek kérdése lenne, természetesen "kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét".

Az alkalmazott gyógyszerformák közül a legegyszerûbben, éppen ezért a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a szájon át, azaz orálisan adagolható készítmények. Ezek között is megkülönböztetünk egyadagos (tabletta, kapszula stb.), és többadagos (oldat, szuszpenzió, granulátum stb.) formákat.

A kapszulák a valamilyen tulajdonsága miatt tablettázásra alkalmatlan, rossz ízû vagy kellemetlen szagú hatóanyagok szervezetbe vitelét könnyítik meg. A kapszula tulajdonképpen olyan segédanyag, amely speciális módon borítja a hatóanyagot, elfedve ezzel ízét, esetleg szagát. A kapszulák leggyakrabban lágy vagy kemény zselatinból készülnek. Tartalmazhatnak szilárd, azaz por alakú, és folyékony hatóanyagot is. A folyékony hatóanyagot tartalmazó kapszulák többnyire egyszínûek, a port tartalmazók lehetnek egyszínûek vagy színesek. A kapszulák anyaga minden esetben olyan anyagból áll, ami a kapszulák hatóanyagát a gyomor-bél rendszer megfelelõ részén engedi szabaddá válni és felszívódni. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kapszulákat nem lehet felezni-harmadolni, szétnyitni, a benne lévõ port vagy folyadékot a kapszula nélkül bevenni.

Bizonyos készítmények mikrokapszulákból állnak. A mikrokapszulák - hasonlóan a kapszulákhoz - megfelelõ fedõréteggel bevont hatóanyag-részecskéket, szemcséket jelentenek, csupán méretükben térnek el a kapszuláktól. Az sem ritka, hogy a kapszulák mikrokapszulákat tartalmaznak, ezzel biztosítva a nyújtott hatást. Mikrokapszulákat bizonyos tabletták is tartalmaznak ugyancsak a nyújtott hatás elérése miatt. Ezek a készítmények darabolhatók.

 

dr. Sánta Zsuzsanna
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!

2026. június 06.




Az otthoni edzés szabadsága sokak számára vonzó, ám a kezdeti lelkesedés gyakran alábbhagy, ha a mozgásforma nem hoz látványos vagy érezhető változást.   
Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.

Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei

A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.

A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.




Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.