Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

Érdekességek2026. június 05.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.

Fotó: wayhomestudio | www.magnific.com

Kardiológiai vizsgálat 

Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:

Szívultrahang

Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.

Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang

A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.


Terheléses EKG

Különösen mellkasi panaszok esetén lehet fontos a futópadon vagy kerékpáron végzett vizsgálat. A kardiológus azt ellenőrzi, hogy terhelés alatt jelentkezik-e oxigénhiányos eltérés.

24 órás Holter EKG

Ritmuszavarok, időszakos panaszok vizsgálatára alkalmas eljárás, amivel az ún. ST-depressziót is lehet látni és mérni.

Koszorúér CT

Az egyik legfontosabb modern vizsgálat közepes rizikó esetén. Láthatóvá teszi a koszorúerek szűkületeit és az érelmeszesedést.

Szív MR

Részletes szívizomvizsgálat, ami már csak speciális esetekben használatos.

Katéteres koszorúérfestés

Arany standardnak számító eljárás a szűkületek kimutatására, de mivel invazív vizsgálat, ezért általában nem első lépés szűrésre.

Dióhéjban

A szívinfarktus megelőzésére számos lehetőség adódik, még akkor is, ha a családban előfordult már ilyen súlyos esemény. Egyrészt a rizikófaktornak számító betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, cukorbetegség) kezelésére van szükség, másrészt a megfelelő életmód kialakítására. Az állapotfelmérésben és a veszélyeztetettség szintjének megállapításában a kardiológiai kivizsgálás eredményeire lehet támaszkodni. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nézze meg eReceptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján

2026. május 26.



2017 őszétől elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel az összes dokumentumot, amelyek a betegek ellátása során keletkeznek. A páciensek számára ez gyorsabbá, kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszi a betegellátást, hiszen nem kell magukkal vinniük az orvoshoz a leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat. A kezelőorvos pedig a gyógyításhoz szükséges információkat lekérheti az egészségügyi felhőből. 

Több információ, hatékonyabb gyógyítás

A betegadatok komplex kezelése az orvosi ellátás során a legnagyobb érték. Az EESZT legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat egymással. Indulása óta a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, a gyógyszertárak és a mentőszolgálat mellett egyes magánszolgáltatók is csatlakoztak és töltenek fel egészségügyi adatot a rendszerbe. Az egészségügyi felhőnek köszönhetően elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok pontosabb képet kapnak a betegükről. A háziorvos látja, hogy páciense kiváltotta-e a receptet, felhasználta-e a beutalót, azaz megkezdte vagy folytatja-e a terápiát. A gyógyszerészek pedig a betegnek felírt vényeket nézhetik meg a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha esetleg ellentétes hatóanyag-tartalmú készítményeket írtak fel neki. 

Az EESZT-ben lévő egészségügyi adatok védettek, csak a háziorvosok és kezelőorvosok férhetnek hozzá, a gyógyszerészek pedig csak a recept adatokat érhetik el. A legérzékenyebb egészségügyi adatok (pl.: pszichiátriai, addiktológiai stb.) kizárólag az adott szakterület orvosai számára elérhetők.   

Receptkiváltás a gyógyszertárban

2026. május 26.

Mit kell tudni az orvosi vény felírását követően annak sorsáról?



Korábban kizárólag csak hagyományos, azaz papírrecepten történt a gyógyszerek rendelése. Az elektronikus recept (e-recept) a kezelőorvos által (számítógépes programjával) felírt gyógyszer receptje, amely zárt csatornán „kerül fel” az EESZT-be.

Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) egy új technológiai és informatikai rendszer, mely időkorlát nélkül tárolja a betegek egészségügyi dokumentumait. Hazánkban 2017. november 1-jétől elérhető. Amikor egy e-recept felírása megtörténik a kezelőorvos által, akkor a páciens saját egészségügyi adataihoz hozzárendelődik a „felhőben”. Ezután van lehetősége a betegnek vagy a hozzátartozójának a gyógyszertárban kiváltani az e-receptre felírt gyógyszert, gyakorlatilag a felírás utáni másodperceken belül.

Felírási igazolás

Bizonyos esetekben az orvos felírási igazolást is nyomtat, amit személyesen a páciensnek ad át. Ez tulajdonképpen egy papíralapú „segédlet”, melyen fel vannak tüntetve a beteg adatai, valamint az, hogy milyen vényköteles gyógyszert írt fel az orvos és mikor.

Amit a méhnyakrákról mindenkinek tudni kell

2026. május 25.



A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, ugyanis a szexuális életet élő nők közel 80%-a fertőződik meg HPV-vel élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azt azonban nem lehet megmondani, hogy kinél szűnik meg vagy indul el a rákképződés folyamata.

Méhnyakrák akkor alakulhat ki, ha a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés tartóssá válik. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.

Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV okozta fertőzések. Magyarországon évente közel 10.000 nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés, illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.


Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
A betegség súlyát tovább jelzi, hogy évente több mint 30 ezer méhnyakrákos esetet fedeznek fel, valamint 15 ezren vesztik életüket méhnyakrák következtében.
Magyarországon Európa viszonylatában is  súlyos a helyzet: hazánkban tavaly közel 400 nő  halt meg a betegségben.





Nagyon fontos, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen.