Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szexbeszéd

Érdekességek2026. november 11.

Fotó: jcomp | www.freepik.comSenki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.


A szexuális partnerek számára nemcsak arról célszerû beszélni, mire vágynak a szexben, hanem arról is, mire nem. Mindenkinek más az igénye és amirõl az egyik fél úgy véli, örömteli momentuma a szexuális életnek, nem biztos, hogy ez így van a másik számára. Ilyen esetben a partnernek feltétlenül közölnie kell, mit nem szeret kettejük szexuális kapcsolatában. Másfelõl a legtöbben a változatosság hiányára panaszkodnak szerelmi életükben. Bár soha nem beszélnek róla, elképzelhetõ, hogy szeretik például az orális szexet, az eltérõ pozíciókat, sõt...! De félnek ezt megemlíteni, mert tartanak az elutasítástól vagy szégyenlõsek. Pedig minél többet mond el ebbõl valaki a társának, annál kötetlenebb és bizalmasabb lesz a viszonyuk is.

Az igazság a szexrõl

A szex lényege, hogy valaki megértse saját reagálásait éppúgy, mint a partnere reakcióit, majd megtanulva ezeket a gyakorlatban is alkalmazza. Az emberek az élet minden területén különbözõek, miért ne térnének el hát szexuális igényeik is? Erre mindenkinek figyelnie kell és eszerint alakítani szexuális életét. Egyesek a gyengédséget, a finom érintéseket, a "lágy" szexet kedvelik, míg mások az erõteljesebb, kissé "viharosabb" viszonyt. Van, akinek az kelti fel az érdeklõdését, ami más számára unalmas vagy érdektelen, míg a partnere által izgalmasnak tartott helyzetekre nem reagál. A különbözõségek megismerésére pedig nincs más mód, mint a kölcsönös kommunikáció. Ennek másik elõnye, hogy nemcsak az idõnkénti "utasítás" szerinti cselekvések segíthetik az izgalom felkeltését, a kölcsönös örömszerzést, hanem maga a beszéd is, annak tartalma, vagy annak elõadási módja is.

Nem szabad misztifikálni tehát, hogy mitõl jó egy kapcsolat, vagy hogyan lehet valaki nagyon járatos a szexben. Az igazság az, hogy a szex gyakorlása ugyanolyan készséget, szerzett tudást igényel, mint mondjuk az úszás vagy a biciklizés.

Hogyan beszéljünk a szexrõl?

Több szempontot szem elõtt kell tartanunk, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy ne legyen negatív kisugárzásunk. Ne azzal kezdjük a "kommunikálást", hogy felsoroljuk a társunk összes hibáját, amelyek miatt szeretnénk változtatni szexuális életünk jelenlegi menetén. Fõleg ne utaljunk korábbi idõszakokra, amikor még "bezzeg" másként volt... és semmiképp se térjünk ki elõzõ partnerek képességeire. Ehelyett koncentráljunk arra, ami most javítana a helyzeten, azaz aktuális vágyainkra, igényeinkre. Emlékeztessük társunkat egy-egy jól sikerült együttlétre, arra, ami akkor örömöt szerzett nekünk, és szeretnénk, ha megismétlõdne... Fontos, hogy mondandónknak pozitív kisugárzása legyen.

A szexuális élet másik gyakori kerékkötõje a tettetés, amelynek általában nincs semmi haszna. Soha ne válaszoljuk a "na milyen volt" kérdésre, hogy "isteni voltál, drágám" - ha nem volt az, de a kedvében szeretnénk járni a társunknak. Az õszinte beszéd az egyetlen eszköz, amely segíthet a kátyúba jutott szexuális kapcsolatból való kilábalásban. Hasznos, ha a nyílt szavakhoz "bemutató" is járul: mutassuk meg partnerünknek, mit szeretnénk... Ha ezt nem jól csinálja, ne szégyelljük lágyan elvenni a kezét arról a helyrõl, ahol az nekünk nem okoz örömöt és megmutatni neki, hol vagyunk a legérzékenyebbek, mitõl jövünk leginkább izgalomba...

Tegyük a kommunikációt kétirányúvá: hallgassuk meg mi is partnerünket, figyeljük meg mozdulatait, így könnyen megtalálhatjuk, mivel okozunk neki a legnagyobb örömet.

Mit nem szabad tenni?

Átesni a ló túloldalára, azaz állandóan újabb és újabb igényekkel elõállni vagy folyamatosan kritizálni a partnerünket. Alapszabály az, hogy nem szabad elvenni a másik önbizalmát (és persze a sajátunkat sem). A leghelyesebb "vegyíteni" a kívánalmakat úgy, hogy közbeszúrjuk, mivel vagyunk már tökéletesen elégedettek. Ez vonatkozik a felénk irányuló elvárásokra is, hiszen a kapcsolat javulását eredményezi, ha pozitív visszajelzéseket kapunk "újításainkra" a partnerünktõl. A szexuális életben sem szabad elfelejteni a mondást, hogy "néma gyereknek az anyja sem érti a szavát" - de a túlzott beszédességnek is vannak hátrányai!

Nem szabad továbbá mellõzni a test erogén zónáit. Már a kezdõ szerelmeseknek is ismerniük kell a testnek azokat a részeit, amelyek a legnagyobb szexuális izgalmat válthatják ki bennük. Ezek: az ajkak, a mell, a mellbimbó, a nemi szervek. A valamivel kevésbé ismertek: a fülcimpák, az ujjvégek és a lábujjak, a könyök és térd belsõ részén lévõ lágy bõr, a hát egyes részei és a tarkó. Amikor a megfelelõ kommunikáció mellett ezekre koncentrálnak, rendkívül örömtelivé válhat a szexuális életük.

Suzie Hayman - párkapcsolat-tanácsadó, szexuál-terapeuta


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.