Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szervezetünk harminc felett

Érdekességek2026. augusztus 01.

Fotó: denis1203 © 123RF.comHozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.


A föntieket tekintve: a kérdés csak az, hogy a többiek miben reménykedhetnek? Mi tehetnek azok, akik alaptermészetük szerint borúlátók? Hogyan õrizzék meg egészségüket azok, akiknek sem idejük, sem energiájuk nincs önmagukkal foglalkozni? Hogyan érheti el az ember, hogy szép maradjon a bõre, hogy ne betegeskedjék sokat, és hogy emlékezete se hagyja cserben sohasem?

Jóllétünkért alig 20 százalékban felelõs az orvosi ellátás; egészségünk alakulásában sokkal meghatározóbb (negyven százaléknyi) szerepe van az életmódnak, vagyis annak, hogy mi magunk mit teszünk meg saját egészségünkért.

1. A szív

Dolgoztassuk meg, de ne túl erõsen!

Azoknak, akik rendszeresen sportoltak, lassúbb és erõteljesebb a szívverésük, mint nem mozgó társaiknak, továbbá nem kell megállniuk pihenni egy hosszabb, keményebb út megtételekor. A szív számára legfontosabb a rendszeres mozgás, a dohányzás mellõzése és a megfelelõ táplálkozás. Ne vigyük túlzásba a húsok, sütemények fogyasztását, kerüljük a zsíros és sós ételeket, viszont együnk bõven gyümölcsöt és zöldséget!

2. A tüdõ

Szívjuk be mélyen a tiszta levegõt!

Ez biztosíthatja életenergiánk megfelelõ szintjét. A tüdõ tevékenysége renyhébb lesz, ha nem dolgoztatjuk meg eléggé, és nem "mossuk át" rendszeresen tiszta levegõvel. Minden reggel lélegezzünk jó mélyeket többször, nyitott ablaknál, és menjünk fel naponta pár emeletet lépcsõn, amikor csak módunk nyílik rá, hiszen mindez segít megõrizni tüdõnk erejét - vitálkapacitását -, mely egyébként 30 év felett esztendõnként 1 %-kal csökken. Fontos természetesen a dohányzás elhagyása, és az, hogy a légzõgyakorlatokat ne szennyezett levegõn végezzük. Érdemes jógáznunk - a jógafoglalkozásokon elsajátított légzéstechnika a mindennapokban komoly hasznunkra válik…

3. A vese

Igyunk sok folyadékot, így méregtelenítve szervezetünket!

E páros szervünk sokáig szolgál bennünket, amennyiben nem terheljük túl - például azzal, hogy felesleges gyógyszerek kilóit esszük meg életünk során… Mielõtt legközelebb megint patikaszerekhez fordulnánk álmatlanság esetén, vagy nyugtatót, fájdalomcsillapítót vennénk be szinte automatikusan, gondoljunk a hosszú távú hatásokra is - és ha lehet, helyettesítsük e szereket az egészségre (fõképp vesénkre) kedvezõbben ható gyógynövényi fõzetekkel...

Napi legalább egy-két liter ásványvíz vagy gyógytea elfogyasztása nagyon is célszerû, és hozzájárul többek közt a vesék regenerálódásához és megbízható mûködéséhez.

4. Az emésztõrendszer

Vigyázzunk májunkra!

A gyomor és a bélrendszer viszonylag kevéssé öregedik, rossz mûködése azonban megkeserítheti az életet. Ha valamilyen panaszunk van, ne hagyjuk annyiban, ne legyintsünk rá, hanem forduljunk orvoshoz. Ezen anatómiai területen egyetlen olyan szerv van, amelyik nagyobb megterhelésnek van kitéve, éspedig a máj - és fõleg akkor, ha túlzásba viszi valaki az alkoholfogyasztást. Semmiképpen se lépjük túl a napi egy-két poharas határt, és idõnként iktassunk be ásványvizes napokat!

5. A hólyag

Tartsuk meg mûködõképességét!

Ez a szervünk érzékenyebb, mint a legtöbben gondolnák, ezért fiatal korunktól kezdve vigyázni kell rá, hogy elkerüljük az idõskori vizeletvisszatartási problémákat. Ne késlekedjünk, ha WC-re kell menni; adjuk meg a folyó ügyek intézésének a kellõ idõt, ne siessünk vele. Hölgyek! Tanulják meg a gátizom megfelelõ összehúzását. Esetleg kérjék ki urológus tanácsát, és ha szükséges, szülés után újra tanulják meg ennek a fontos szervnek a helyes mûködtetését.

6. A nemi szervek

Élvezzük a szerelmet… Mindig!

Hogy kiváló formában legyünk még ötvenes éveinkben is, az bizony komoly elõkészületeket igényel. Az egészség megõrzésének legjobb módja a rendszeres szexuális élet, a jó párkapcsolat.

7. Az agy

Használjuk, eddzük mindennap!

Igaz ugyan, hogy életünk során el folyamatosan veszítjük agysejtjeinket, ezt a csökkenést azonban tanulással kompenzálni lehet. Dolgoztassuk rendszeresen agyunkat! Rengeteg lehetõség nyílik erre: olvasás, zenehallgatás, keresztrejtvény-fejtés, színház… Talán nem annyira ismert, hogy a táplálkozás szerepe is fontos: hetente több alkalommal magas omega-3 zsírsavat tartalmazó hal fogyasztása például szintén jót tesz agyunknak. Ízesítése lehetõleg az évszaknak megfelelõen történjék, repce, len vagy dióolaj felhasználásával.

8. A szem

Óvjuk a napfénytõl!

Legkésõbb tízéves kor körül a látásélesség csökkenni kezd, a szaruhártya fényáteresztõ-képessége romlik, és ennek a folyamatnak az eredményeként sok esetben végül átláthatatlanná válik. A krisztallinnak, a szemlencse szerves anyagának mennyisége életünk során megháromszorozódik, emiatt csökken szemünk alkalmazkodóképessége, és romlik a közeli látás. Az olvasószemüvegre elõbb-utóbb (általában 45 éves kor körül) mindenkinek szüksége lesz, ez ellen nem sokat tehetünk. A nap ártó hatása ellen azonban, ami a szem károsodásához, többek között szürkehályoghoz vezethet, könnyen védekezhetünk: megfelelõ védõréteggel bevont napszemüveggel.

9. A csontozat

Gyalogoljunk minél többet!

Csontjaink 30 éves kor körül vannak csúcsformájukban. Negyvenéves kor táján kezdõdik el a csonttömeg sûrûségének a csökkenése, ami különösen sújtja a dohányosokat, és azokat, akik eleve gyengébb csontozattal rendelkeztek. A csontritkulás elkerüléséhez életfontosságú a rendszeres mozgás, elsõsorban a lábak edzése, például a gyaloglás. Természetesen figyelni kell a megfelelõ táplálkozásra, tehát a kalcium-bevitelre (ásványvízzel, tejjel, gyümölcsökkel), és a D-vitamin pótlására.

10. A fül

Kerüljük a zajt!

A rossz hallás rengeteg idõs ember életét keseríti meg, nehézzé teszi a társasági életet, és bizony sok esetben bezárkózáshoz, elszigetelõdéshez vezet. Vigyázzunk tehát erre a nagy kincsünkre, a hallásunkra! Kerüljük az erõs és szükségtelen lármát, zajt, mert ezek visszafordíthatatlan halláskárosodást okoznak. Ha nincs más lehetõség, nyugodtan használjunk füldugót, akár egy rock-koncerten is, a rádiót, CD-játszót, walkmant pedig sose állítsuk túl hangosra!

11. Az izomzat

Edzés, edzés, edzés…

Harmincas éveink vége felé elkezdõdik az izomerõ csökkenése, mivel izomzatunk tömege egyre fogy. Kerüljük az ismétlõdõ fogyókúrákat, és mozogjunk, sportoljunk minél többet! Futás, torna, gyaloglás - ezek a legjobb módszerek az izmok megõrzésére és az aktív életmód fenntartására.

12. A bõr

A szép bõr titka az alapos hidratálás

A harmincas években figyelhetõ meg a bõr fényének csökkenése, és az elsõ ráncok megjelenése - mindkét jelenség a bõr kiszáradásának a következménye. Reggel és este egyaránt fontos a bõr ápolása, táplálása, hidratáló hatású krém segítségével. Különösen jók azok a kenõcsök, amelyek antioxidánsokat tartalmaznak, mert ezek gátolják az öregedést, illetve azok, amelyek vitamintartalmuknál fogva javítják a bõr tónusát, fokozzák feszességét. Ezek az anyagok, ha zsírsavakkal együtt jutnak be a bõrbe, a mély rétegekre ható, alapos hidratálást végeznek. Kerülendõ: a túlzott napozás, a dohányzás, és vigyázzunk az alkohollal is…!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mostanában egyre több mindent elfelejt...?

2026. július 23.

Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.



Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.

Az öregedõ agy

Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...

Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.

A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.

Fogyjon okosan

2026. július 23.

A "tudatos fogyás aktív programja" a súlycsökkentés tévhiteirõl

Tudatosság és aktivitás. Nem olyan egyszerû, mint ahogy hangzik, fõként ha testsúlycsökkentésrõl, életmódváltásról van szó. Ha elkezdjük, rengeteg kitartásra és akaraterõre lesz szükségünk. Ha szakemberhez fordulunk, akkor sokkal könnyebb kitartani, ill. a háziorvos vagy a dietetikus szaktudása elengedhetetlen egészséges életvitelünk kialakításához.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, a Tudatos Fogyás Fórumának szakembere most a ételeink tápanyag- és energiatartalmával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában nyújt segítséget.

Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek

Ez az egyik legalapvetõbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezzük a diéta fogalmát. Jegyezzük meg: nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelenül, rosszul összeállított étrend. Pl. a zsiradékok sem egészségtelenebbek a gyümölcsöknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben elõfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

Zsírra is szükségünk van

2026. július 22.

De fontos a zsírsavak típusa és a mennyisége is!

Hazánkban, a különbözõ ajánlások ellenére, még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetû, kedvezõtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is elõnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati - zsírokkal szemben.

Fontos tudnunk, a zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanígy a fejlõdésben levõ gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is.

A zsírok élettani jelentõsége óriási szervezetünkben. Részt vesznek többek közt a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.

A zsírsavak különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe. Az idõk során jelentõsen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége: míg a kõkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25%-át fedezte zsírral, napjainkra ez sajnos kb.35%-40%-ra nõtt.