Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Problémák a fogyással

Érdekességek2025. május 14.

Okok és megoldások

Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.

1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom

Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.

A dietetikus tanácsai

Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.


2. Eltérő munkaidő-beosztásban/ két műszakban dolgozom

Élettani szempontból úgy vagyunk megalkotva, hogy nappal aktívak vagyunk, éjjel pihenünk, alszunk. Ha pl. két műszakban dolgozunk, az megzavarja a biológiai ritmusunkat, így a táplálkozásunkat is. Az éjszakai műszakban az alvás hiánya és a stressz sokakat cukros nassolnivalók fogyasztására ösztönöz, hogy könnyebben ébren tartsák magukat. A változó munkaidőben dolgozóknál gyakori rendszertelen étkezés, átgondolatlan táplálkozás megnyitja az utat a hízás felé.

A dietetikus tanácsai

Fontos, hogy tartsuk be a napi háromszori étkezés ritmusát, esetleg uzsonnával kiegészítve. Ha pl. éjszaka dolgozunk, munkakezdés előtt fogyasszunk komplett vacsorát (proteinek, keményítőtartalmú élelmiszerek, zöldségek szerepeljenek benne). Hazatérve, lefekvés előtt fogyasszunk lehetőleg kiadós reggelit, alvás után pedig ebédeljünk meg. Lehet uzsonnát is vinni a munkába, amely szintén tartalmazzon proteineket. Ezek többek közt elősegítik a dopamin kiválasztódását, amely az alvás-ébrenlét szabályozásában részt vevő ingerületátvivő anyag.

3. Nincs időm, így gyakran iparilag feldolgozott élelmiszereket eszem

Ezek praktikus ételek, csak néhány percig melegítjük őket a mikrohullámú sütőben, és már ehetünk is. Nincs időveszteség, a főzéssel-bevásárlással járó fáradság, alig lesz mosogatnivaló. Az élelmiszer-áruházakban egyre nagyobb a kínálat, bőséges a választék. Mégsem ajánlottak az iparilag feldolgozott élelmiszerek: gyakran nem elég ízletesek, lágyak, nincs textúrájuk, és ami a fő baj, ritkán tartalmaznak kellő mennyiségben olyan tápanyagokat, amelyek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz szükségesek. Gyakran magas a zsír-, sóés adalékanyag-tartalmuk, viszont nincs bennük elég rost és protein (ez utóbbiak a jóllakottságérzést is biztosítják).

A dietetikus tanácsai

A feldolgozott táplálékok maradjanak „vastartalékok”, csak ritkán, alkalmanként fogyasszuk őket. Szükség esetén inkább főzzünk magunknak kevésbé feldolgozott összetevőkből álló ételt. Kényszerhelyzetben, ha nem értünk rá frisset vásárolni, az étrendünket állítsuk össze kész proteinforrásból, pl. fagyasztott fehér hús, sovány sonkakonzerv, kemény tojás, dobozos szardínia, tofu felhasználásával, de a tartósított hüvelyesek (bab-, lencse-, borsókonzervek) vagy a fagyasztott zöldségek is praktikusak.

4. Hipokalorikus (alacsony kalóriatartalmú) étrendet követek

Szervezetünknek naponta átlagosan 2000 kalóriára van szüksége. Ha csak 1500-1200, 1000 kalóriát viszünk be, az bizonyos esetekben káros következményekkel járhat, szemben a kívánt hatással. Ha a szervezettől megvonják a kellő mennyiségű tápanyagot, energiatakarékos „üzemmódra” vált át, alig éget kalóriát, és csökkenti az alapanyagcserét (mint pihenéskor). olyannyira, hogy egy idő után már nem fogyunk akkor sem, ha keveset eszünk, sőt, ha újra többet fogyasztunk, a szervezet – a további megvonásra számítva – több zsírt fog tárolni. Könnyen felhalmozódik majd minden, amit megeszünk, ezért fennáll a kockázat, hogy a testsúlyunk végül a korábbihoz képest emelkedni fog, ahelyett, hogy csökkenne.

A dietetikus tanácsai

Ha ilyen diéta mellett szeretnénk lefogyni, elemeznünk kell az addigi étrendünket. Nézzük meg, min tudunk változtatni anélkül, hogy mindent felborítanánk a táplálkozásunkban, és főleg fektessünk hangsúlyt a fokozatosságra. Az is lényeges, hogy hagynunk kell időt a tartós hatás eléréséhez, és figyelembe kell vennünk, mit szeretünk enni, és mit nem (ezért ne készítsünk egyértelmű „tiltólistát”). Táplálkozási szakemberrel, dietetikussal érdemes konzultálni, aki segít a személyre szabott megoldás megtalálásában.

A jó alak megőrzésének titka 
•	minőségi alvás 
•	kellő fizikai aktivitás 
•	kiegyensúlyozott táplálkozás

5. Mindent megteszek a helyes táplálkozás érdekében, mégis hízom

Bioélelmiszerek vásárlása, húsfogyasztás csökkentése, adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek kerülése, őstermelőtől vásárolt gyümölcs, zöldség – sokan nagy figyelmet fordítanak arra, hogy mit és honnan vásárolnak, mindent megtesznek az egészséges táplálkozás érdekében, és mégis híznak. Miért? Mert a jó alak megőrzése nem csak a táplálkozáson múlik. Valójában mind a három tényező fontos: a jó alvás, a fizikai aktivitás és a táplálkozás. Ha pl. rosszul alszunk, éhesebbek vagyunk reggel, és kevésbé van kedvünk mozogni. Ha pedig egész nap a számítógépünk előtt ülünk, rosszabbul alszunk, és kevés kalóriát égetünk.

A dietetikus tanácsai

Nem szabad csak a megfelelő élelmiszerek kiválasztására összpontosítani, a helyes életvitel is nagyon lényeges a fogyás szempontjából.

Napi 7-9 óra éjszakai alvás, legalább 30 perc testmozgás naponta és a kiegyensúlyozott, változatos étrend – mind-mind kulcsfontosságú a testsúly csökkentésének elérésében. Az viszont jó hír, hogy alkalmanként egy kis „kilengés” megengedhető a táplálkozásunkban (pl. ünnepléskor, étteremben, vendégségben), mivel nem lesz negatív következménye a nehezen leadott kilókat illetően, ha mértékletesek vagyunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!

2025. május 15.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.

A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:


5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.

Problémák a fogyással

2025. május 14.

Okok és megoldások

Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.

A hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.

1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom

Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.

A dietetikus tanácsai

Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.

Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei

2025. május 14.

Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.

Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.

„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.

Mire figyeljünk oda?

Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.

Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.