Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!
Érdekességek2026. október 29.
Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.
1. Késõn kel fel
Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!
Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.
2. Idegeskedik a reggeli közlekedés miatt
Ha kocsival megy a munkahelyére, minden reggel zúgolódik, egyúttal idegeskedik az erõszakos, udvariatlan autóvezetõk és a véget nem érõ forgalmi dugók miatt. Amennyiben tömegközlekedési eszközzel érkezik a munkába, természetesen a busz vagy a villamos az orra elõtt megy el, a metrószerelvény pedig biztos, hogy épp akkor húz ki a megállóból, vagy az egyik kimarad a reggeli csúcsban, a következõ pedig késve érkezik. Ilyenkor szinte érzi, hogyan emelkedik a vérnyomása, elhatalmasodik önön a stressz, hiszen sietnie kellene, mert aznap az átlagosnál is több munkája lesz.
Tanácsunk: Miért ne változtatná meg az autós útvonalát, és választana mellékutcákat, még ha hosszabbak is? Hiszen a fõútvonalakon sokkal nagyobb a dugók kialakulásának a valószínûsége. De ha mégis lassan halad, kapcsolja be az autórádióját, és keressen rajta megnyugtató, klasszikus zenét. Még jobb, ha be tud tenni egy olyan kazettát a magnóba, mely a természetben felvett hangokat (madárdal, erdõ hangjai) tartalmaz. A tömegközlekedés miatti idegeskedését pedig csak korábbi indulással orvosolhatja…
3. Rendszerint szendvicset ebédel
Gyakran megtörténik - tengernyi feladatai miatt -, hogy ebédszünetben leszalad egy-két szendvicset venni a büfébe, azokat felviszi a szobájába, és a számítógépe elõtt majszolja el, miközben folytatja a munkáját. Az sem ritka önnél, hogy otthonról hoz valamit, azt megmelegíti a munkahelyi konyha mikrosütõjében, és gyorsan bekapja. Azon kívül, hogy a táplálkozása ily módon egészségtelen, valószínûleg hizlaló és kiegyensúlyozatlan, pszichikailag is sokat árt vele magának azzal, hogy ebédidõben nem mozdul ki megszokott munkahelyi környezetébõl.
Tanácsunk: Bármennyire is sok a munkája, tudatosan törekedjék arra, hogy a nap közepén szünetet tartson oly módon, hogy kilép addigi fizikai (és szellemi) környezetébõl, azaz lehetõleg házon kívül ebédel. Mindennap szakítson idõt arra, hogy valamilyen gyors étkezdébe, közel a munkahelyéhez elsétál, és az egészséges étrend szabályait betartva megebédel. Elõre gondolja ki, hogy aznap mit fog rendelni, amit szeret, örömöt okoz önnek, de hozzájárul kiegyensúlyozott táplálkozásához. Ha a munkahelyi étterembe jár ebédelni, akkor is mozduljon ki valahová, legalább egy negyedórára, házon kívül.
4. Minden munkát elvállal
Nem tud elutasítani semmilyen munkát, amit a napi teendõkön kívül kérnek öntõl, azaz nem tud nemet mondani senkinek. Noha tudja, hogy már nyugodt körülmények közt nem képes többet vállalni - mégis igent mond, mert úgy véli, hogy az ön szakértelmére apellálnak, vagy mert az az egy (kettõ, három…) plusz-feladat még belefér a napjába. Hiszen a többi kollégájának is annyi dolga van.
Az eredmény: semmivel nincs kész, csak stresszbõl áll a munkahelyi élete, és a nap végén jön rá, hogy nem tud idõben hazamenni, mert túlvállalta magát.
Tanácsunk: Tanuljon meg nemet mondani - bárkinek, akinek eddig erején felül megtett szívességet, elvégzett munkát, azaz eddig igent mondott. Mert ha minden kérésnek eleget tesz, a többiek a munkahelyén megszokják, hogy önre minden körülmények között lehet számítani - ami természetesen - általában különbözõ szakmai ürügyek alapján - õket tehermentesíti. Tanácsoljuk azt is, hogy vállalja az esetleges konfliktust egy-egy többletmunka elutasítása esetén, legyen az fõnök vagy beosztott, akinek ellentmond. Érveljen logikusan annak érdekében, hogy megértesse másokkal: már nem tud többet vállalni.
5. Túl sok kávét iszik naponta
Különbözõ napszakokban, idõrõl-idõre önre tör az érzés: nem tud dolgozni még egy csésze kávé nélkül. Odamegy hát a kávéfõzõ-géphez, és ha nincs maradék kávé, nem sajnálja rá az idõt, bekészít újabb adagot, felajánlva a többieknek is a stimuláló italt. Ez nemcsak fizikai, hanem pszichikai igény is önnél, mert úgy érzi, a kávékészítés és -fogyasztás szertartása némileg elûzi fáradtságát, élénkebbé teszi, és új energiával tölti fel. Ha kávéautomata van a közelében, még gyakrabban "járul elé", mondván, hogy az úgyis gyenge kávét ad ki.
Tanácsunk: Minthogy a kávé kis adagokban segíthet ugyan a koncentrálásban, hiszen koffeintartalma a központi idegrendszerre serkentõleg hat, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy nagy mennyiségben idegességet okoz. Ezért javasoljuk, hogy változtasson a kávéivás pszichés igényén, és csökkentse kávé-fogyasztását. Ha fáradtnak, dekoncentráltnak érzi magát, törekedjék rá, hogy elsõ gondolata ne a kávé legyen: sokkal inkább ajánlott egy kis mozgás az épületben, vagy szabad levegõn, lehetõségeitõl függõen.
6. Zavarják a technika útvesztõi
Sokadjára fagy le a számítógépe, vagy más rendellenességet tapasztal rajta - és fogalma sincs a lehetséges okokról. A lényeg, hogy nem tudja folytatni a munkáját, és hiába próbálkozik, segítség nélkül nem boldogul. Az viszont késve érkezik… Közben retteg attól, hogy elvész az anyag, amelyen dolgozott, pedig a fõnök várja már… nem emlékszik, hogy elmentette-e az irományát. Ingerült emiatt a kollégáival, ugyanakkor a munkahelyi informatikusok elfoglaltak, csak késõbb érnek rá segíteni. Egyre erõsödõ idegesség és a tehetetlenség szorító érzése jelentkezik hamarosan…
Tanácsunk: Abban biztos lehet, hogy az idegeskedés, kiabálás, veszekedés nem javítja meg, vagy indítja újra a számítógépét. A leghelyesebb, ha a számítógépes munkához kapcsolódó papírra írt anyagokat rendszerezi úgy, hogy bármikor áttekinthetõk legyenek, és a mûszaki hiba miatt esetlegesen elveszett anyagrészt azok alapján pótolni lehessen. Nagyobb anyag csak rendkívül ritkán tûnik el a számítógéprõl, így ha figyel a rendszeres mentésre, nem kell idegeskednie idõszaki hiba esetén sem.
7. Túl késõn fekszik le
Az estéi jó részét a tv-készüléke elõtt vagy barátaival tölti, így egyéb teendõit csak utána végzi el, ezért késõn jut ágyba. Ugyanakkor fáradtnak érzi magát, és tudja, hogy másnap korán kell kelnie. Mégsem mond le egy késõn kezdõdõ, jó filmrõl - hiszen nincs értelme videóra vennie, mert úgysem ér rá majd megnézni- vagy egy éjszakába nyúló beszélgetésrõl, vacsoráról baráti társaságban. Mindennap elhatározza, hogy korán fog lefeküdni - ami szinte soha nem valósul meg.
Tanácsunk: Fejezze be a kóválygást késõ este, azzal a gondolattal a fejében, hogy még annyi mindent el kellene végeznie a ház körül vagy az aznapi szakmai munkájával kapcsolatban. Ossza be az idejét jobban, ha esti teendõje van, kezdjen hozzá idõben. Szelektálja a tv-mûsorokat, és a külön programjait is. A barátai nem fognak megsértõdni, ha olykor nem ér rá velük tartani. Egy kis akaraterõvel elérheti, hogy általában azonos idõben feküdjön le, és számítsa ki, mennyi pihenésre, alvásra van szüksége ahhoz, hogy ne fáradtan ébredjen.
8. Mindig ön a "fõszervezõ"
Amennyiben elutazik a társával vagy a családjával - hétvégére, vakációra, kirándulásra, bárhová - mindig, mindent magára vállal. Ha üdülõbe mennek, ön intézi a beutalót; ha utazási iroda útján nyaralnak, ön lép kapcsolatba vele, majd intézi a kiválasztott helyre való utazással kapcsolatos teendõket; ha kirándulnak, ön keresi ki a legmegfelelõbb turisztikai célpontot… Természetesen ön csomagol ruhafélét, élelmiszert, mindent, elõtte szaladgál a boltokban bevásárolni. Mire elindulnak, holtfáradt…
Tanácsunk: Szüntesse be ezt a "mindenes" szerepet, szakítson az eddigi gyakorlattal, hogy valamennyi feladat önre vár, mindent önnek kell elõkészítenie ilyen alkalmakkor. Az utazást vagy más programot megelõzõen, jóval elõbb ossza szét a feladatokat: ha kettesben utaznak, akkor is, ha családtagjaival, barátaival, még inkább. Aszerint határozza meg a résztevékenységeket, ki mihez ért a legjobban. Aki eddig az úti célt kritizálta, bízza meg azzal, hogy most õ válassza azt ki; aki kifogásolta, hogy túl sok ruhát visznek magukkal - nos, most érdeklõdjön a várható idõjárás felõl és pakoljon õ… Meglátja, ha nem ön lesz az, akire elõzetesen mindent rá lehet bízni, késõbb majd sokkal jobban kipiheni magát.
9. Túlzásba viszi az aggódást a gyermeke miatt
Amint csemetéje nincs a szeme elõtt, vagy mások ügyelnek rá, máris idegeskedni kezd: vajon mit csinál, nem történik-e valami baja? Ha az iskolában a gyermek külön programon vesz részt, ön aggódik amiatt, hogy odaér-e idõben, megfelelõen öltözött-e fel; ha a szabadban sportolnak, azon töpreng, nem fázik-e meg, ha a tornateremben, vajon nem sérül-e meg valamelyik sporteszköztõ. Ha a barátaival megy el otthonról, ön már elképzeli, hogy biztos rendetlenkednek, veszélyes helyeken járnak, és bajuk esik. Összefoglalva: mindig mindenen idegeskedik, ami a gyerekkel kapcsolatos…
Tanácsunk: Próbáljon meg arra koncentrálni, hogy az iskolai programok esetén jó kezekben van a gyermek, a barátai társaságában pedig nem fog botrányosan viselkedni, vagy önmagára veszélyt hozni - hiszen ön nevelte. Tudatosítsa azt is magában, hogy az idõ elõrehaladtával gyermekének fokozatosan el kell szakadnia öntõl. Meg kell tanulnia, hogyan védje meg magát a mindennapokban elõadódó kisebb-nagyobb veszélyhelyzetekben, így önnek egyre kevesebb idegeskedésre lesz oka. Természetesen a gondos szülõi felkészítés csak ajánlható.
10. Eleve tart a másik családjától
Amint látogatóba kell mennie a házastársa/partnere családjához, napokkal elõtte idegeskedni kezd. Nem igazán tudja, hogyan kell viselkednie, alkalmazkodnia ahhoz a környezethez, vagy milyen válaszokat adjon az ott elhangzó, várhatóan kutakodó kérdésekre, hogy jó színben tûnjön fel a másik család elõtt. És persze amiatt is aggódik, hogy ne legyen veszekedés az ott történtek miatt kettejük között, a látogatás után. Az ilyenkor rendszeresen jelentkezõ szorongása miatt az a szokása, hogy különbözõ ürügyeket talál ki, miért nem tud elmenni a rokoni látogatásra - ami persze elõbb-utóbb konfliktushoz vezet a társával.
Tanácsunk: Mi lenne, ha reálisan értékelné az ilyen helyzeteket, és nem - valószínûleg - képzelt veszélyeket látna bennük, ami félelmet kelt önben? A párja szülei vagy más rokonai bizonyára nem azt tûzték ki célul, hogy önnel állandóan elégedetlenkedjenek, kínos beszélgetéseket folytassanak, hanem bizonyára igyekeznek elsimítani az addig felmerült ellentéteket - ha ön ezt nem is mindig veszi észre. Változtasson hozzáállásán, gondolkozzék pozitívan e téren is, és ne elõlegezze meg a bizalmatlanságot, nézeteltérést minden találkozásuk elõtt. Ha több optimizmust mutat a családi kapcsolatok javulását illetõen, meglátja, enyhülni fog a korábbi feszültség.
forrás: Patika Magazin
