Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári nátha vagy allergia?

Érdekességek2026. július 06.

Fotó: valeriikalantai © 123RF.comEldugult az orra? Viszket a szeme és tüsszög?

Eldugult orr, tüsszögés, orrfújás, szemgyulladás... Vajon tudjuk-e rögtön, hogy esetünkben ezek egy nyári nátha vagy az allergia tünetei? Gyakran elõfordul, hogy kezdetben ingadozunk, és nehezen jövünk rá, mitõl is jelentkezhettek ezek a bajok. Így most az azonos tünetek mellett a két probléma okai és elhúzódása között megmutatkozó, néhány alapvetõ eltérésre hívjuk fel a figyelmet.

Minthogy a szénanátha, egyes allergiás megbetegedések tünetei hasonlítanak a vírus okozta nátháéhoz, gyakran azt gondolhatjuk (ha még nincs tapasztalatunk benne), hogy a két állapot rokon jellegû. Pedig jobban tesszük, ha figyelünk az eltérésekre.


A különbözõségek között élen járnak a kiváltó okok (melyekre lentebb térünk ki), és e tekintetben az a tény sem elhanyagolható, hogy a nátha könnyen terjed át egyik emberrõl a másikra, míg az allergiánál természetesen nem áll fenn ez a veszély. Ezért, ha nem tudjuk, hogy a környezetünkben tüsszögõ, folyton az orrát fújó személy náthás vagy allergiás-e (és õ nem is nyilatkozik róla), érdemes figyelnünk arra, mennyire terjeszti a kórt. Ha a nátha jól ismert tüneteit fedezzük fel nála, és nem sokra rá mások is ilyen bajokkal küzdenek, vírusos fertõzésrõl van szó. Így, amennyiben nem vagyunk elõvigyázatosak, valószínûleg hamarosan elkapjuk tõle... akár munkahelyen, akár otthoni környezetben történik mindez. Hiszen a náthát a közös, zárt térben élõ vagy dolgozó emberek, elsõsorban cseppfertõzés útján, elõbb-utóbb átadják egymásnak. Miközben az allergiás eredetû megbetegedéseknél ezzel nem kell számolni. Mindamellett a két állapotnak, a tünetein kívül, nagyon kevés közös vonása van. Valójában az allergiának és a náthának alapvetõen mások az okai, és kezelési módjuk sem azonos.

Az allergiás megbetegedések hosszadalmasak

Az allergia a szervezetnek egyfajta válasza, túlérzékenységi reakciója olyan esetekben, amikor kapcsolatba kerül különféle allergénekkel (az allergiát kiváltó anyagokkal, egyes növényekkel, állatokkal - emiatt virágporral, állatszõrrel -, de okozhatja a bajt élelmiszer, gyógyszer is). Mindez normális esetben immunreakciót vált ki a szervezetben (mely ún. antitesteket termel), hogy védekezni tudjon az õt ért "támadással" szemben. Egyes személyek azonban sokkal hevesebben reagálnak bizonyos allergén anyagokra, melyek azután erõs allergiás reakciót váltanak ki náluk. Az allergia legmegfelelõbb "kezelése" természetesen az, ha elkerüljük a reakciót okozó allergéneket...

De ha ezt nem tehetjük meg, célszerû például antihisztaminokat szedünk, melyek ellensúlyozzák az allergiás rohamok alatt nagy mennyiségben felszabaduló hisztamin nevû anyag kellemetlen hatásait (a hisztamin mintegy közvetítõként lép fel az allergiás sokk vagy orrnyálkahártya-gyulladás megjelenésekor.) A leghelyesebb persze, ha kikérjük allergológus szakember véleményét.

Mindamellett ajánlható egy próba: ha tüneteink alapján nem vagyunk biztosak benne, hogy nátháról vagy allergiáról van-e szó, és orvos sincs a közelben (pld. nyaraláskor), próbálkozhatunk vény nélkül kapható antihisztaminok szedésével pillanatnyi állapotunk javítására. Amennyiben allergiáról van szó, elég gyors javulást fogunk észlelni. De tüneteink okát, amint tehetjük, szakemberrel ez esetben is, minél elõbb tisztáznunk kell.

Az allergiás megbetegedések közül kiemelendõ - mert a leggyakoribb kellemetlenség tavasszal-nyáron - a szénanátha, melynek legfõbb tünete az orrnyálkahártya-gyulladás. Ekkor is, évszaktól függõen, ún. aerogének (levegõ útján terjedõ anyagok, például pollenek) hatására megjelenõ allergiás reakcióról van szó, mely tüsszögéses rohamokat, orrfújással és szemgyulladással járó állapotot, kötõhártya-irritációt is maga után von. Ez az állapot emberek ezreit érinti, ezért nem véletlen, hogy az egyik fõ kiváltó ok, a fûnemûek (elsõsorban a parlagfû) irtására az utóbbi években óriási kampány indult be, a hatóságok az irtás elmulasztását már büntetik.

A nátha hamarabb gyógyul

A nátha vírus okozta fertõzés, mely - ha nincs komplikáció - általában egy héten belül elmúlik. Noha, fajtájától függõen, gyógyítása olykor nagyobb figyelmet, orvosi segítséget igényel, a szervezet megfelelõ ellenálló képessége jelentõs szerepet játszik benne. Ez utóbbi a jó fizikai állapottal, a kiegyensúlyozott étrenddel, egészséges életmóddal, testmozgással fenntartható, illetve fokozható. Persze fontos az is (mint fentebb már szó volt róla), hogy óvatosak legyünk e téren: megelõzõ lépésként, ha tehetjük, tartsuk távol magunkat a náthás személyektõl - ami nyáron, ha még közös légtérben élünk vagy dolgozunk is velük, nyitott ablak mellett sokkal könnyebben megy, mint az év többi idõszakában.

A vírus útján terjedõ nátha még súlyosbodhat is, és esetlegesen átmehet más, komoly betegségekbe (pld. krónikus homloküreg-gyulladásba), míg az allergiánál ez a veszély nem áll fenn.

A nátha allergiával való egybevetésekor lényeges különbség tehát, hogy a nátha tünetei rendszerint enyhülnek néhány nap múltán, mialatt az allergiáé addig maradnak fenn, amíg az allergének jelen vannak a túlérzékeny személy környezetében - és ez nagyon sokáig eltarthat.

Összefüggések

Azt is tudnunk kell, hogy az allergiás reakciók csökkenthetik a szervezet náthával szembeni ellenállását. Ezért, annak ellenére, hogy a két állapotban bizonyos tüneteken kívül nincsenek közös vonások, az allergiák elég gyakran elõsegíthetik a (nyári) nátha megjelenését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.