Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak a jobbkezeseké a világ

Érdekességek2026. július 24.

Fotó: rawpixel | freepikNem minden balkezes kétbalkezes, sõt...

A balkezességhez számos rosszízû babona és kellemetlen érzés fûzõdik. Elég, ha csak a "bal" elõtagú szavainkra gondolunk: balsors, balfácán, baleset, balsejtelem és így tovább. Máris láthatjuk, miként gondolkodtak õseink minden tizedik emberrõl, akit ezzel a képességgel áldott vagy vert meg a sors.

A gondolatokat sokszor tettek is követték: extrém esetben boszorkányként meg is égették a balkezest. Késõbb csak bûnözõnek vagy egyszerûen gyengeelméjûnek tartották õket. Kínában, Indiában még mindig rossz szemmel néznek a balkezesekre. Európában, ha segíteni akartak, akkor átszoktatták jobbkezesnek, amivel még nagyobb kárt okoztak.

Ma már tudjuk, hogy õseink félelmei alaptalanok voltak. A balkezesség (és egyáltalán a test két oldala közötti funkcionális aszimmetria) teljesen emberi dolog. Érdekes módon az állatvilágban sehol sem találunk ilyet. Elõfordul ugyan "mancspreferencia", de ez az állatoknál mindig felében bal, felében jobb oldali.


Az agyféltekék rejtelmei

Az emberi agy a fejlõdése során egyre bonyolultabb funkciókat látott el, s ezek közül is az egyik legfontosabb a beszéd. A sokasodó feladatok miatt szükség volt munkamegosztásra, ezért aztán van, amit a bal, s van, amit a jobb agyfélteke irányít. A bal agyfélteke felelõs többek között a logikus, analitikus, digitális típusú gondolkodásért, míg a jobb inkább innovatív, kreatív, analóg módon mûködik.

"A jobbkezes emberek bal agyféltekéje dominál a másik felett, a balkezeseknél ez általában fordítva van. Tehát a bal agyfélteke a jobb oldalunkkal, jobb agyféltekénk a ballal van kapcsolatban.

Az ügyesebb, sikeresebb kéz az emberek többségénél a jobb kéz. A balkezesség azonban nem köthetõ semmilyen fizikai elváltozáshoz, egyszerû genetikai oka van, a balkezes csecsemõ ügyesebben fog bal kézzel, agyának jobb féltekéje válik dominánssá.

A jobbkezes embereknél a bal agyfélteke felelõs a beszédért is. Másik agyféltekéjük anatómiailag azonos, ám néma. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél, akiknél sérülés vagy baleset miatt elpusztul a beszédért felelõs agyszövet, a jobb agyfélteke azonos értékû "alvó beszédközpontja" újratanulással képes pótolni az elveszett bal beszédközpontot. A balkezes emberek esetében a beszédközpont általában a jobb agyféltekében van, de elõfordulnak kivételek is. Ugyanígy elõfordulhat az is - annak ellenére -, hogy bal kezük az ügyesebb, bal agyféltekéjük a domináns.

A balkezesség, a bal oldali dominancia egy családon belül halmozottan elõfordulhat, de vannak családok, ahol még sohasem volt balkezes családtag. A fiúk közül 2 százalékkal többen lesznek balkezesek, mint a lányok közül.

A balkezes gyermekeket segíteni kell abban, hogy bal kezüket zökkenõmentesen használhassák a jobbkezesek világában. Az iskolában, óvodában a pedagógusok feladata segíteni a balkezes gyerekeket. Ha a szülõ külön nem hozza tudomásra, a pedagógusnak kell felfigyelnie a balkezességre. Iskolában a balkezes gyermeket a pad bal szélére, vagy másik balkezes gyerek mellé célszerû ültetni.

A születésénél fogva balkezes gyermek balkezesként egészséges. A kényszeres átszoktatáskor a domináns agyféltekét kevésbé foglalkoztatják, gyengítik, a másik agyféltekét munkára késztetik, fejlesztik, erõsítik. Mindez kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelõ képessége, fokozódik agresszivitása, sérül a személyisége, csökken az önbizalma.

Az óvodai pedagógus a gyermek dadogásából, bizonytalan kézhasználatából, a bal kéz testhez szorításából felismerheti az átszoktatás tüneteit, ilyenkor még lehetséges a visszaállítás, a bal kéz dominanciájának helyreállítása. Ha ez nem sikerül, a gyermek iskolai eredményei rosszak lesznek, nehezen tanul meg írni és olvasni.

A negatív átszoktatáson átesettek személyiségkorrekcióját még iskolás korban is érdemes megpróbálni, hiszen az eredetileg balkezes gyermek csak balkezesként találhat ismét magára. Sok sportágban a fordított kézhasználat elõnyös lehet, ezért a balkezes gyerekeket érdemes beíratni vívni vagy kosárlabdázni. Jó hír lehet számukra az is, hogy a fejlett országokban már semmiféle negatív megkülönböztetés nem éri a balkezeseket, sõt, Amerikában augusztus 13-át a Balkezesek Világnapjává tették".

A domináns jobbkezesség

Miért alakult ki a zömmel jobbkezes emberiség? Erre számos elmélet létezik. Kutatások szerint az õsemberek között még fele-fele arányban voltak jobb- és balkezesek, erre például a pattintott kõeszközökbõl következtetnek. Az egyik legelterjedtebb ötlet szerint az állandó harcok az okozói a jobbkéz-dominanciának: a szívet védve a pajzs mindig a bal kézben volt, a jobb maradt tehát a fegyverforgató kéz. Ez évezredek alatt ügyesebbé tette a jobb oldalt.

Persze a sok jobbkezes között akadt balkezes király is, például a középkori Britanniában a Kerr-klánon belül. Õk családilag mind balkezesek voltak, ezért fegyvereiket, váraikat, lépcsõiket mind-mind balkezeseknek elõnyt adó módon képezték ki.

Mások prózaibb okokat vélnek felfedezni a háttérben: az anyákat okolják, akik bal kezükben tartják csecsemõjüket, ezért a jobb kéz maradt a munkára, gyûjtögetésre.

A tiszta öröklõdés logikáját cáfolják az egypetéjû ikreken végzett kutatások, hiszen elõfordulnak "különbözõ kezû" ikrek, holott génállományuk teljesen azonos. Ugyanakkor a hajlam mindenképpen öröklõdik, de kellenek hozzá környezeti hatások is. Egyes kutatók a magzati korban ért hatásnak tulajdonítják a balkezesség kialakulását. Eszerint a korai embriókorban túl sok tesztoszteron-hormont kapott a fejlõdõ agy.

Talán sose tudjuk meg, mi a valódi oka a jobb- és balkezességnek, de nem is olyan fontos. Hisz csak egy ártalmatlan természeti tükörkép rendszerrõl van szó, mint ahogy léteznek balra és jobbra forgó molekulák, örvények és égitestek is. A lényeg, hogy elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, és ne próbáljuk átszoktatni a "szebbik" kezére. Szép a bal is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit szabad és mit nem, ha befejeződött a trombózis kezelése?

2026. július 14.

A kompressziós harisnya mindig jót tesz



Nagy melegben fokozódhat a trombózis utáni lábfájdalom, ezért még akkor is érdemes kompressziós harisnyát használni, ha már nem lenne muszáj. A keringés a kompresszió hatására felpezsdül, és a felületi vénákból a mélyebben fekvők felé terelődik a véráramlás. Különösen fontos ez hosszabb üléssel, mozdulatlansággal járó utazás során, ugyanis ez jelentősen visszaszorítja az újabb mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Véralvadásgátló, LMWH injekció

Hosszú utazás előtt mindenképp egyeztetni kell a kezelőorvossal, főleg akkor, ha már nem szükséges véralvadásgátlót szedni. Ilyenkor ugyanis, és általában a trombofiliás genetikai eltérésben szenvedő, de aktuálisan kezelést nem igénylő betegnél az orvos elrendelheti prevenció gyanánt az LMWH injekció használatát az oda- és a visszaúton is, hogy ne alakuljanak ki vérrögök.

Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a napozásnak?

2026. július 14.



Ilyen például a napallergia, a viszkető, kivörösödött bőrt, gyakran hólyagos tüneteket okozó fotóallergiás ekcéma. Ezt tulajdonképpen a bőrre felvitt anyagok (szappan, krémek, kozmetikumok – a régebben használt napolajak bergamott-tartalma) ultraviola hatásra aktiválódó bomlástermékei váltják ki. Allergia ellenes gyógyszerek és kenőcsök, gyulladáscsökkentő készítmények és kalcium hatására a tünetek gyorsan elmúlnak.

A napozás közbeni – utáni bőrviszketés a szőrtüszők elzáródása és fertőzése folytán létrejött jelenség. Általában ugyanúgy kezelhető, mint a napallergia. Ha a bőr cserepes, varas, akkor javasolt azt fertőtlenítő oldattal lemosni és szárazon, kenőcs nélkül kezelni.

A túlzott napozás ártalmai

2026. július 13.

Nyáron, ha végre itt a jó idõ, alig várjuk, hogy napozhassunk.

De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltetõ fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nõ. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bõr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelõ sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelõdése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bõrt rövid idõ alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bõr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Késõbb hólyagok is keletkezhetnek, és a bõr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfû) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.