Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

Érdekességek2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.

Fotó: inkdrop © 123RF.com

A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.


Mi az oka a riasztó tendenciának? Elsősorban a fenti rizikófaktorokat mutató életmód, ami csak hosszútávon és korán megkezdett edukációval javítható, és a szűréseken való részvétellel. A szűrési rendszerekben Magyarország nem áll rosszul, lehetőségünk van a leggyakoribb halálokokat időben felismerő vizsgálatokat (emlőszűrés, tüdőszűrés, méhnyakrák– és vastagbélrákszűrés, kardiológiai állapotfelmérés és szűrés, laborvizsgálatok) a társadalombiztosítás keretében elvégeztetni.

A férfiaknál a prosztatagyulladás és a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az egyik leggyakoribb probléma. Már a fiatalabb férfiakat is érinti a prosztatagyulladás, mely lehet krónikus és akut.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az idősebb férfiakra jellemző. De mindkettő megelőzhető, urológiai vizsgálatokkal csökkenthető a rizikója, sőt, a tudatos, kiegyensúlyozott étrend, a folyadékfogyasztás is védelmet jelenthet.

De az előrelátás, a szűrővizsgálatok, az orvosi felülvizsgálatok, az esetleges vérképellenőrzések mind-mind hozzájárulhatnak az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításához.

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

15 perces torna

2026. augusztus 04.

Inkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!

Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?

Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!

Mi okoz leggyakrabban puffadást és hasfájást?

2026. augusztus 03.

A táplálékérzékenység, vagy a felszívódási zavar főként hasi tünetekkel hívja fel magára a figyelmet: az érintetteknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A panaszokat okozó élelmiszer mellőzésével rendszerint a tünetek is megszűnnek... 

Fruktózfelszívódási zavar

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Az eper, málna, alma, datolya és füge fruktóz tartalma különösen magas. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A betegség gyerekeknél is jelentkezhet, náluk a hasfájás és a hasmenés a fő tünet.

A magas fruktóztartalmú ételek kerülése mellett létezik olyan étrend-kiegészítő készítmény, mely képes az élelmiszerből származó fruktóz felesleget a vékonybélben glükózzá alakítani, ezzel megelőzve a kellemetlen tünetek kialakulását.

Hasfájás

2026. augusztus 03.

Mitõl fájhat a hasunk?

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy az átlagember hajlamos a has bármely pontján jelentkezõ fájdalom esetén "gyomorfájásról" panaszkodni. Elõször tehát azt kell kideríteni, hogy valóban gyomorpanaszról van-e szó. A gyomorfájás a has felsõ részén, a középvonalban, közvetlenül a szegycsont alatt (epigasztriumban) jelentkezik. Oka leggyakrabban a gyomor vagy a nyombél valamilyen megbetegedése. A fokozott gyomorsavtermelés kellemetlen égõ érzést okozhat, ami a nyelõcsövön keresztül egészen a torokig terjedhet.

A gyomorhurut általában tompa vagy görcsös fájdalommal jár, míg a fekélybetegség (ami általában a nyombélben keletkezik, s csak ritkán a gyomorban) inkább éles, hasító fájdalmat okoz rendszerint étkezéssel összefüggésben.