Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Modern élet a természet ritmusára

Érdekességek2026. május 13.

Itt a tavasz, a változékony időjárás. Vajon mennyire sikerül mindehhez alkalmazkodnunk?

Fotó: sweetcrisis © 123RF.comEgy kedves ismerősömmel a nyár kapcsán arról beszélgettünk, ki hogyan szereti tölteni a szabadidejét. Az ismerősöm arról számolt be, talán kicsit bosszúsan, hogy télen imád filmezni, ám amint eljön a „jó idő” (ami alatt ő a meleg, napos időt érti, és amivel személy szerint én és sokan mások, a hűvösebb időt kedvelők nem értünk egyet), egy film sem tudja már lekötni. Úgy érzi, hogy kint kell lennie a szabadban, az utcán, a városban, a réten, a téren. Ilyenkor nála az aktív szabadidős tevékenységek válnak elsődlegessé, mint a sétálgatás, a kocogás, az utazás és a többi. Sőt, hozzátette, hogy ilyenkor azt tapasztalja, nem tud annyit dolgozni, mint „rossz”, azaz hideg, esős időben.

Az időjárás megváltoztat minket?

A hallottak kapcsán elgondolkodtam azon, hogy milyen nagy hatással van az időjárás, az évszakok váltakozása arra, hogy hogyan esik jól feltöltődni, pihenni, és hogyan esik jól dolgozni (legyen szó otthoni vagy munkahelyi feladatokról). Eszembe jutott, hogy nem olyan régen, a napsütések kezdetén én is eljutottam egy hasonló felfedezéshez. Azt vettem észre, hogy amíg a hideg időben jól esett korán lefeküdni, most egyszerűen még nem jön álom a szememre akkor, mint pár hete, egyszerűen később esik jól lefeküdni. Egy kicsit én is bosszús voltam, azt hiszem, hogy a gondosan ápolt „alvási higiéniám” egy fontos összetevője, a rendszeres alvásidőm felborul. Aztán arra gondoltam, hogy valójában az lenne különös, ha nem hatna az alvásomra az, hogy most már órákkal később is világos van este, nem úgy, mint télen. És ekkor történt meg a „reveláció”: az a gondolatom támadt, hogy mi sem természetesebb, hogy a napi aktivitásom, ébrenlétem és alvásom alkalmazkodik a változó évszakokhoz, a megváltozott külső körülményekhez, mint a fény és a hőmérséklet. Arra jutottam, hogy talán pont az lenne természetellenes, ha mereven próbálnám ugyanazt a napi ritmust erőltetni magamra, amit a tél során. Talán ez csak az én modern, városi énem, ami azt gondolja, hogy függetlenül az időjárástól, a természettől tudok létezni, tevékenykedni. Pedig ismerem én is a történeteket nagyszüleim, de még inkább dédszüleim korából arról, miként hangolták össze életüket a természet ritmusával, miként szervezték ők életüket az időjárás és az évszakok váltakozása köré, és nem fordítva. Például csak szezonális gyümölcsöt és zöldséget ettek, nem volt más választásuk.


Természetesen sok lehetőséget ad, hogy mi már nem vagyunk ennyire kiszolgáltatva a természet változásainak, és emiatt például télen is könnyűszerrel hozzájutunk friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz. Ám érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mennyire alkalmazkodunk mindennapi életünkkel a környezet, a természet, az időjárás változásához. Avagy inkább elvárjuk, hogy fordítva történjen, és bosszúsan fogadjuk, ha ez nem történik meg? Például, amikor minden februárban lélekben megrázzuk az öklünket az ég felé: „Hogy lehet már megint/még mindig ilyen alattomos, latyakos hideg idő?”. Esetleg, amikor március havában nem viszünk esernyőt magunkkal, hisz’ olyan tiszta az ég, majd alaposan megázunk, és megállapítjuk: „Ebben a bolond időjárásban nem lehet megbízni!”. Vagy amikor a nyár a tetőfokára hág, és elképedve legyezzük magunkat: „Hogy lehet ilyen meleg nálunk? Hol vagyunk, a trópusokon?”. Fontos elismerni, hogy komoly boszszúságot és nehézséget okozhat, hogy részben valóban ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak, és az évszakok váltakozásának. Nem tudjuk kontrollálni, hogy tavasz van-e vagy ősz, hogy esik-e vagy fúj, hogy rekkenő melegtől vagy reszkető hidegtől szenvedünk.

Viszont tudunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.

Ahogy régen is tették elődeink. Megpróbálhatjuk megközelíteni ezt a problémát vagy kihívást kíváncsisággal. Vajon mi esne jól nekem? Ha szenvedek a hőségtől, hogyan tudok egy kicsit alkalmazkodni az időjáráshoz, hogy átvészeljem a nyarat? Hogyan esne jól pihenni? Mikor és milyen módon tudok aktív lenni, ha szükséges? Most inkább az otthoni vagy a kültéri tevékenységek vonzanak? És így tovább… Érdemes lehet átgondolni, hogyan tudnánk egy kicsit jobban ráhangolódni a természetre, az időjárásra és az évszakok váltakozására annyira, amennyire szeretnénk, és amennyire modern életünk is engedi.

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Ahogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.

CGM – mit árulnak el a szöveti cukor monitorozással mért értékek?

2026. május 02.

A szöveti cukor monitorozás (CGM – Continuous Glucose Monitoring) során kapott értékek a bőr alatti szövetekben lévő folyadék glükózszintjét jelzik folyamatosan, nem pedig közvetlenül a vér cukorszintjét. Bár a kettő szorosan összefügg, a szöveti érték pár perces eltolódásban lehet a vércukorszinthez képest, különösen gyorsan változó cukorszintek esetén. Ugyanakkor dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus, szöveti cukor monitorozás specialista arról beszélt, hogy CGM olyan modern segítség a cukorbetegeknek, inzulinrezisztenseknek, amely láthatóvá teszi a vércukorszint alakulását, az életmód és az esetleges kezelés hatásait, adott esetben figyelmeztethet arra is, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

Hogyan működik a szöveti cukor monitorozás?

A szöveti cukor monitorozó szenzor (CGM) egy egyszerű, felkarra vagy hasra rögzíthető, akár két hétig viselhető eszköz, amivel a szövetközti folyadékban álladóan mérhető a vércukorszint. Így pedig a cukorbeteg, illetve akár az inzulinrezisztens páciens szinte azonnal láthatja, hogyan hat a vércukrára egy-egy étkezés, a mozgás, ezáltal kivédheti például a hirtelen vércukoresés okozta rosszullétet. A dietetikus és a diabetológus orvos pedig az ujjbegyes vércukormérés és a szöveti cukormonitorozás együttes eredményeiből hasznos információkhoz jut arról, hogy hatékony-e a kezelés, illetve mit és hogyan kell változtatni.
Érdekes jelenség, hogy bár az orvosok nem feltétlenül tartják szükségesnek a CGM használatát a nem cukorbetegeknél, mégis sokan egészségesként is alkalmazzák az eszközt. Ennek oka részben az egészségtudatosság, a mérésekre épülő „biohacking”, részben a fogyás és az anyagcsere optimalizálás, a sportteljesítmény javítása, és összességében a vércukor ingadozások megértése.