Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

Érdekességek2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 

Fotó: awaygy © 123RF.com

Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.


A megoldás a folyamatos nappali hűtés

A Gree klímák szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a tudatos energiafelhasználás egyik legegyszerűbb módja, ha a klímaberendezést nem akkor kapcsoljuk be, amikor már elviselhetetlenül meleg van a lakásban.

„Sokkal hatékonyabb megoldás, ha a készülék a nappali órákban, különösen a délelőtti és kora délutáni időszakban is működik. Ez több szempontból is előnyös, hiszen a lakás falai, bútorai és szerkezetei kevésbé melegszenek át, a klímaberendezésnek nem kell egyszerre nagy hőterheléssel megküzdenie és a lakás hőmérséklete is egyenletesebbé válik.”

Az optimális hőmérséklet beállítása

A hatékony hűtéshez egyáltalán nem szükséges túl alacsony hőmérsékletet választani.

„Gyakori tévhit, hogy a klíma gyorsabban hűti le a helyiséget, ha például 18 °C-ra állítjuk. Valójában a készülék ilyenkor is pontosan ugyanazzal a maximális teljesítménnyel dolgozik, csak éppen sokkal hosszabb ideig fog feleslegesen és energiapazarló módon üzemelni. Az energiahatékonyság és a szervezetünk számára optimális komfort szempontjából is törekedjünk a 24–26 °C-os beállításra. Minden egyes fokkal alacsonyabb hőmérséklet beállítása körülbelül 5-8%-kal növeli a készülék villamosenergia-fogyasztását. A túlzott lehűtés nemcsak a hálózatot terheli és a rezsit növeli, de egészségügyi szempontból sem ideális” – hangsúlyozza a szakértő. 

Hozzátette, hogy a modern inverteres klímaberendezések a legjobb hatásfokot és a legalacsonyabb fogyasztást akkor érik el, amikor folyamatosan, kisebb teljesítménnyel, finom szabályozással működnek, és nem kell a rendszert terhelő módon gyakran ki- és bekapcsolniuk vagy nagy teljesítményen dolgozniuk.

A napelemes termelés és a klíma ideális párosítás

Magyarországon az elmúlt években rendkívül gyorsan növekedett a lakossági és ipari napelemes rendszerek száma. A naperőművek termelése a déli és kora délutáni órákban a legmagasabb, vagyis akkor, amikor a nyári hőség is a legerősebb. Ez különösen kedvező lehetőséget jelent a légkondicionálók üzemeltetésére.

„Amennyiben a klímaberendezések a nappali időszakban működnek, közvetlenül felhasználhatják a megtermelt napenergiát. Ezzel nő a megújuló energia helyi hasznosítása, csökken a hálózati energia iránti igény, mérséklődik a villamosenergia-rendszer terhelése, javul az energiarendszer rugalmassága” – emelte ki Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

A nappali klímahasználat tehát nem csupán gazdasági vagy kényelmi kérdés, hanem a fenntartható energiafelhasználás egyik fontos eleme is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.

Az érintés ereje

2026. július 31.

Érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.