Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

Érdekességek2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.

Fotó: 123rf.com

Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.


Mivel pedig a progeszteron természetes „antidepresszáns”, végső soron hangulatzavarok jelenhetnek meg és a termékenység is erősen visszaszorulhat. A jó hír, hogy megfelelő életmóddal és szükség esetén kezeléssel az egyensúly visszaállítható – foglalja össze a tudnivalókat Bérczy doktornő. 

4 tipp a stressz kezelésére a hormonális egyensúly visszaállításához

Gyulladáscsökkentő étrend

Nagyon leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy a legkevésbé feldolgozott formában fogyasztott, friss élelmiszerek, a sovány fehérjék, a „jó zsírok”, mint a magvakban, diófélékben, szűz olívaolajban található telítetlen zsírsavak, a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök olyan antioxidánsokat és más anyagokat tartalmaznak, amelyek képesek visszaszorítani a szervezetünkben lévő gyulladást. (Érdemes megjegyezni, hogy az elhízás önmagában egy folyamatos, alacsony szintű gyulladást tart fenn.) Dietetikussal érdemes konzultálni, hogy lehet felépíteni egy mediterrán diétás alapokra épülő, mégis személyre szabott étrendet a hormonális egyensúly támogatásához

Mozgás a szabadban 

A szabadtéri mozgással nem csak a hangulatunkat befolyásolhatjuk pozitívan, de egy tanulmány szerint már napi 20, természetben töltött perc is csökkenti a stresszhormonok szintjét. A legjobb, ha kint még mozgunk is, akár csak egy könnyű kocogást, tempósabb gyaloglást viszünk véghez. Aki aktuálisan feszültnek, idegesnek érzi magát, egyébként is jobban teszi, ha nem intenzív edzést választ, az ugyanis rövid ideig még növeli is a kortizol szintet. Ilyenkor jobb olyan mozgásformákkal próbálkozni, amelyek a paraszimpatikus idegrendszerre hatnak, mint például a tai chi, a jóga vagy akár egy nem megerőltető nyújtás-sorozat. 

Jó alváshigiéné

A napi 7-8 órányi, jó minőségű alvás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szervezetben végbe mehessenek mindazon folyamatok, amelyek fenntartják az egészséges egyensúlyt. Az alvásmegvonás, az alvászavarokkal tarkított éjszakák ugyanis nem csak a kortizol szintet emelik meg, de jelentősen gyengítik a stresszválasszal szembeni rezilienciát is. Ennek érdekében fontos megismerni és kialakítani egy optimális alváshigiénét (ennek éppúgy része a megfelelő matrac és párna, mint a rendszeres lefekvési idő és az elektronikus eszközök mellőzése), valamint tartós alvásproblémák esetén felkeresni egy szomnológust, vagyis alvás-szakorvost.    

Szakorvosi segítség


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi okoz leggyakrabban puffadást és hasfájást?

2026. augusztus 03.

A táplálékérzékenység, vagy a felszívódási zavar főként hasi tünetekkel hívja fel magára a figyelmet: az érintetteknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A panaszokat okozó élelmiszer mellőzésével rendszerint a tünetek is megszűnnek... 

Fruktózfelszívódási zavar

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Az eper, málna, alma, datolya és füge fruktóz tartalma különösen magas. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A betegség gyerekeknél is jelentkezhet, náluk a hasfájás és a hasmenés a fő tünet.

A magas fruktóztartalmú ételek kerülése mellett létezik olyan étrend-kiegészítő készítmény, mely képes az élelmiszerből származó fruktóz felesleget a vékonybélben glükózzá alakítani, ezzel megelőzve a kellemetlen tünetek kialakulását.

Hasfájás

2026. augusztus 03.

Mitõl fájhat a hasunk?

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy az átlagember hajlamos a has bármely pontján jelentkezõ fájdalom esetén "gyomorfájásról" panaszkodni. Elõször tehát azt kell kideríteni, hogy valóban gyomorpanaszról van-e szó. A gyomorfájás a has felsõ részén, a középvonalban, közvetlenül a szegycsont alatt (epigasztriumban) jelentkezik. Oka leggyakrabban a gyomor vagy a nyombél valamilyen megbetegedése. A fokozott gyomorsavtermelés kellemetlen égõ érzést okozhat, ami a nyelõcsövön keresztül egészen a torokig terjedhet.

A gyomorhurut általában tompa vagy görcsös fájdalommal jár, míg a fekélybetegség (ami általában a nyombélben keletkezik, s csak ritkán a gyomorban) inkább éles, hasító fájdalmat okoz rendszerint étkezéssel összefüggésben.

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.