Metabolikus szindróma
Érdekességek2026. szeptember 19.
Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának.
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.
Elhízás
A hastájéki zsírszövet felszaporodása, az ún. alma típusú elhízás (has és a törzs körül) nemcsak esztétikai probléma, ugyanis a hasi zsírszövetek anyagcseréje különbözik a bõr alatti zsírszövetekétõl, és beindít egy sor olyan folyamatot, amely további anyagcsere rizikófaktorok fellépését idézi elõ. Az elhízás mértékének megállapításában a testtömegindex (BMI) nyújt segítséget. Kiszámítása: testsúly (kg-ban) osztva a testmagasság (m-ben) négyzetével (kg/m2) Normális értéke 20-25 között van. 25-30 között túlsúlyosságról, e fölött pedig elhízásról beszélünk. Hastáji elhízást jelent az is, ha a haskörfogat meghaladja nõknél a 80 cm-t, férfiaknál a 94 cm-t.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, azonban a tartósan emelkedett vérnyomás súlyos szövõdményes szervi károsodásokat okoz. A magas vérnyomás a szívinfarktus és az agyvérzés elsõrendû rizikófaktora, és a legtöbb esetben kimutatható további szív- és érrendszeri betegségek, érelmeszesedések, trombózisok, vesebetegségek hátterében. A vérnyomás érték 140/90Hgmm alatt tekinthetõ normálisnak. Statisztikák szerint a legkedvezõbb érték a 110/70Hgmm. 160/95Hgmm fölött pedig már feltétlenül gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Elõnyösek azok a gyógyszerek, amelyek nem rontják a különbözõ anyagcserezavarokat, fixdózisú kombinációs készítményként javítják a beteg gyógyszerbevételi hajlandóságát.
Magas vérzsírszint
A koleszterin egyfajta zsír a vérben. A koleszterin származhat a bevitt élelmiszerekbõl, de a máj is termeli. Magas a vérzsírszint, ha a koleszterinszint meghaladja az 5,2mmol/l normál értéket. A magas koleszterinszint megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kockázatot a kis sûrûségû, ún. veszélyeztetõ, "rossz" LDL-koleszterin emelkedése növeli, míg a nagy sûrûségû, ún. védõ hatású, "jó" HDL-koleszterin emelkedése csökkenti. Metabolikus szindrómában egy másik vérzsír, a triglicerid szint is emelkedik. Normál értéke 2,4mmol/l alatt van. Az elhízás emeli a LDL koleszterin és a triglicerid szintet és csökkenti a védõ HDL koleszterin mennyiségét. Kezelésében elsõleges a diéta. Ha a diéta önmagában nem elég, akkor a koleszterin belsõ termelését csökkentõ gyógyszeres kezelés (statin) szükséges.
Magas vércukorszint
A cukor (glukóz) biztosítja a szervezet energiaellátását. Normál esetben a cukor hamar felszívódik a vérbõl és beépül a szervezet energiaraktárába Kóros esetben viszont a sejtek cukorfelvétele lelassul, a vércukorszint emelkedik, tartósan magassá válik. Cukorbetegségrõl beszélünk, ha az éhomi vércukorszint rendszeresen meghaladja a 6 mmol/l értéket, étkezés után 11mmol/l fölé emelkedik, és 2 óra múlva sem tér vissza a kiindulási értékre. A felnõttkori cukorbetegség nemcsak a cukoranyagcsere zavarát jelenti, hanem mind a szénhidrátokra, mind a zsírokra és a fehérjékre is vonatkozik. A sejtek inzulin iránti érzékenysége csökken (inzulin rezisztencia), az inzulintermelés fokozódik, s a magas inzulinszint ellenére relatív inzulinhiány alakul ki. Az elhízás önmagában is elõsegíti az inzulinrezisztencia kialakulását. Ha a testsúlykontroll nem elegendõ, antidiabetikumok és/vagy inzulinkezelés válhat szükségessé. Elõnyben kell részesíteni az inzulin érzékenységet fokozó, szénhidrát felszívódást lassító, az inzulin elválasztás korai fázisát csökkentõ gyógyszereket.
Kezelés
A metabolikus szindróma hosszú távú kezelést és többszörösen kombinált eljárást igényel. Egyrészt a betegnek változtatnia kell helytelen, mozgásszegény életvitelén, egészségtelen táplálkozásán. Rendszeresen ellenõriznie kell testsúlyát, vérnyomását, étkezés utáni vércukorszint és vérzsír értékeit. Másrészt ki kell egészíteni a terápiát a tünetegyüttes egyes összetevõire közvetlenül ható gyógyszeres kezeléssel.
Megelõzés
A szindróma kialakulásáért elsõsorban a hastáji elhízás a felelõs, ezért alapvetõ fontosságú az elhízás megelõzése.
Testsúlycsökkentés - Alapvetõ a diétás étrend (napi 1200-1800 kal), a zsírok és a szénhidrátok korlátozása. 5-10 százalékos testsúlycsökkenés már segíthet, hogy a szervezet újra képes legyen felismerni az inzulint, illetve jelentõs hatással van a többi rizikófaktorra is.
Testmozgás - A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az inzulinrezisztenciát. Ez segít a vérnyomás és a "rossz" koleszterinszint csökkentésében és a "jó" koleszterinszint emelésében, ezen kívül, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
Szívet kímélõ étrend - Kerülendõ a telített zsírok, a cukrok és a só fogyasztása. Ajánlott a zsíros ételek helyett a rostdús táplálékok (gyümölcsök, zöldségfélék, gabonatermékek) beiktatása a mindennapi étrendbe. Fontos az alkohol- és a kávéfogyasztás mérséklése, a dohányzás abbahagyása.
forrás: Patika Magazin
