Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lisztérzékenység

Érdekességek2026. november 19.

Top view studio shot of gluten-free word with flour and bread on wooden tableEzt a ma még nem gyógyítható, egész életen át tartó betegséget helyesebb gluténérzékenységnek nevezni (orvosi neve: cöliákia). 

Mi az a lisztérzékenység?

Ezt a ma még nem gyógyítható, egész életen át tartó betegséget helyesebb gluténérzékenységnek nevezni (orvosi neve: cöliákia). A glutén, más néven gabonasikér, egy összetett fehérje, amely a búza-, rozs- és árpaliszt alkotóeleme. Glutén van az olyan különleges búzalisztfajtában is, mint a tönköly- vagy a durumliszt.

Lisztérzékeny gyerekek

A lisztérzékeny csecsemõk például, amíg nem kapnak ezekbõl a gabonafélékbõl, teljesen egészségesek. Csak attól kezdve jelentkeznek a gondok, amikor a lisztes ételeket: a kenyeret, a grízt, a piskótát, illetve a lisztes habarást, rántást kezdik bevezetni az étrendjükbe. A betegség fokozatosan alakul ki, súlyossága az egyes babáknál különbözõ mértékû lehet.


...és tüneteik

A lisztérzékenység lényege, hogy a sikér a bélcsatornába jutva, annak nyálkahártyájában kóros elváltozásokat idéz elõ. A tápanyagok felszívódásáért felelõs bélbolyhok fokozatosan tönkremennek, s ennek következtében az élelmiszerben lévõ tápanyagok felszívódása zavart szenved. Ennek hatására a széklet is megváltozik. Ez lehet tartós hasmenés, de lehet sûrû, nagy tömegû székletürítés is. A széklet halvány színû, emésztetlen ételt tartalmaz, és fényes a benne lévõ, fel nem szívódott zsíroktól. Elõfordulhat, hogy a nagy tömegû széklet nehezen ürül ki, ilyenkor akár székrekedés is felléphet. A gáztermelés fokozott, ettõl a gyerekek hasa felfúvódik, fájdalmas görcsök gyötrik õket.

A tápanyagok csökkent mértékû felszívódása változatos tüneteket eredményez. A zsírban oldódó vitaminok hiánya elsõsorban csontfejlõdési zavarban (D-vitamin), és fokozott vérzékenységben (K-vitamin) mutatkozik meg. A vas-, a cink és a folsav elégtelen bevitele vérszegénységet, hajhullást, ingerlékenységet, rossz közérzetet okoz. A betegségek elleni védekezõképesség csökken, könnyen lép fel hurutos betegség, különféle fertõzés. Ha nem lépünk idõben közbe, a gyerek a testi fejlõdésében is elmarad kortársaitól. Sovány lesz, kicsi, puffadt hasú és nyûgös.

A betegség elõrehaladtával a bélfal annyira károsodhat, hogy már nem csak a sikér vált ki tüneteket, hanem más élelmiszer, például a szója is. Ez azért jelent problémát, mert a gluténmentes élelmiszerekben sok szóját használnak. Gyakran a tejcukor felszívódása is zavart szenved.

Lisztérzékeny felnõttek

A lisztérzékenységre való hajlam örökölhetõ, ám a gének pontos lokalizációja teljesen még nem ismeretes. Az utóbbi években fény derült rá, hogy a betegségnek felnõttkori formája is van. Ilyenkor a tünetek annyira szerteágazók, hogy nehéz a diagnózist felállítani, így a betegség gyakran rejtve marad. A gyermekkorban jellegzetes bél-, illetve székelési tünetek gyakran hiányoznak, inkább a tápanyagok elégtelen felszívódásának jelei hívhatják fel a figyelmet a lisztérzékenységre. Gyakori a fejfájás, a gyengeség, a hajhullás, a bõrkiütés, a fogyás, a csontritkulás és a vashiány. Nõknél elõfordul, hogy a hormonok elégtelen termelõdése miatt egyetlen tünetként a meddõség, illetve a menstruációs zavar jelentkezik.

A gluténérzékenység diagnózisa

A gluténérzékenység diagnózisa két vizsgálaton alapul. Az egyik a vérvizsgálat, amelynek során azt derítik ki, van-e a páciens vérében gluténnel szembeni ellenanyag. Ha az eredmény pozitív, bélbiopsziát végeznek, melynek során szövettanilag vizsgálják a bélbolyhokat.

Megoldás:

1. egy életen át tartó diéta

A tudomány jelenlegi állása szerint a lisztérzékenység nem gyógyítható. A tünetek viszont megelõzhetõk, illetve részben visszafordíthatók, amennyiben a glutént kiiktatjuk az étrendbõl. Ezt a szigorú diétát egy életen át kell folytatni. A búza-, a rozs-, az árpaliszt helyett a kukorica-, a rizs-, a burgonya-, a köles, a hajdina-, a szója-, illetve a sárgaborsóliszt fogyasztható. A nagyobb élelmiszerboltok polcain ma már egyre több gluténmentes áru sorakozik, ám a diéta betartása így is nagyon nehéz. És nem mellékesen meglehetõsen drága is.

2. megelõzés, késleltetés

A lisztérzékenység nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Nemzetközi felmérések szerint minden 1500-2000. szülésre jut egy megbetegedés. Megelõzni ugyan nem tudjuk, de késleltethetjük a fellépését, ha a csecsemõt sokáig, lehetõleg hat hónapos korig kizárólag anyatejjel tápláljuk, és csak 10-11 hónapos kortól adunk neki gabonafélét vagy lisztes ételt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)