Kényelem és gyógyszerbiztonság
Érdekességek2026. október 25.
Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni.
Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos
Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.
A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.
A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.
Térjünk vissza a drug store-okra. Ahol a legrégebben vezették be, az Egyesült Államokban 1969-ben végeztek egy hatalmas és hosszú idejû vizsgálatot s megállapították, hogy 30 millió emberbõl 1 500 000 került kórházi felvételre a megváltozott gyógyszerhatás következtében. 1968-ban a montreali legnagyobb kórház felmérése szerint a halálesetek 25%-ában szintén a megváltozott gyógyszerhatás volt az ok! Ijesztõ adatok.
Nézzük, hogy mi lehet a "megváltozott" gyógyszerhatás
Gyógyszer-túladagolással, fõleg öngyilkossági szándékkal most nem foglalkozom. Ha az emberek túl sok gyógyszert szednek, mert felírja a háziorvos, a szakorvos, a recept nélkül kaphatókat is megvásárolja, a szomszédasszony is ajánl valamit, akkor valószínûbb, hogy a gyógyszerek kölcsönhatása, interakció fordul elõ. A közel azonos idõben bevett gyógyszerek megváltoztathatják egy másik gyógyszer felszívódását, receptorhoz való kötõdését, hatását, kiürülését. Ez a kölcsönhatás lehet olyan, hogy nem lesz valamelyik gyógyszernek hatása - pedig kellene - vagy toxikussá válhat, sõt halálos is lehet.
Ha gyógyszertárban vásárol sokfélét az ember, köztük interakciót okozót, akkor a gyógyszerész figyelmezteti a beteget vagy jelez a komputer interakciós programja, hogy együtt nem szedhetõk. Ezért is nevezzük a gyógyszerészt az utolsó kapunak, ahol még védeni lehet a beteget.
Ha a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokon túl még azt is számításba vesszük, hogy lehet interakció a gyógyszer és élelmiszerek (például grépfrútlé), gyógyszer- és vegyianyagok, kozmetikumok, tisztítószerek között is, sõt laborvizsgálatok eredményét is megváltoztathatja, ha gyógyszer hatása alatt vették le a vért és vizsgálják a laboreredményeket, akkor talán érthetõbb, ha a szakemberek tiltakoznak ez ellen a döntés ellen. Nemhiába oktatjuk az egyetemen a gyógyszerészeknek, az orvosoknak a lehetséges interakciós veszélyeket. Meg kell említenem, hogy az interakció lehet hasznos is, amikor két különbözõ gyógyszer fokozza egymás hatását - potencírozza -, akkor ezt fel is használjuk és kombináljuk õket. De lehet halálos is!
Csak "egyszerû" láz és fájdalomcsillapító?
Leírok néhány példát is, hogy világosabb legyen az olvasó elõtt az interakció.
Fertõzõ betegségben szenvedõnek például penicillinszármazékot rendelt az orvos. A beteg belázasodik, elszalad a benzinkúthoz aszpirin lázcsillapítóért. A penicillin fehérjekötõdési értéke 90% körüli is lehet, ugyanoda kötõdik a szalicilát is (az aszpirin), de mivel ennek gyengébb a kötõdési értéke, a penicillin leszorítja a kevés fehérjekötõdési helyrõl és azonnal szabaddá válik, nagy dózisban kerül be a véráramba, a receptorához és toxikus is lehet a dózisa. Szalicilátmérgezés vagy túladagolás tünetei jelentkezhetnek. Másik példa: Sok hölgy szed fogamzásgátlót.
Éppen kínzó fejfájására a benzinkútnál vesz egy interaktánst, enziminduktort tartalmazó fájdalomcsillapítót. Az enziminduktorok fokozzák a bontóenzimek mûködését, gyorsabban bontják le a megfelelõ hatóanyagot. A modern fogamzásgátló szerek ma már a minimális, de még éppen elégséges dózisban tartalmazzák az ösztrogén hatóanyagot. Az enziminduktor gyorsítja az ösztrogén lebomlását és nem lesz elegendõ a védõhatásra a gyógyszer hatóanyaga. Eredménye a nem kívánt várandósság. Ugyanígy az enziminduktorok Syncumárra beállított betegnél súlyos következményeket okozhatnak, ha nem lesz elegendõ a vérszint. A példákat hosszan lehetne folytatni. Igazi reform szerintem az lett volna, ha minden embernek volna egészségügyi könyvecskéje, ahová például a gyógyszertárban beírnák a kiadott gyógyszereket.
Ezt ellenõrizhetné inkább az OEP, hogy valaki nem túl sokat szed-e, vásárol-e, nincs-e ezek között interakciót okozó. Végül félek, hogy ez a "kényelmi" szempont, nemcsak veszélyt rejt magában, hanem nagyon sokba fog kerülni. A gyártóknak új kiszerelési formát, más adagban kell gyártaniuk; az árusítóhelyeknek nem biztos, hogy megéri végül majd a biztonságos tárolás, a felvilágosítás, legalábbis minimális szaktudás biztosítása. Nem beszélve arról, hogy extrém esetben perek sorozata is elindulhat, ha bármi baj történik. Szeretném pozitív tanáccsal zárni a témát. Helye volna minden áruházláncban például a szódabikarbonátnak olyan ismertetõvel, ha a háziasszony leforrázza, megégeti a kezét, tartsa hideg víz alá, majd vizes szódabikarbonát-pépet rakjon a sérült helyre. Ez meggátolja a hólyagképzõdést, csökkenti a fájdalmat. Ez a gyógyszer hasznos volna kinn a benzinkutaknál, bevásárlócsarnokokban.
Prof. dr. Sátory Éva
farmakológia-toxikológia szakértõ
forrás: Patika Magazin
