Itt a nátha
Érdekességek2026. szeptember 21.
A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.
A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.
Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?
A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.
Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.
Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.
A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.
A felsõ légúti huruthoz társulhat hányinger, hányás, étvágytalanság is, mivel a gyulladás a gyomor és a bél nyálkahártyájára is ráterjedhet.
Szerencsére a megfázás többnyire enyhe lefolyású, mire orvoshoz menne a beteg, már meg is gyógyul.
Miután az esetek többségét vírusfertõzés okozza, a kezelése tüneti. Lázcsillapítás, köptetõ, fájdalomcsillapító, toroköblögetõ használata javasolt. Amennyiben pedig súlyosabb vagy nem gyógyul meg pár nap alatt, úgy forduljon orvoshoz.
Gyógyítás otthon
Magas láz esetén fontos a lázcsillapítás, ám amennyiben csak hõemelkedésünk van, ne vegyünk be lázcsillapítót, mert a szervezet immunrendszere hatásosabban mûködik ezen a magasabb testhõmérsékleten.
Igyunk bõven folyadékot, lehetõleg rostban gazdag, C-vitaminnal dúsított üdítõitalt, teát. Igen jó hatású a C-vitaminban gazdag csipkebogyó-, hársfa-, bodzavirág-, mentatea. A megfázás elleni gyógyteakeverékek gazdag választéka kapható
a gyógyszertárakban és a gyógynövényeket árusító üzletekben. Száraz köhögés esetén köhögéscsillapítót, bõ köpet esetén pedig köptetõt használjunk, ezek vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban. Ezeken kívül igyunk szénsavmentes ásványvizet, mert vírusfertõzés esetén fokozódik a szervezet ásványianyag-igénye is.
Antibiotikumot magunktól ne szedjünk, mert a vírusokra hatástalanok. Elvileg nem is lehetne otthon antibiotikumunk, mert vény nélkül nem kapható, a korábban felírtat pedig annak idején el kellett volna fogyasztanunk.
A nem elegendõ ideig szedett antibiotikum pedig a lehetõ legkevésbé kívánatos antibiotikum: a túl hamar befejezett gyógyszerezés ugyanis a baktériumokat rezisztenssé, ellenállóvá teszi a hatóanyaggal szemben...
Többszörös védelem
Sajnos teljes biztonsággal nem tudjuk elkerülni a megfázást, de tegyünk meg mindent, ami rajtunk múlik.
A meghûlést megelõzendõ együnk minél több C-vitaminban gazdag gyümölcsöt, könnyen emészthetõ, káliumban, magnéziumban gazdag ételeket – például a burgonya gazdag káliumban is és magnéziumban is.
A befõttek a gyümölcsökhöz hasonlóan nagy mennyiségû káliumot és magnéziumot tartalmaznak. Betegség esetén ne erõltessük az evést: az természetes, hogy a beteg étvágytalan, mivel a szervezete tudja, hogy energiáját a gyógyulásra kell fordítania. Az emésztés – fõleg a nehéz ételeké – pedig energiát igényel.
Öltözzünk az idõjárásnak megfelelõen, használjunk sapkát, meleg, valóban jól takaró nyaksálat, vízhatlan meleg cipõt és vigyünk magunkkal esernyõt is, ha kell.
Kerüljük a zsúfolt helyiségeket és a tömeget.
Tartsuk távol magunkat a megfázottól, fõleg a köhögõ, prüszkölõ emberektõl.
Ha pedig megfáztunk, náthásak vagyunk és köhögünk, ne köhögjünk, ne prüszköljünk senkire, legyen nálunk mindig zsebkendõ, és használjuk is.
Szellõztessünk naponta többször, tartózkodjunk lehetõleg minél többet a szabadban.
Jó, ha ilyenkor naponta egy C-vitamin-, valamint magnéziumtartalmú készítményt is fogyasztunk.
Amennyiben panaszaink pár nap alatt nem csökkennek vagy romlanak, forduljunk orvoshoz, mert feltehetõleg bakteriális felülfertõzés történt. Ekkor jön el az ideje az antibiotikumoknak.
A megfázás általában egy enyhe lefolyású, tömegesen elforduló megbetegedés, de súlyosabb szövõdményekhez is vezethet, ezért nem árt az odafigyelés.
dr. Benkõ András
forrás: Patika Magazin
