Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy a nyaralás ne hízókúra legyen...

Érdekességek2026. július 07.

Fotó: getyimages.com...fogadjon meg néhány jó tanácsot!

A szervezet számára természetesen a pihenés nem teljes passzivitást kell, hogy jelentsen, hanem aktív pihenést, azaz a megszokottól elétérõ, más fajta elfoglaltságot. A Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány szakértõje, Erdélyi Alíz összeállításából megtudhatjuk, hogyan alakul szervezetünk energiaigénye a pihenés idején, és hogyan õrizhetjük meg karcsúságunkat a nyaralás alatt is.

Testünknek már az életfolyamatok fenntartásához is energiára van szüksége. Egy ember energiaszükségletét a testének mérete és összetétele, a fizikai tevékenység, az életkor és a nem, valamint a klíma és egyéb környezeti körülmények befolyásolják.


A testhõmérséklet

Ezek közül számunkra most a legfontosabb a szervezet állandó testhõmérséklet fenntartására való törekvése, valamint az ezt befolyásoló külsõ hõmérséklet szerepe. Természetesnek vesszük, hogy a testhõmérsékletünk állandóan 36-37 C között mozog, pedig ennek fenntartása is energiát igényel. Ha a külsõ hõmérséklet jóval hidegebb, akkor természetesen több energiára, nyáron viszont kevesebbre van szüksége a szervezetnek az állandó testhõmérséklet fenntartására. Szervezetünk önkéntelenül is reagál az évszakok és ennek következtében az energia változásra. Télen szívesebben fogyasztunk úgynevezett nehezebb ételeket, míg nyáron jobban esik a könnyebb étel. Ma már a nagy ételválaszték és az ételek örömszerzõ jellegének elõtérbe kerülésével sokszor elfelejtjük, hogy a nyári melegben egy kicsit kevesebb energiára, bõséges folyadékbevitelre és inkább több zöldség és gyümölcs fogyasztására lenne szükség.

Mi mennyi energia?

Természetesen ezek általános megfogalmazások, amelyeket nem lehet automatikusan mindenkire alkalmazni – pl. más az energia-igénye a tengerparton pihenõ, alig sétáló, és más a kemény fizikai munkát végzõ, kertészkedõ, vagy a nagy melegben sportoló embernek.

Tevékenység Energiaszükséglet 1 testtömegkilogrammra és 1 órára vonatkoztatva
  Kcal KJ
alvás 0.88 3.89
szellemi munka 1.45 6.06
járás (6 km/óra) 3.7 15.48
járás hegyre fel 17 72
járás hegyrõl le 2 8
úszás különbözõ sebességgel 3 - 25.8 12.6 - 50.2
kerékpározás különbözõ sebességgel 3.5 - 12 14.8 - 50.2
ásás 7 28.9
kertészkedés 4.8 20

A táblázatból könnyen kiszámítható, ha egy 70 kg-os ember a hegyvidéken nyaral és egy két órás túrát tesz, akkor 1330 kcal energiát (két és fél tábla csokoládényi) ad le.

Mozgás, zöldség és gyümölcs

Miközben strandolunk, és épp a büfé felé igyekszünk, emlékezzünk arra, hogy a szabadság nem zsírpárnáink feltöltésére való. Ha nem biciklizünk, sétálunk napi több órát, ne fogyasszunk el strandolásonként napi egy-két lángost, egy kis fagylaltot, némi palacsintát, vattacukrot és fõtt kukoricát, se pár üveg sört és üdítõt... Mozogjunk, beszélgessünk, olvassunk – és együnk is, de ne korlátlanul. Vigyünk magunkkal a mélyhûtõben jegesre fagyasztott ásványvizet, barackot, almát – tartsunk mértéket! Ne az evés legyen számunkra az elsõdleges örömforrás.

A piacon mosolyognak ránk a színes és egészséges zöldségek, gyümölcsök. Elkészítésük egyszerû, finomak, vitamin és ásványi anyagokban, rostokban, folyadékban gazdagok, energiában viszont szegények.

Ha képesek vagyunk tartani magunkat a fent vázolt diétához, felszabadultan és kipihenten térünk vissza a munka világába, és a szeptembert sem kell rögtön csoda fogyókúrákkal és koplalós receptekkel kezdeni!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.