2025. április 25.
Gyermekláncfű szedése
A gyermekláncfű levelei tavasszal (április-május), a virágok teljes kifejlődése előtt szedendők. (Májusi telihold idején a legalkalmasabb a leveleit szárítás céljára gyűjteni)
Ha levelei árnyékos helyen nőnek, akkor kevésbé lesz keserű, még a zsenge levelek is kevésbé keserűek. (A levél közepén található fehér vastagabb erezetet ne használjuk fel, mert az a legkeserűbb) Kesernyés ízét „halványítással – etiolálás” – fényhiányos körülmények – enyhíthetjük. (Homokot vagy földet a növény szára köré kell rakni, s ezzel segítjük elő, hogy magától induljon a fény irányába. – Ha késő ősszel földet halmozunk a levelek köré (levelek hegye áll ki a földből), akkor a leveleket „halványabbá” teszi, védi is és a téli hónapokban is lesz friss salátának való levél)
Csak a kövér földön termő gyermekláncfű leveleit kell szedni. A gyökér, mely szintén fehér tejnedvet tartalmaz és keserű ízű, késő ősszel szedendő és gondosan megszárítandó. (Gyökerének gyűjtése a júliusi újhold ideje az ideális – vonzzák a földigilisztát)
A levéltelen gyermekláncfű gyökeret legjobb szeptember-októberben gyűjteni, mert akkor tartalmazza a legtöbb keserű anyagot. A kiásott gyökeret megtisztítjuk a földtől és a levelektől, felhasítjuk és több napon át a levegőn, padláson megszárítjuk (4-5 ujjnyi vastag rétegben).
Ha nagyjából megszáradt, akkor meleg helyen még utána szárítjuk, mert különben könnyen megeszik a rovarok. Száradás alatt a gyökér nagyon összezsugorodik, súlyának egynegyed részére, tehát 4 kg friss gyökérből lesz 1 kg száraz gyökér; ránczos, kemény, rideg és törékeny lesz, kívül feketésbarna színűvé válik.
A leveles gyermekláncfű gyökeret korán tavasszal, még virágzás előtt kell szedni. A legelőn és réten termő gyermekláncfű gyökere rendesen vékony szokott lenni, ellenben a kertben s a mélyen megmunkált kövér földön termőé jóval vastagabb, azért a kertben káros gyom gyanánt előforduló pitypangot értékesíthetjük, ha gyökerestől kiszedjük, megtisztítjuk a földtől és a padláson megszárítjuk.
Leginkább az idősebb töveket kell kiszedni, mert azok gyökere vastagabb, mint az ezidei magról kikelteké. Ha a pitypanggyökér teljesen megszáradt, akkor zsákba tömjük és lehetőleg hamar elszállítjuk, nehogy a rovarrágástól kárt szenvedjen. Gyökeréből származó tejnedv a népi gyógyászatban a görögök óta szeplők, májfoltok, szembetegségek gyógyszere. „Az vénasszonyok, ha orcájokat a vizével mossák, az aggszínt, sömörgést elvészi” Mélius Juhász Péter
2025. április 25.
A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet
Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.
Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.
A tünetek
A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.
2025. április 24.
A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.
A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig.
Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.