Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget

Érdekességek2026. május 28.

Egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen

Fotó: semmelweis.hu

Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.


„A természetes úton megfogant nagyfiúnknál hat hónapos korában diagnosztizálták az SMA betegséget. Ekkor derült ki, hogy a férjemnek és nekem is van egy-egy olyan genetikai eltérésünk, amelyek együttes jelenléte SMA-t okoz a születendő gyermekben, ennek következtében 25% valószínűsége van annak, hogy a következő gyerekünk is beteg lesz, így a mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttünk, és genetikai tanácsadáson vettünk részt”

– mondja Cserti-Csapóné Nogli Klaudia, aki a közelmúltban egészséges újszülöttnek adott életet a Semmelweis Egyetemen.

A már megtermékenyített petesejtnél úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálatot végeztek, vagyis még a beültetés előtt megvizsgálták a preembriókat, ezzel az eljárással sikerült elkerülni az SMA tovább örökítését. A modern eljárásról ebben a cikkükben írtunk részletesen, A beavatkozással többek között olyan súlyos betegségeket lehet azonosítani, mint a cisztás-fibrózis, SMA, Huntington-kór, Turner-szindróma vagy a veleszületett szivárványhártya hiány. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.

„A módszer célja, hogy felismerjük azokat az SMA-hoz hasonló súlyos, öröklődő genetikai kórképeket, melyek kiszűrésével esélyt adhatunk a szülőpároknak arra, hogy egészséges utódjuk születhessen. A megtermékenyülés után a preembrióknál már 5 naposan elvégezhető az a DNS-vizsgálat, amellyel megállapítható, hogy érintettek-e az adott betegségben”

– ismerteti dr. Kósa János biológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium tudományos főmunkatársa, aki a preimplantációs genetikai vizsgálatot felügyelte.

„A lombikprogram során csak azokat az embriókat választják ki visszaültetésre, amelyek nem örökölték a súlyos génhibákat, így növelve az egészséges születés lehetőségét – mondja dr. Beke Artúr, a szülést levezető orvos, aki egyben a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika molekuláris diagnosztika szakorvosa, klinikai genetikusa is.

A diagnosztika segítségével már az embrió beültetése előtt felismerhetők azok a genetikai eltérésekhez kapcsolódó súlyos betegségek, amelyek jelentősen ronthatják az életminőséget” – tette hozzá.

Csongor és édesanyja jól van, egy hete hagyhatták el a Semmelweis Egyetem klinikáját.

Fotó: Zellei Boglárka, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elhízás és teherbeesés

2026. május 18.

Az elhízott nők nehezen esnek teherbe? Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy az elhízott nőknek átlagosan több hónap próbálkozás után sikerül csak teherbe esni, mint nem elhízott nőtársaiknak.

Az elhízottság jellemzésére gyakran alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI).

BMI A BMI (Body Mass Index) kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.

A 20 és 25 közötti BMI-érték számít normálisnak. Ha valakinek 25 és 30 közötti a BMI-je, akkor már az elhízás kapujában van, és jelenlegi állapota is fokozott rizikót jelent számos betegség szempontjából. Gyakoribbak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a máj- és epebetegségek, az alvási apnoé, néhány daganattípus, ill. a nőknél különféle nőgyógyászati problémák, így pl. a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A 30-nál magasabb BMI-vel rendelkező nőket már elhízottnak tekintik, és a növekvő BMI-értékkel együtt egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az előbb felsorolt, elhízással összefüggő egy- vagy többféle betegség.

Tapasztalatok alapján a 29 fölötti BMI-értékek esetén csökken a valószínűsége a terhesség természetes úton való létrejöttének.

Kórházi magány – Barátok nélkül nehezebb a gyógyulás

2026. május 18.

A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra. Az Europion az Amigos a gyerekekért Alapítvány megbízásából végzett kutatása alapján a szülők szerint a gyerekek számára egy hosszabb kórházi tartózkodás során a lelki megterhelés közel azonos súlyú a fizikaival. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egyre fontosabbá válnak számukra a baráti kapcsolatok a gyógyulás terén is.

A magyar szülők 46%-a szerint a gyerekek leginkább a fájdalomtól vagy a kezelésektől tartanak egy hosszabb kórházi tartózkodás során. Közel ugyanennyien (41%) úgy gondolják, hogy a gyerekek egyik legnagyobb félelme az, hogy kiszakadnak a megszokott életükből: elszigetelődnek, egyedül érzik magukat és nem találkoznak a barátaikkal. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány friss reprezentatív felmérése* alapján a kapcsolatok hiánya közel akkora megterhelést jelent a kórházban lévő gyerekeknek, mint a fizikai fájdalom elviselése.

A számokból jól látszik: a lelki megterhelés súlya alig marad el a fizikaiétól.

Ahogy nőnek a gyerekek, felértékelődik a barátság

A kutatás arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával a kortárs kapcsolatok szerepe egyre erősödik. Míg a kisebb gyerekeknek elsősorban a család közelsége ad biztonságot, a nagyobbaknál már a barátságok jelentik azt a kapaszkodót, amely a kórházi időszak alatt különösen hiányzik.

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)