Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az álom - 3. rész

Érdekességek2026. október 29.

Fotó: vadymvdrobot © 123RF.comÁlmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán? 

Egy jó könyv... a szép álmokért

A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.

Felmérés a "könyvmolyok" körében

Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.


Az olvasás és az álomra való emlékezés

A tudósok elõször a kérdõívet kitöltõk körében arra voltak kíváncsiak, hogy a könyvtárlátogatások gyakorisága hogyan függ össze az álmokra való emlékezéssel. Ennek során megállapították, hogy - furcsa mód - a vizsgált személyek minél kitartóbban látogatták a tudásszerzés e színhelyeit, annál kevésbé emlékeztek az álmaikra. Emellett arra is fény derült, hogy az este olvasó nõk általában jobban emlékeznek álmaikra, mint a férfiak, és úgy tûnik, hajlamosabbak a rémálmokra. Kitûnt még a különbözõ korcsoportokba tartozók válaszaiból, hogy koruk elõrehaladtával az emberek rendszerint kevesebbet álmodnak, és kevésbé nyugtalanok az éjszakáik.

Mondd meg, mit olvastál!

Ezután a pszichológusok az álom és az olvasmányok tartalma közti összefüggést keresték. Mindenekelõtt megállapították, hogy ha sokat olvas valaki az ágyban, lefekvés elõtt (bármely mûfajban), kevéssé emlékszik késõbb az álmaira. Továbbá, ha emlékszik is, annál kisebb sikerrel képes róluk beszámolni. A felmérés arra is engedett következtetni, hogy a szerelmes regények kedvelõinél elõfordul, hogy némileg könnyebben idézik fel álmaikat. Emellett általánosságban elmondható, hogy a regényolvasóknak több a bizarr álmuk, mely érzelmektõl telített, mint például a szakirodalmat bújóké. Furcsa módon az is kiderült a kutatás során, hogy azok a személyek, akik sokat olvasnak pl. a személyiség-fejlesztésrõl, semmivel sem emlékeznek jobban az álmokra, mint mások...

A bûnügyi regénytõl a rémálomig

A tanulmány készítõi azt tapasztalták, hogy a közhiedelemmel ellentétben nincs különösebb összefüggés a krimi-olvasás és a lidérces éjszakai álmok megjelenése között. Úgy tûnik, inkább a fantázia-kalandregények (A gyûrûk ura típusúak) növelhetik a rémálmok gyakoriságát (de nem mindegy, melyik korosztálynál). Ezzel szemben a kifejezetten a rémregény mûfajában olvasó, nagyobb gyerekeknek és felnõtteknek háromszor több volt az esélyük a lidérces álmokra. A tizenévesek persze érzékelhetõen fogékonyabbak rá, mint az idõsebbek. Emellett, mint említettük, a misztikus kalandregények sem gyakorolnak azonos hatást felnõttre, gyerekre, fiatalra - az idõsebbeket jóval kisebb mértékben befolyásolják ebbõl a szempontból. Az e mûfajt kedvelõ gyerekek közt viszont több élesen emlékezõ akadt, azaz nem kevesen tudták az esti olvasmányaikat követõ alvás után - másnap reggel - mirõl álmodtak. Annak jellege azonban gyakran nyugtalanító volt.

Így tehát, ha mi felnõttek, szoktunk olvasni elalvás elõtt bûnügyi regényeket, jó krimiket, nem feltétlen kell félredobnunk azokat ahhoz, hogy nyugodt legyen az álmunk éjszaka (persze a hatás alkati adottságoktól, egyéni pszichés beállítottságtól is függ.) Ezzel szemben gyermekeinknek mindenképpen meg kell válogatniuk olvasmányaikat, hogy ne váltsanak ki náluk félelmet, kételyt, esetleg rettegést - sem a valóságban, sem álmaikban. Jó olvasást!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.