A szájszag
Érdekességek2026. szeptember 30.
A szájszag a kellemetlentõl egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (fõleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol).
A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztõrendszer betegségei okozzák (természetesen tágabb értelemben az elõbb felsoroltak is az emésztõrendszer részei).
A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék elõbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedõ gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.
A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelõzhetõ. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A mûfogsorral rendelkezõknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.
A torok, a garat, fõleg pedig a torokmandulák gyulladása szintén kellemetlen leheletet és szájszagot okoz, ezeknek a szerveknek a gyulladását leggyakrabban vírusok és baktériumok idézik elõ. A tüszõs mandulagyulladás, a mandula körüli tályog, nem is szólva a szájüregi, a garat és a torokmandulák rosszindulatú daganatai már szájbûzt okoznak. Megfigyelték, hogy a szájüreg és az alsó garat rosszindulatú daganatainak kialakulásában szerepet játszik a szájhigiénia elhanyagolása, nem csak a dohányzás.
Az emésztõrendszer gyulladása, fekélye, mûködési zavara szintén kellemetlenleheletet és szájszagot okoz, ezek közül leggyakrabban a gyomor gyulladása. A gyomor-bél rendszer valamelyik enzimjének a hiánya pedig közvetett úton okoz szájszagot.
A száj kiszáradása esetén a kórokozók könnyebben telepszenek meg és szaporodnak el a szájüregben, ami gyulladáshoz vezet. Ez esetben a leggyakoribb ok a gátolt orrlégzés, ami lehet átmeneti és tartós. Ilyen a nátha, az orrpolyp, gyermekeknél a megnagyobbodott orrmandula, a dohányfüst, a klímaberendezés, a cukorbetegség, a Sjögren-szindróma. Egyes gyógyszerek mellékhatása szintén szájszárazságot okoz.
Terápia
A kezelésnek elõször okinak kell lennie és nem tünetinek. A szájszag, a rossz leheletesetén elõször keressük fel a fogorvosunkat. Amennyiben a panaszok nem fogászati eredetûek, úgy a fül-orr-gégészt, a háziorvost vagy a belgyógyászt. Miután az okot kiderítették, úgy megfelelõ kezelésben részesülünk. Amennyiben az oki kezelés megkezdõdik, természetesen használjunk cukormentes mentol-, eukaliptusz- vagy citromillatú tablettát, pasztillát, drazsét, rágógumit, szájsprayt, szájvizet.
Megelõzés
Rendszeres fog- és szájüregápolás. Amennyiben panaszaink átmenetiek, elképzelhetõ, hogy torokgyulladás okozza, így használhatunk torokgyulladás ellen ható, gyógyszertárakban vény nélkül kapható szopogató torokfertõtlenítõ tablettát. Emellett még bõséges folyadékfogyasztása szükséges.
Dr. Benkõ András
fül-orr gégész
forrás: Patika Magazin


