Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A korai klimax jelei

Érdekességek2026. augusztus 23.

Fotó: 123rf.comA menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.


Külső és belső kiváltó okok

A korai menopauza gyakran korai petefészek elégtelenség következménye. A petefészkekben található petesejtek mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon csökken: 35 éves kor után a petefészkek folyamatosan öregszenek és átlagosan a nők 50 éves kora körül teljesen kimerülnek. A korai petefészek kimerülés esetén ez a folyamat előretolódik, a petefészkek idejekorán elvesztik hormontermelő és érett petesejt-képző funkciójukat, a korábban teljesen szabályos menstruációs ciklus felborul, majd teljesen elmarad. A menopauza így rendszerint már 40 éves kor alatt, vagy annak környékén megkezdődik. Genetikai tényezők és autoimmun eredetű okok mellett a folyamatot külső tényezők is előidézhetik: sugárkezelés, kemoterápia, kétoldali petefészek eltávolítás, de a kiváltó ok sok esetben ismeretlen marad.

Hormonszintek ellenőrzése

A menstruáció a korai klimax megjelenését megelőzően, akár évekkel korábban is szabálytalanná válhat. Ilyenkor érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hosszabb ideje elmaradt menstruáció esetén először a terhességet zárjuk ki, majd bizonyos betegségek meglétét kutatjuk. Pajzsmirigybetegség is felboríthatja a korábban szabályos ciklust, ezt is ellenőrizzük – magyarázza dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont orvosa. A petefészkek állapotára pedig az FSH, LH, ösztrogén, progeszteron hormonok értékéből következtethetünk.

Gyógyszerek, mozgás, táplálkozás

A korai menopauza is a klimax jól ismert kockázatai hordozza: hatására nő a csontritkulás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek veszélye. A terápia ezért egyfelől a tünetek kezelését, másrészt a szövődmények megelőzését és az életminőség javulását célozza meg. A tünetek hormonkezeléssel, vagy fogamzásgátló tablettákkal, antidepresszáns készítményekkel enyhíthetők. A szövődmények megelőzése és a közérzet javulása elsősorban mozgással érhető el. A csontritkulás megelőzését - az alkalmazott D-vitamin és kalcium tartalmú kiegészítők mellett - a rendszeres fizikai aktivitás segíti: ez lehet könnyű séta, futás, vagy bármilyen mozgás, amit szívesen végzünk. A testedzés hatására a lelki tünetek is javulnak, a stressz, depresszió is oldódik. Zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonafélék mellett az étrendet érdemes a következőkkel kiegészíteni: hidegen sajtolt búzacsíra-, lenmag-, és máriatövismag-olaj. A csontok épségének megőrzését pattogatott amarántmag fogyasztásával segíthetjük. Ezen kívül fontos még a dohányzás elhagyása és a napi 2 liter magas kalcium és magnézium, de alacsony nátrium tartalmú ásványvíz fogyasztása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.