Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csokoládé - Melyiket válasszuk?

Érdekességek2026. szeptember 09.

Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!

Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!


Egy kocka is használ

Egy felmérés során a megkérdezettek 96%-a erõsítette meg, hogy "jót tesz neki" a csokoládé, háromnegyedük pedig "jobban érzi magát" tõle. Mindez a fogyasztása közben kiválasztott hormonoknak köszönhetõ. De a csokoládé tartalmaz még vitaminokat (A, B1, B2, D, E), foszfort, káliumot, vasat, rezet, magnéziumot... Ezek mennyisége nagymértékben változó aszerint, milyen tábla csokira vetettünk szemet - de már egy kocka is jót tehet az egészségünknek.

A fekete csokoládé: tápanyagok szempontjából kiváló.

Ahhoz, hogy egy csokoládé kiérdemelje a "fekete" minõsítést, legalább 43%-nyi kakaóból kell készülnie. Persze minél magasabb ez az arány, a csokoládé annál "keserûbb". A kakaó gazdag olyan aromás vegyületekben, amelyek erõsen antioxidáns hatásúak (800 mg található belõlük 100 g-ban), így egészségesek, de ízük sajátos. A keserû csokoládéban réz is van, amely közremûködik a szervezet szabad gyökök ellen vívott harcában; továbbá magnézium (100-180 mg/100 g), amely kedvezõ az idegek egyensúlyban tartásához, és kevés kalcium (kb. 50 mg/100 g).

Jobb, mint a sütemény

Két kocka étcsokoládé tehát fedezheti napi réz- és magnézium-szükségletünk 10%-át. De ne feledjük, hogy nem szabad a mennyiséget fokozni, mert 100 g 55%-os fekete csokoládé nem kevesebb, mint 500 kalóriát tartalmaz. Jó hír mégis, hogy azonos kalóriaértékek mellett a fekete csokoládé kevésbé "veszélyes" vonalaink szempontjából, mint a cukrászsütemény. A benne lévõ glucid és lipid kombinációja lelassítja útját a vérben, és korlátozza az inzulin termelõdését. Továbbá a kakaóban lévõ csersav és fluor védi a fogzománcot, ellentétben a klasszikus bonbonokkal, cukorkákkal. A 99%-os csokoládéban ugyanakkor koncentráltan megtaláljuk a kakaó összes erényét, antioxidánsok, magnézium stb. formájában.

Szinte nincs benne koleszterin

Fontos megjegyezni, hogy a fekete csokoládé alig tartalmaz koleszterint, és további elõnye, hogy a kakaóvaj zsírsavjai segítik a szervezet számára "rossz" koleszterin arányának csökkentését a "jó koleszterinnel" szemben.

A tej- és fehér csokoládé: az ínyenceknek ajánlott

Minthogy krémesebb és édesebb, mint a fekete, a tejcsokoládét különösen a gyermekek szeretik, de az ínyenc felnõttek is rajonganak érte. Legalább 25% kakaómasszából, 25% kakaóvajból és 14% tejporból készül, így kalorikusabb, mint "fekete társa" (egy tábla belõle 540 kalóriát tartalmaz átlagosan). Kakaóban kevésbé gazdag, ennélfogva magnéziumban és a hasznos polifenolvegyületben is szegényebb.

Több kalciumot tartalmaz

A hozzáadott tejpor növeli a tej- és a fehér csoki proteintartalmát (7,5 g/100 g) és a benne lévõ kalciummennyiséget is (200 mg/100 g). Ez persze nem ad okot arra, hogy túlzásba vigyük a fogyasztását, hiszen például egy doboz natúr joghurt is ugyanolyan hasznos...

A fehér csokoládé minimálisan 20% kakaóvajat, 14% tejport, maximálisan 55% cukrot és némi vaníliaaromát tartalmaz, de kalóriadúsabb, mint a tejcsokoládé (560 kalória található 100 g-ban). A fehér csokiban is a hozzáadott tejpor jelentõs mennyiségû kalciumbevitelt tesz lehetõvé (270 mg-ot egy táblában). Viszont valójában nem érdemli ki a "csokoládé" elnevezést, mert nincs benne kakaómassza!

Végül egy jó tanács:

Vigyázni kell a túlzott csokoládéfogyasztással lefekvés elõtt - bármelyik fajtát is kedveljük. Minthogy 50 g-ja kb. 35 mg koffeint tartalmaz, egy fél tábla csoki egy csésze kávénak felel meg. Így tehát nehezen alszunk el tõle, és megzavarhatja az álmunkat is...


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.



Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?



Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.