2024. április 22.
Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.
Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.
A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.
A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.
A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.
Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.
Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.
Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.
A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.
Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.
Egyre többen ismerik fel azonban:
2024. április 21.
A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.
Csontosodási zavar a háttérben
A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.
Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.
Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?
Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél.
Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!
Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e.
A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.
2024. április 21.
A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában igen fontos vizsgálat a TSH hormon szintjének ellenőrzésre, ugyanis abnormális értéke a szerv alul-illetve túlműködésére utal. Igen ám, de a mirigy rendellenességei nem merülnek ki az elégtelen hormontermelésben. A pajzsmirigy göbök például igencsak gyakorinak számítanak, ráadásul nem is mindig járnak rossz TSH szinttel. A témáról dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Milyen pajzsmirigyzavarok léteznek?
A pajzsmirigy problémák sokaknál kimerülnek a szerv alul-és túlműködésében. Ezek valóban igen gyakori betegségnek számítanak, melyek kellemetlen és zavaró tüneteket okozhatnak. Pajzsmirigy alulműködés esetén az anyagcsere lelassul, az érintettek pulzusa lassabbá válik, székrekedés lép fel, súlyfeleslegük alakul ki, csökken a hidegtűrésük. Pajzsmirigy túlműködés esetén ezek ellenkezője jelentkezik a fokozódó anyagcsere miatt. Mindkét állapot menstruációs zavarokat, meddőséget és vetélést is okozhat, ezért gyakori, amikor teherbeesési gondok miatt derül fény a problémára. Érdemes tudni, hogy ezek mellett több problémája is lehet a pajzsmirigynek: előfordulhatnak benne ciszták, göbök és sajnos nem ritka a szerv rosszindulatú daganata sem.
Pajzsmirigy göbök
A pajzsmirigy göbök a szervben megjelenő kisebb-nagyobb képződmények, csomók, melyek megjelenhetnek magukban, de csoportosan is, sőt, akár pajzsmirigy megnagyobbodással együtt is (göbös strúma). Kialakulásuk fő okai a pajzsmirigy krónikus gyulladásos betegségei, illetve a jódhiány.
A göbök nagysága igen változó, jellemzően az 1 cm-nél nagyobbak további vizsgálatot igényelnek, mivel ekkor felmerülhet a rosszindulatú elváltozás gyanúja.
Hogy pontosan mi is a teendő a pajzsmirigy göbökkel, az attól függ, milyen típusú göbről van szó, milyen méretű, jár-e hormontermelési zavarral, illetve okoz-e panaszokat. Ezeket figyelembe véve előfordulhat, hogy semmi teendő nincs, csupán figyelemmel kell kísérni, nem mutat-e növekedést. Ha pajzsmirigy alul-vagy túlműködéssel jár, akkor természetesen a hormonzavart gyógyszeresen kezelni kell. Előfordulhat az is, hogy műtéti beavatkozás szükséges (ez lehet a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása is): erre leginkább göbös strúma, daganat esetén van szükség.
Lehet göb hormontermelési zavar nélkül is
Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy gondolják, ha jó a TSH értékük, akkor nem lehetnek jelen a pajzsmirigyen göbök. Így, ha göbre utaló tüneteket tapasztalnak (pl. nyaki szorító érzés, gombócérzés, nyelési nehézség), ám a laboreredményük jó, elvetik a pajzsmirigy göb fennállásának lehetőséget, így nem is mennek további vizsgálatokra. A göbök jelenlétéről azonban célzott pajzsmirigy ultrahang vizsgálattal lehet megbizonyosodni, mivel normál TSH mellett is kialakulhatnak. Sőt, ezeknek a göböknek egy része akár rákos is lehet- figyelmeztet dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Éppen ezért figyelmeztetik az orvosok a betegeket, hogy egy negatív laboreredmény még nem garancia arra, hogy minden rendben van a pajzsmiriggyel, a jó diagnózis csakis ultrahang lelet birtokában teljes!
