Figyelj már ide! – ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar)
2024. május 11.
Ez egy olyan állapot, ami azt jelenti, hogy a gyerek nehezen tud sokáig egy helyben maradni vagy figyelni.
Gyakran úgy érezhetik a szülők, mintha a gyerekben rengeteg energia lenne, és ezért nehezen tudja visszafogni magát. Nehéz neki csendben ülni az iskolában vagy várakozni egy sorban.
Emiatt lehet, hogy figyelmetlenebb vagy hiperaktívabb lesz, mint más gyerek. Az is lehet, hogy hamarabb unatkozik olyan helyzetekben, ahol nem történik sok izgalmas dolog.
Fontos megjegyezni, ez nem azt jelenti, hogy a gyerek rossz vagy rosszul nevelték őt.
Az ADHD egy olyan zavar, amit az emberek agyában egy adott rész okoz. Ez nem a gyerek hibájából ered. Sok gyereknél megfigyelhető. Sokszor a megfelelő támogatással és néhány kis trükkel a gyerek nagyon sikeresen tud boldogulni az életben.
Melyek lehetnek a tünetek?
Az ADHD különböző módon jelentkezhet, és a tünetek mértéke is eltérő lehet. Az alábbiakban olyan lehetséges tüneteket sorolok fel, amelyek arra utalhatnak, hogy egy gyereknek ADHD-ja lehet.
- Figyelemhiány. Nehézség a figyelem fenntartásában, gyakran elkalandozik, nehezen tudja végigcsinálni a feladatot vagy a játékot.
- Hiperaktivitás. Folyamatos mozgásigény, nyugtalanság, nehézség a csendes tevékenységekben való részvételben.
- Impulzivitás. Agyban gyorsan felmerülő ötletek, a cselekvések végrehajtása anélkül, hogy előtte alaposan átgondolná.
- Figyelmetlenség a részletekre. Nehézség lehet az apró részletek észrevételében vagy a tevékenységek pontos elvégzésében.
- Házi feladatokkal kapcsolatos nehézségek. Az otthoni munkák vagy a házimunka elvégzése nehezen megy, gyakran azért, mert nem tud a feladatra összpontosítani.
- Idővel való gazdálkodási nehézségek. Eltékozolja az időt, nehézség lehet a határidők betartásában.
- Feledékenység. Gyakori a dolgok elfelejtése, pl. kulcsok, feladatok vagy fontos dátumok terén.
- Kommunikációs nehézségek. Nehézség lehet a megfelelő időben és módon történő kommunikációban.
- Szervezetlenség. Nehezen találni rendet a környezetében, gyakran elvesznek tárgyak vagy elfelejt fontos dolgokat.
- Koncentrációs nehézségek. Problémák lehetnek a figyelem összpontosításával, pl. az órán vagy egy könyv olvasása közben.
Ezeken kívül fontos megjegyezni, hogy a tünetek kombinációja és súlyossága nagymértékben változhat egy gyereknél a másikhoz képest. Minden esetben érdemes szakember segítségét kérni az ADHD-diagnózis felállításához és a megfelelő kezelési terv kidolgozásához.
Bakancslista
2024. május 10.
A vágyaknak nem kell időkorlátot szabni, azokat bármikor le lehet jegyezni és bármikor meg lehet valósítani.
Divatos lett mostanában a „bakancslista”. Talán van is, aki eljátszott már a gondolattal, hogy készít egy személyes kívánsággyűjteményt, tele csupa számára kedves dologgal (elsősorban tevékenységgel). Ki tudja, talán ténylegesen le is gyártotta már ezt a listát? Készített belőle
színes gondolatbuborékokat, válogatott fotókat, esetleg rajzolt hozzá szimbólumokat is. Különösen évkezdéskor kerül elő sokszor a bakancslista-készítés gondolata. A vágyak sokszor egész életünkre vetítve fogalmazódnak meg egy ilyen listán. Megmutatva, hogy milyen személyes szükségletek vezetnek bennünket. Ezek a listák megmutatják, hogy mi az, ami foglalkoztat bennünket. Szükségleteink mintázata rajzolódik ki bennük. Ahogy pedig mögéjük nézünk, gondolataink és érzelmeink – tehát belső mozgatóerőnk is őszintén megmutatja magát néhány pillanatra. A haladó „úton járók” a vágyakból tudatosan terveket is készítenek. Ők komolyan veszik a belső hívást és megpróbálnak utánajárni, vajon mi dolguk van azzal a visszatérő kóbor elgondolással.
Mások meg sokszor öntudatlanul teremtik meg legmerészebb vágyaikat, meg is feledkezve arról, hogy milyen régóta és mennyire nagyon akarták ezeket. Mindenkinek megvan a maga életfilozófiája, hite, világnézete. De talán általános érvényű igazságként kijelenthető:
Testünk-lelkünk sóvárog az újabb és újabb megtapasztalásokra, amikben nem is igazán a puszta történés a fontos, hanem a mögöttük megbúvó érzelmi hatás.
Gyógyszerek, amelyek nem hagynak aludni
2024. május 10.
Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.
Elalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.
Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?
Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).
A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.
Mit lehet tenni?
A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!
A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.
A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.
A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.
A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.
A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.
Rakott tészta spenóttal és fetával
2024. május 09.
A friss spenót a fetával nagyon finom ízkombinációt alkot! Íme, egy könnyen és gyorsan elkészíthető tésztaétel ezzel a két hozzávalóval.
Hozzávalók:
25 dkg penne vagy csavart tészta
50 dkg spenót
2 dl tejszín
25 dkg fetasajt
3 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj
Elkészítése:
A tésztát kifőzöm a szokásos módon. Közben a spenótot megtisztítom (vagyis leszedem a középső száráról), megmosom és kevés olajon átpárolom. Hozzáöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, beleszórom a zúzott fokhagymát és botmixerrel pürésítem.
Ezután egy tűzálló tálban rétegezem: tészta-spenótos püré-morzsolt feta és ugyanez mégegyszer. A sajt kerüljön felülre! Ezután 15 percre a sütőbe teszem.
Frissen tálalom!
Sablonszövegek a mindennapokban
2024. május 09.
A verbális, azaz szóbeli kommunikációval kapcsolatban általános elképzelés, hogy az a gondolataink, érzéseink, szándékaink közlésére, információk átvitelére szolgál. Pedig a közvetlen személyközi kommunikációban a kimondott mondatoknak sokszor nem a szó szerinti értelme a tényleges jelentése, mert egy adott helyzetben egyszerűen másra használjuk azokat.
A kommunikáció – az egyik elterjedt definíciója szerint – információátvitel két fél között. A latin eredetű információ kifejezés – bár egyértelmű definíciója igazából nincs – leggyakrabban, így a köznyelvben is értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Általánosságban információnak tekintjük azt az adatot, amely számunkra fontos és valamiféle ismerethiányt csökkent. Ha pl. nem tudjuk, várható-e eső délutánra, azaz vigyünk-e magunkkal esernyőt, és megkérdezzük egy családtagunkat, mit látott/olvasott az előrejelzésben, az már egy modellértékű kommunikációs helyzet. Mert jelen van benne az információ, hogy valószínűleg záporok érkeznek, ami számunkra új adat, és ennek az információnak az átvitele két személy között. Így aztán – a szűkebb meghatározás szerint – nincs információ újdonságérték nélkül (ha épp megázunk, semmi újat nem mond nekünk, ha valaki közli, hogy esik), és nincs kommunikáció információátvitel nélkül. Az információ valóban az ismerethiányt, a valóság egy-egy területével kapcsolatos bizonytalanságot csökkenti. De lehet, hogy mégsem minden esetben.
A „Hogy vagy?”-dilemma
Bizonyára mindannyian számtalanszor feltettük már ezt a kérdést, és számtalanszor vágtuk rá, mintegy automatikusan, hogy „Kösz, jól”. De megtudtuk-e minden esetben, hogy is van a másik, akit ezzel a kérdéssel megtaláltunk? Persze, hogy nem, száz esetből 90-95 alkalommal a „Kösz, jól” válaszból legfeljebb annyi derült ki, hogy
- 1. az illető tud beszélni, sőt beszél magyarul, és
- 2. hajlandó szóba állni velünk, legalábbis a társadalmilag elvárt minimális érintkezés szintjén.
És ez egyáltalán nem baj, a „Hogy vagy?” formula egyszerűen nem arra való, hogy megtudjuk, mi van a kérdezettel anyagilag, érzelmileg, szociálisan, milyen kedve van aktuálisan, mint ahogy a „Jó napot!” sem azt jelenti, hogy mélyen és szívből szeretnénk, ha a másiknak prímán alakulna a napja, csupa kellemes élménnyel, pozitív találkozással és sikeres problémamegoldással szegélyezve.
Az ilyen típusú társalgási fordulatok egyszerű sablonok, amiket különösebb szellemi erőfeszítés nélkül tudunk előhúzni egy-egy váratlan találkozás esetén is. Igazából nem az érdemi, tartalmas kommunikáció részei, csak megteremtik annak lehetőségét, kijelölnek egyfajta szimbolikus kezdőpontot. Mint az angoloknál a híres „How do you do?” köszöntés, melyre a válasz, számunkra kicsit paradox módon, csak annyi: „How do you do?”
Tele a fejed a munkával? - 5 tipp 5 perces munkaközi szünetekre
2024. május 08.
Feloldozlak! Most, itt, azonnal! Ez nem lógás! Nem rombolja, éppen javítja a munkamorált. A vállalati tréningeken ma már szinte mindenütt oktatják, hogy a dogozó hogyan tud minél hatékonyabban dolgozni. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy néha pihenőket iktasson be a munkaidejébe. A pihenőkkel azonban nem növelheti a cég számláját és nem zavarhatja meg a kollégákat. Mit tehetünk ezekben a szünetekben, ha gép előtt ülünk?
A munkádat el kell végezned. Ezt tudod, mégsem megy. Nem haladsz. Tele van a fejed és csak bámulod a monitort percek óta. Ez az állapot minden ülőmunkással naponta legalább 3-8 alkalommal előfordul – állapították meg Philadelphiában pszichológus-kutatók. Az nem mindegy csupán, hogy mennyi ideig tartanak ezek a szünetek.
Ha a dolgozó erőszakosan kényszeríteni akarja magát a tovább dolgozásra, akár órák is kieshetnek a tevékeny munkaidőből, míg ha a dolgozó engedélyez magának 5 perc szünetet, akkor szinte azonnal képes lesz visszatalálni a feladathoz, melynél leblokkolt. Ez nem megy a munka rovására, sőt elősegíti, hogy jobb, hatékonyabb legyen a munkavégzés.
A munkáltatók sokszor azzal érvelnek a rövid munkaközi szünetek ellen, hogy a munkaidő ellenőrizhetetlenné válik. A megoldás itt sem könnyű, mégis megvan: - A motivált munkaerő, aki önmaga szabályozza hatékony munkaidejét.
Rituálé – 5 lépésben
Ha nem akarsz látványosan semmit tenni, de magadat fel akarod dobni egy kicsit, csináld végig az alábbi sorozatot, hogy felfrissítsd magad:
- Állj fel, végy mély lélegzeteket, nyújtózz egy nagyot! Nyújtóztasd ki a tagjaidat! Ha kilépsz a cipőből és megnyomkodod saját talpadat, vagy ugrálsz néhányat lábujjhegyen az sokat segít.
- Nyiss ablakot (ha az iroda, vagy munkahely olyan, hogy ez lehetséges) vagy keress egy helyet, ahol friss a levegő. (Például áll ki a teraszra!)
- Igyál meg legalább 10 korty vizet – lassú kortyokban, koncentrálva arra, hogy a víz felfrissít, üdít.
- Sétálj néhány lépést, legjobb, ha kicsit tempósan lépcsőzöl, csak úgy (egy emeletet fel, egyet vissza)
- Légy szemforgató! Nem lelki, hanem fizikai értelemben, persze. Forgasd körbe a szemeidet, közben nyomkodd meg a fülcimpádat, dörzsöld meg az orrod és a szád közötti érzékeny részt. Ezek mind élénkítenek! Forgasd körbe a fejed – ennyi mozgás többnyire elég is!
Tízből négy ember küzd a visszérrel – így csökkenthetők a tünetek
2024. május 08.
Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal jó eséllyel elkerülhető. Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, a betegség legsúlyosabb stádiumában nem gyógyuló fekélyek alakulnak ki elsősorban az alsóvégtagon. A betegség egyik leglátványosabb tünete a visszér, ami főleg a nőket érinti, és az esztétikai problémákon túl súlyos szövődményekhez, sőt akár halálhoz is vezethet, ha nem kezelik megfelelően. Belgyógyász-angiológus szakorvossal jártuk körbe a betegség okait és a megelőzés módjait.
Hazánkban tízből négy ember küzd visszérrel. Van, akinek csupán esztétikai problémát okoz, míg másoknak komoly fájdalmaik vannak és folyamatos egészségügyi ellátásra szorulnak. Főleg a nőket érinti, kialakulásában az örökletes hajlam és a mozgásszegény életmód is szerepet játszhat. A sok ülőmunka, a kevés mozgás következtében romlik a keringés, így a nyirok- és érrendszer nem képes megfelelően elszállítani a salakanyagokat, amelyek aztán lerakódnak az érfalakon. A visszér rontja az adott végtag keringését, így súlyos esetekben trombózis kialakulásához vezet, ami akár halállal is végződhet.
Miért a nőket érinti elsősorban?
A visszérrel küzdő betegek között jóval több a nő, mint a férfi. “A nők esetében a hormonális rendszer működésével függ össze a fokozotabb hajlam. A női nemi hormonok egy része, valamint a hormonok arányának menopauzával összefüggő változása a vér összetételét olyan irányba változtatja meg, amely növeli a trombózis kialakulásának esélyét. Fiatalabb korban a terhesség során nagy terhelés jut az alsóvégtagi erekre, amely hozzájárul a betegség megjelenéséhez.” – tárja fel az okokat Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója.
Mit ne tegyünk, ha megjelent a visszér?
Vénás beteg esetén mindenképpen kerülendő a statikus, nagy súllyal történő terhelés, például a súlyemelés, nehéz csomagokkal történő egy helyben állás. Ebben az esetben az alsóvégtag vénáiban emelkedik a nyomás és pangani kezd a vér, mely hozzájárul az erek károsodásához és a trombózis kialakulásához. Ugyancsak kerülendő a melegben történő hosszas állás, például a szakácsok, konyhán dolgozók esetében rendkívül gyorsan romlik a vénák állapota. Ilyen esetekben helyben járást, sétát kell beiktatni – hívja fel a figyelmet a foglalkozásból eredő veszélyekre a szakember. “Vízhajtó alkalmazása a visszeresség okozta dagadás csökkentésére felesleges és káros is. A vízhajtó koncentrálja, sűríti a vér összetételét, ami nehezíti a vénás vér elvezetését és fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Fájdalomcsillapítót sem érdemes szedni visszeres fájdalmakra, mert a vénás betegséget kísérő panaszok nem reagálnak a fájdalomcsillapitókra.” – teszi hozzá Dr. Tersztyánszky Rita. A belgyógyász-angiológus szerint a megfelelő méretű és helyesen alkalmazott, orvos által javasolt kompressziós gyógyharisnyákon kivül egyéb szoros, vénákat leszorító ruházat viselését is érdemes kerülni.
Étkezéssel és megfelelő életmóddal sokat tehetünk ereink egészségéért. Nézzük meg, hogyan előzhető meg a visszér kialakulása és mit tehetünk, hogy csökkentsük a tüneteket, ha már kialakult a betegség.
Sok C-vitamin
A C-vitamin erősíti az érfalat és segíti a vérkeringést, ezért ajánlott olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani, amelyeknek magas a C-vitamintartalma. Ilyen többek között a citrom, a narancs, a zöldpaprika, a kivi, a papaja, a kelbimbó, a brokkoli, a petrezselyem és a karfiol. Nagymamáink a vadgesztenyére esküdtek, ha a visszér elkerülése volt a cél: a benne lévő eszcin nevű hatóanyag erősíti az érfalakat és gátolja a vizesedést. A hatás fokozása érdekében érdemes lehet este gesztenye- vagy citromolajat masszírozni a lábba.
A boszorkányok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek
2024. május 07.
Kik a boszorkányok? Milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk? Hogyan alakult ki a boszorkányság?
Kik a boszorkányok?
A magyar "boszorkány" szó keleti eredetű: a török basyrkan szóból a csuvas nyelvben busturgan lett, ebből alakult ki a "boszorkány", mely eredetileg lidércet jelentett.
A boszorkány interperszonális lény: az emberi személy és a természetfeletti, természeti hatalom között áll. A boszorkányság a mágiával való foglalkozás számos formájának egyike. A mágia azon a hiten alapul, hogy a természetfeletti erők befolyásolhatók. Művelője számára a mágia evilági törekvés, nem teológiai vagy elméleti kérdés. A mágia nem vallás, de a vallások csaknem minden formája mágikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszténységnél a rózsafüzér, imáság: a formulák ismétlésének mágikus erőt tulajdonítottak)
A boszorkányság kialakulása
Az ókorban jóindulatúnak tartották a két világ között álló lényt. A középkor elején Németországban a Walkürökkel rokon, erdei istennőként tisztelt nőalak volt a boszorkány. A kereszténység elterjedése azonban hozzájárult a jelentésváltozáshoz, a negatív töltet kialakulásához. A keresztény autoritások az eredetileg pogány fogalmakat átértékelve az eretnekség körébe vonták, melyben a sátán központi szerepet játszott.
Hatalmas áttörés az Alzheimer-szűrésben: tünetmentes szakaszban felismerik a betegséget
2024. május 07.
Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!
Ezért volt eddig nehezen kimutatható
„Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – hívta fel a figyelmet Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.
„A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális agyvíz mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.”
Akár 10-15 évvel korábban is felismerhető
A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően, akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt.
Megtévesztő kórképek
„Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik” – emelte ki Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa.
A korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez
„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérje plakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg, memória gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos.
Mire figyeljünk, amikor biciklizni tanítjuk a gyerekeket?
2024. május 06.
A rendszeres testmozgás számos előnnyel jár mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. A biciklizés kiváló módja a mozgásnak, és egyben fontos készség, amit már fiatal korban érdemes elsajátítani. Cikkünkben áttekintjük, mire kell odafigyelni, amikor gyerekeket tanítunk kerékpározni.
Kezdjük a biztonsággal!
A biciklizés elsajátítása során kiemelten fontos szempont a biztonság. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő biztonsági felszerelések használata. A legfontosabb felszerelés a sisak. A megfelelő méretű sisak segít megvédeni a fejet a súlyos sérülésektől, ha baleset történne. Más védőfelszerelések is ajánlottak, mint például a könyök- és térdvédők. Ezek a kiegészítők segítenek megelőzni a zúzódásokat és horzsolásokat, amelyek a tanulási folyamat kezdetén gyakran előfordulhatnak. A védőfelszerelések viselése nemcsak a gyerekek testi épségét védi, hanem a magabiztosságuk kialakítását is segíti, ami hozzájárul a hatékony tanuláshoz.
Emellett fontos, hogy már a kezdet kezdetén beszéljünk a gyerekekkel a közlekedési alapelvekről. Ismertessük meg velük a közlekedési jeleket és táblákat, valamint azokat a szabályokat, amelyeket a biciklizés során be kell tartaniuk. Például tanítsuk meg nekik, hogy mindig álljanak meg a stop-táblánál, és nézzenek körül, mielőtt áthaladnának egy útkereszteződésen.
