Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.

Hogyan ismerjük fel a csontritkulás tüneteit?

2025. augusztus 12.

• Hát- vagy derékfájás
• Testmagasság csökkenése
• Hanyagtartás, görnyedt testtartás
• Csonttörések – leggyakoribb a csukló-, combnyak- és csigolya összeroppanás
• Állandó hátfájás
• Mozgáskorlátozottság, fájdalom

Hogyan kezelhető a már kialakult csontritkulás?

Az aktivitás növelésével. Aki a csontritkulás miatti aggodalomból fakadóan lemond a mozgásról, valójában épp azt az állapotot súlyosbíthatja, amitől fél, hiszen a csontokat megfosztja azoktól a természetes ingerektől, amelyek elősegíthetnék a regenerációjukat.

Érdemes tehát elkezdeni a saját szintünknek megfelelő edzéseket, például az intenzív gyaloglást vagy a túrázást, táncolást és ezáltal egy fokkal aktívabb életmódot kialakítani.
A csontritkulás nem olyan betegség, amely állandó felügyeletet vagy gyógytornát igényelne, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy gyógytornász szakszerűen tud segíteni az elindulásban. Fontos, hogy mindenki saját maga vállalja a felelősséget az egészségéért és fokozatosan, lépésenként változtasson az életmódján.

Mit lehet tenni a reaktív hipoglikéma esetén?

2025. augusztus 11.

Az enyhébb rosszulléteknél a legsürgősebb teendő, hogy kb. 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot kell elfogyasztani, ami rövid idő alatt megemeli a vércukorszintet (szőlőcukor, cukros üdítő). Ez 15-20 perc alatt javulást eredményez. Ha mégsem megy 4 mmol/L fölé a vércukorszint, ismét együnk, együnk valamilyen keményítő tartalmú szénhidrátot fehérjével együtt, hogy stabilizáljuk a normál vércukorszintet. Megfelelő lehet két zabkeksz vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér sajttal, húsfélével – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa. – Ha valaki azt tapasztalja, hogy többször előfordul vele a reaktív hipoglikémia, mindenképpen jeleznie kell azt a diabetológusnak, részben, hogy ellenőrizhető legyen a rendelt gyógyszerek dózisa, részben, hogy felfrissítsük a megfelelő étrendre vonatkozó szabályokat.

Így kell felépíteni az étrendet, hogy megelőzhető legyen a vércukorszint esése

Együnk rendszeresen kis adagokat

A napi három főétkezés és két kisétkezés hozzájárul a stabil vércukorszinthez és elejét veheti annak, hogy egyszerre többet együnk. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk gyors és mikor lassú szénhidrátokat.

Számoljuk a szénhidrátot

Reggel, este 30 gramm délben 50 g, kisétkezésnél 20 gramm szénhidrát az az átlagos mennyiség, ami mellett csökken az inzulinkiválasztás növekedésének, és így a hipoglikémia kialakulásának rizikója. Ugyanakkor ezt mindenkinél személyre kell szabni.

Válasszunk alacsony glikémiás indexű szénhidrátot

A szénhidrátok eltérő sebességgel szívódnak fel. Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásával az étkezések során lelassítható az evés utáni vércukorszint emelkedés, ami segíthet megelőzni vagy csökkenteni a reaktív hipoglikémiás epizódokat.

A testnek nincs szüksége mesterséges oxitocinra!

2025. augusztus 11.

Dr. Szuromi András szülész-nőgyógyász újonnan megjelent könyvével egy kiáltványt fogalmaz meg az anyák és a babák védelmében, a mesterséges oxitocinnal szemben. Szerinte a természetes szülés szinte eltűnőben van, és ennek legnagyobb vesztesei az anyák, a babák. A szülés során a mesterséges oxitocin használata pedig sokszor valójában több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

A szülész-nőgyógyász-homeopata úgy látja, a szülés ma már sokszor nem esemény, hanem beavatkozási protokoll. Az igazi probléma nem maga a fájás, hanem az, hogy elveszítettük a bizalmunkat a testünkben. A szülő nőkből kórházi páciensek lettek. Az emberiség nagy része már nem tud természetesen, a saját oxitocinjára hagyatkozva szülni, helyette az egészségügyben infúzióból adják annak egy szintetikus változatát. A természetes oxitocint kis adagokban, szünetekkel adagolja a testünk, időt adva a regenerálódásra; míg a mesterséges oxitocin az infúzióból folyamatosan érkezik, erős fájásokat okozva és az oxitocin receptorok érzékenységét is csökkentve. „Ha mesterségesen túladagoljuk az oxitocint, azzal a legszebb emberi folyamatot romboljuk le: a születést” – figyelmeztet a szakember.

A csontritkulás megelőzése: alappillér a táplálkozás és a mozgás

2025. augusztus 10.

A csontritkulás megelőzése egy nagyon jól kutatott terület, amelynek eredményei megmutatják, hogy milyen ételekkel lehet a megfelelő mennyiségű kalciumot, foszfort, magnéziumot bevinni a szervezetünkbe, valamint a D-vitamin előanyagait előállítani.

Nem javasolt az energiaszegény étrend alkalmazása, különösen igaz ez a posztmenopauzában lévő nők esetében, hiszen az alacsony testsúly fokozza a csontritkulás kockázatát, míg a mérsékelt túlsúly védő hatású is lehet. A csontok szempontjából előnyös lehet a javasolt fehérjemennyiségnél nagyobb mennyiség bevitele. Ajánlott rendszeresen fogyasztani omega-3 zsírsavakat és rostokat, továbbá elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitel, valamint a K-, C- és B-vitaminok, illetve a cink, réz, fluor, magnézium, kálium, vas, mangán, szilícium és bór megfelelő szintjének biztosítása a szervezetben.

Vannak-e különbségek az egyes pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében?

2025. augusztus 10.

Az eddigi ismeretek birtokában kijelenthetjük, hogy lényeges különbségek vannak az egyes pajzsmirigybetegségek étrendi kezelései között, mivel ezek a kórképek különböző anyagcsere-folyamatokat és irányokat (az anyagcsere lassulását, vagy éppen gyorsulását) érintenek. Az étrendi ajánlások mindig a hormonális működés típusához (túl- vagy alulműködés), illetve az autoimmunitás jelenlétéhez kell hogy igazodjanak. Fontos tehát, hogy pontos diagnózis fényében induljon a kezelés, mind gyógyszeres, mind dietetikai tekintetben, szakorvos, dietetikus bevonásával.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén fő cél a testtömeg csökkentése, amennyiben szükséges, az esetleges autoimmun állapotok figyelembevétele mellett.

Pajzsmirigy túlműködésnél a jellemző testtömegvesztés miatti az energia- és fehérjebevitel támogatása lényeges, szintén annak figyelembevételével, hogy autoimmun folyamat eredménye-e a betegség.

Autoimmun pajzsmirigybetegség (Hasimoto) és a jódbevitel, gluténmentes étrend kérdésköre

A jód létfontosságú a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen azok alkotója. Ugyanakkor a túlzott jódbevitel erősítheti az autoimmun folyamatokat, és súlyosbíthatja a Hashimoto thyreoiditist (különösen, ha szelénhiány is fennáll egyidőben). A teljesen jódmentes étrend azonban nem kívánatos, a hozzáadott jód az, amit kerülni szükséges, a jódozott só, vagy jódozott sót tartalmazó készételek, fűszerkeverékek, magas jódtartalmú ásványvizek étrendből történő elhagyásával.

Milyen élelmiszerekből álljon az étrend pajzsmirigybetegség esetén?

2025. augusztus 09.

• A szervezet jódbevitele a jódozott só mellett növelhető a tengeri halak, algák (sushi), jóddal dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztásával. Hashimoto betegség esetén meggondolandó a túlzott jódbevitel kerülése, mert autoimmun pajzsmirigygyulladásban a túlzott jódbevitel az állapot romlását eredményezheti. (1) Ilyen esetben érdemes lehet a különféle sófajtákat vegyesen, egymást felváltva használni, például jódozatlan asztali sót, és tengeri sót kombinálva.
• A tengeri halakat nem csupán jódtartalmuk, de magas ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt is érdemes beépíteni az étrendbe, magasabb zsírtartalmú halak, pl. a lazac, vagy a makréla heti egy-kétszeri fogyasztásával.
• A szelén messze legmagasabb mértékben a brazil dióban található meg, rendszeres, mértéktartó fogyasztása ezért üdvözlendő.
• Vas-, és cinkbevitelünk jó szinten tartható a vörös húsok, és a máj rendszeres fogyasztásával, ezen kívül érdemes tojást, tejtermékeket is beépíteni az étrendbe, figyelembe véve a napi ajánlásokat, amit Magyarországon az OKOSTÁNYÉR^® fogalmaz meg.

Vannak-e kerülendő élelmiszerforrások?

A pajzsmirigy egészségének helyreállítása érdekében bizonyos élelmiszerek fogyasztása kerülendő vagy korlátozandó, és lényeges, milyen konyhatechnológiai műveletet alkalmazunk.

Mitől lesz aktív vagy csendes egy agysejt a térbeli tájékozódás közben?

2025. augusztus 09.

Agyunk egyik régiója kulcsszerepet játszik abban, hogy eligazodjunk a térben. Itt, a hippokampuszban találhatók az úgynevezett helysejtek, amelyek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik. Érdekesség, hogy egy adott feladat során a hippokampusz idegsejtjeinek csupán a fele aktív, a többi „csendben marad”. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatása fontos lépés annak megértésében, hogyan specializálódnak agysejtjeink egy-egy feladatra. A jövőben ezen ismeretek hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.

A HUN-REN KOKI kutatói Nusser Zoltán vezetésével éber egereken végzett mérések során követték nyomon az idegsejtek aktivitását, miközben az állatok egy virtuális valóságban „futottak” jutalomért. Ez alapján az agysejteket aktív helysejtekre és csendes sejtekre osztották, majd az így azonosított sejteket további, élettani és morfológiai vizsgálatoknak vetették alá.

Elsőként az idegsejtek elektromos tulajdonságait mérték meg. A kapott eredményből kiderült, ezek nem mutattak különbséget a két sejttípus között, így ez nem magyarázza, miért aktív az egyik sejt és a másik miért nem. Ezután azt vizsgálták, hogy a csendes sejtek nagyobb gátlást kapnak-e más sejtekből. A gátló szinapszisok sűrűségében azonban szintén nem találtak lényeges különbséget.

Végül a kutatók a sejtek dendritjeire, az információt fogadó nyúlványokra és azok tüskéire koncentráltak. Ezek a tüskék fogadják a serkentő jeleket, és korábbi kutatások szerint a méretük összefügg a beérkező serkentés erejével. Itt már megfigyeltek eltérést: habár a dendrittüskék sűrűsége hasonló volt, a helysejtek dendrittüskéi nagyobbak voltak, vagyis erősebb serkentő bemeneteket is kapnak.

Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az aktivitásbeli különbség oka az eltérő serkentő bemeneti erősség lehet, míg az elektromos jellemzők vagy a helyi gátló hatások elhanyagolhatóbb szerepet játszanak.

Nem törvényszerű az időskori csontritkulás

2025. augusztus 08.

Már fiatalon tehetünk a megelőzésért

Valamennyien aktív és teljes életet szeretnénk élni, idős korunkban is. De mi tehetünk abban az esetben, ha a csontjaink nem hajlandóak engedelmeskedni? Tévhit, hogy a csontritkulás idős korban alakul ki – az igazság az, hogy egy egész életen át tartó folyamat eredménye, ami ellen már most is lehet tenni.

A csontok egészsége szoros összefüggésben áll a fizikai aktivitással

A csontszövet a szervezet egyik legaktívabban megújuló részének számít, amely 7-10 évente lecserélődik. Ehhez azonban nem elegendő a vitaminpótlás – szükség van a csont- és izomrendszer rendszeres, célzott terhelésére is. Szabó Klára, a Sherlock Rehab vezető gyógytornász, manuálterapeutája szerint az olyan mozgásformák, mint a futás, túrázás, nordic walkingozás, táncolás, trambulinozás vagy az izomerősítő edzések segítenek fenntartani és újraépíteni a csonttömeget.

Mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az öregedést

2025. augusztus 08.

Élj hosszabban és jobban! – világszinten is az elsők között

A Déli Klinika hazánkban elsőként vezette be a védjegyzett Complex Longevity® programot, amely a legmodernebb technológiákra, biomarker-elemzésekre és mesterséges intelligenciára építve kínál egyedülálló, személyre szabott egészségügyi megoldásokat. A program nem csupán a hosszabb élet elérését célozza, hanem az életminőség és teljesítőképesség javítását is, a prevenciót és a folyamatos monitorozást helyezve középpontba. Az új szemlélet az egyéni biológiai adatokon alapuló, tudományosan igazolt megelőzésen és természetes beavatkozásokon nyugszik.

A Déli Klinika – a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva – hazánkban elsőként vezeti be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő, komplexitásában egyedülálló, védjegyzett Complex Longevity® programjait. 

A hosszú élet elérése („longevity”) világszerte az egészségügyi innovációk egyik fő célkitűzése. A Déli Klinika azonban ennél is többet kínál: egy olyan átfogó programot, amelynek a segítségével nemcsak az éveink számát, hanem az életminőségünket, a teljesítőképességünket is maximalizálni lehet – precízen egyénre szabva, adatalapon, mesterséges intelligenciával támogatva. 

Nincs két egyforma ember, így nincs univerzális recept

Minden ember szervezete egyedi, azaz másképp öregszik, másképp reagál a terhelésre és másként jelez – így nincs olyan általános egészségügyi stratégia sem, amely mindenkire egyformán érvényes lenne. A Déli Klinika Complex Longevity® programjai ezt az egyediséget veszik alapul: a hagyományos orvosi vizsgálatokon túlmutatva komplex biomarker-elemzésekkel, precíziós diagnosztikával, monitorozással, valamint mesterséges intelligencia által támogatott egyéni rizikóelemzésekkel és – ha szükséges – genetikai szintű vizsgálatokkal biztosítják, hogy az Ön testének az aktuális állapotához igazított legcélravezetőbb megoldások szülessenek a jelenre és a jövőre nézve egyaránt.