A napsugárzás csak a napsütéskor árthat?

2025. június 06.

Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.

A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.

Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)

A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.

Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.

Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.

Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.

A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban

– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Míg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.

Ültessünk lepkecsalogató virágoskertet!

2025. június 02.

Ha nem csak gyönyörű, de pillangókkal teli kertet szeretnék, akkor nagyon egyszerű dolgunk van: ültessünk olyan virágokat, amiket szeretnek. A palántanevelés időszakán már túl vagyunk, de kifejlett palántákat még vehetünk a kertészetekben, illetve legközelebb ennek tudatában tervezhetjük meg a kertünket.

A természet egyik legszebb teremténye a pillangó. Ahhoz, hogy a kertünkbe "szokjanak", meg kell nekik teremteni a számukra legjobb életkörülményeket.

A pillangók, ahol jól érzik magukat, oda teszik le a petéiket, ahol sok virág áll rendelkezésükre. Amikor a petékből kifejlett hernyók lesznek, akkor ugyanis rengeteg táplálékra, nektárra van szükségük. Ezért nektárban gazdag virágokkal teli kertünkkel tökéletes helyet biztosítunk nekik.

A másik fontos szempont, hogy a pillangók biztonságba érezzék magukat, ezért érdemes olyan helyre is virágot tennünk, ahova a madarak nehezen tudnak eljutni. Erre a célra szoktak építeni pillangóházakat, ezekbe olyan réseket tesznek, ahol a pillangó be tud repülni, a madár viszont nem. De ha találunk egy békésebb helyett, akkor pillangóház nélkül is oda fognak repkedni.

A pillangó hálás lény, hírét adja kertünkről a többi lepkének, és ők is odajönnek, hogy letegyék petéiket.

A pillangókat vonzó virágok a teljesség igénye nélkül: a jószagú cickafark, aranyos izsópfű, festő pipitér, gumós selyemkóró, csokoládévirág, ribizlivirág, nagyvirágú menyecskeszem, sárga kasvirág, kokárdavirág, magas lila őszirózsa, kékszakáll, korai napszemvirág, kék szamárkenyér, méhbalzsam, indiánfű, kerti macskamenta, kúpvirág, vasfű, barátcserje, és a kis kékszárú prérifű.

Ezekből válogathatunk akkor is, ha csak pár balkonládányi helyünk van vagy egy egész kert áll a rendelkezésünkre, hogy virággal borítsuk be, és várjuk, hogy a pillangók meglátogassanak minket.

10 elterjedt fogyókúrás tévhit

2025. június 02.

Van, aki a szénhidrátmentes diétában bízik vakon, van, aki a biotermékekben látja egészségének és karcsúságának zálogát, és vannak, akik a diabetikus, vagy light termékeket nassolva próbálják elérni a vágyott kilókat. Vajon sikerülhet ezekkel a módszerekkel?
Tudatosság és aktivitás.

Nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, főként ha testsúlycsökkentésről, életmódváltásról van szó. Ha elkezdi, rengeteg kitartásra és akaraterőre lesz szüksége.

A tévhitek és hiedelmek száma szinte végtelen, ha fogyókúráról, diétáról van szó…

1. tévhit: Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek.

Tény: Ez az egyik legalapvetőbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezik a diéta fogalmát. Nincs egészségtelen élelmiszer, csak rosszul összeállított étrend, ahol minden az arányokon és mennyiségeken múlik. Ma a legális kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek egyikéről sem lehet azt állítani, hogy egészségtelen, vagy éppen szuperegészséges lenne. A táplálkozástudomány egyik legfontosabb tétele, hogy nincs olyan tápanyag, amely káros lenne az egészségre (kivétel az alkohol gyermekkorban), ha az mértékkel kerül a szervezetbe. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy túlzott felvételük esetén előbb-utóbb az egészség rovására mehet az egyoldalú vagy/és mértéktelen táplálkozás. Pl. a zsiradékok nem egészségtelenebbek a zöldségeknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben előfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

2. tévhit: A helyes étrendben kizárólag növényi olajok szerepelhetnek.

Tény: 100 g növényi eredetű olaj (napraforgó-, tökmag-, szójaolaj stb.) energiaértéke megegyezik 100 g állati eredetű zsír energiaértékével (3757 kJ, 898 kcal), azaz ugyanannyi kalóriát jelentenek, viszont a növényi zsiradékok zsírsavösszetétele kedvezőbb, különösen a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.

3. tévhit: Semmi szénhidrát!

Tény: Sokan úgy gondolják, hogy az a legjobb, ha a szénhidrátfogyasztásukat csökkentik le. Azonban a szénhidrátok között van az összetett szénhidrátok csoportja, amelynek kihagyása az étrendből nagy hiba! A megfigyelések szerint, a nagy cukortartalmú étrendet tartó személyeknek kisebb a zsírfelvételük. Az egészséges táplálkozás kapcsán – főként testtömegcsökkentés esetén – célszerű a cukorfogyasztást korlátozni, azonban önmagában ettől még nem lesz mindenben egészséges a táplálkozásuk. A cukrot sokan támadják, valójában a hozzáadott cukor mennyiségét érdemes minimalizálni, mert ennek az elfogyasztott mennyisége optimális testtömegűek esetében se haladja meg az összenergia 10%át (ami egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben legfeljebb napi 50 g cukrot jelent).

Milyen étrend kiegészítők lehetnek hasznosak reumatológiai betegségekben?

2025. június 01.

A reumatológiai betegségek egy életen át tartó gondozást igényelnek, így a betegek többnyire igyekeznek alaposan tájékozódni a tüneteiket csökkentő, a jó állapotot fenntartó lehetőségekről. Dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont reumatológusa arról számolt be, hogy sokan érdeklődnek az étrend kiegészítők felől is, amelyekkel kapcsolatban azonban nem árt a körültekintés.

A páciensek jelentős része vásárol étrend kiegészítőket

Amerikai felmérések szerint a reumatikus betegségekkel élők jelentős hányada próbálkozik étrend kiegészítőkkel. A fibromyalgiások 6-10%-a, a Sjörgen szindrómások 8-10%-a, a rheumatoid arthritis-es (RA) betegek 8-10%-a vásárolt már ilyen terméket. De vajon hatékonyak és biztonságosak-e ezek a készítmények? A legtöbb tanulmány az RA és az ostheoarthritis tekintetében készült, és az evidencia szintjük a legjobb esetben is közepesnek mondható.    
– Az étrend kiegészítők szedésével kapcsolatban ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a betegek el is feledkeznek arról, hogy erről beszámoljanak az anamnézis felvételkor. Holott ezt nem azért szeretnénk tudni, hogy lebeszéljük őket bármiről, még ha sok esetben ez is lenne a szükséges, inkább arról van szó, hogy egyes anyagok kölcsönhatásba léphetnek a rendelt gyógyszerekkel és ezt számításba kell venni. Az egyetlen olyan tényező, amiről viszont mindenkit érdemes lebeszélni, az internetről, ellenőrizetlen helyről, esetleg megbízhatatlan forrásból ismeretlen táplálék kiegészítők rendelése és beszedése. A legkisebb rossz, ami ebből következhet, hogy sok pénzt ad valaki egy hatástalan szerért, a legrosszabb pedig, hogy olyasvalamit szed, amiről senki sem tudja, hogy pontosan mit tartalmaz – hangsúlyozza Csengei doktor.

Melyek az esszenciális tápanyagok?

A vitaminokról és ásványi anyagokról általánosságban elmondható, hogy a szedésük csak akkor szükséges, ha valaki valamely anyagból hiányt szenved. Az RA-betegekről pedig tényszerűen elmondható, hogy közel ötödük hiányt szenved. Ennek fő oka az, hogy a tünetek közé tartozó fájdalom, hányinger, kimerültség hatással vannak az étkezési szokásaikra, ami miatt egyszerűen nem visznek be elég vitamint a szervezetükbe. Ezért az alábbi étrend kiegészítők szedését érdemes megfontolni és erről egyeztetni a reumatológussal:

D-vitamin: ezt a hormon-szerű vitamint általában szükséges pótolni az rheumatoid arthritis, a lupus, a Sjörgen szindróma, a fibromyalgia, a szisztémás sclerosis, a Bechterew-kór esetén, már csak azért is, mert a kezelésben használt kortikoszteroidok szintén D-vitamin hiányhoz vezethetnek. A vitamin konkrét hatásairól, így például a fájdalomcsökkenésről még folynak a kutatások, de abban megegyeznek a vélemények, hogy ez az anyag segít a csontokat érintő betegségek megelőzésében. Ahhoz, hogy biztos lehessenek a beteg és az orvos is a D-vitamin szintjében, érdemes egy vérvizsgálattal ellenőrizni azt.