Tanácsok a helyes táplálkozáshoz és a kevesebb evéshez
2025. február 26.
Ha a „stresszevő” típusba tartozunk
Javítsunk alvásminőségünkön, növeljük alvásidőnket
Amikor stresszes életet élünk, általában rosszul alszunk, és nem is eleget. Márpedig az alváshiány növeli az ún. ghrelin hormon termelődését, ami éhségérzetet vált ki. Ezért mindenképp tanácsos 7-8 órát aludnunk naponta. A kielégítő minőségű, elegendő ideig tartó alvás lehetővé teszi, hogy jobb formában legyünk napközben, és készen álljunk fizikai aktivitás gyakorlására is. Hasznos tudatosítani magunkban, hogy a sport/testmozgás hatására endorfin (boldogság)hormon termelődik a szervezetünkben. Ez az ingerületátvivő anyag nemcsak jobb közérzetet biztosít, hanem megnyugtat, segít a stressz elűzésében és a jobb alvás elérésében.
Emeljük szerotoninszintünket
A szerotonin olyan ingerületátvivő anyag, mely elősegíti többek közt a nyugalom, biztonság és az elégedettség érzését, csökkentve a szorongást, oldva a stresszt. A szerotonin szintéziséhez az agynak egy triptofán nevű anyagra (esszenciális aminosavra) van szüksége, melyet külső forrásból kell biztosítanunk. Olyan ételek bővelkednek benne, mint pl. a hús, hal, tojás, tejtermékek. Ezért ajánlott fogyasztani belőlük lehetőleg minden étkezésnél. Ezeket tanácsos kiegészítenünk olyan szénhidrátokkal, melyek alacsony glykaemiás indexűek (GI = egy élelmiszer vércukoremelő képessége). Ilyenek pl. a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek, burgonya helyett az édesburgonya, melyek által lassabban esik le a vércukorszint, és nem nő az étvágy. Ezzel sikerülhet elkerülni az édes termékek iránti kényszeres vágyat is.
Ha unalomból eszünk fölöslegesen vagy túl sokat
Találjunk rá újra az éhség és a jóllakottság érzésére
Amikor azért eszünk, hogy csak töltsük az időnket, vagy elhalasszuk egy feladat elvégzését, amihez egyáltalán nincs kedvünk, nem vesszük figyelembe szervezetünk energiaigényét, táplálkozási szükségletét.
Csak akkor együnk, ha jelentkezik az éhségérzet, és hagyjuk abba az evést, ha érezzük, hogy jóllaktunk.
Ez nem mindig könnyű, ha már hosszú évek óta nincs igazi kapcsolatunk testünk üzeneteivel. Ezért újra rájuk kell találnunk, pl. azokra a jelzésekre várva, melyek a fizikális éhségre utalnak az étkezések előtt (pl. korog a gyomrunk; érezzük, hogy üres; fáradtak vagyunk, mert nem ettünk stb.). Próbáljuk meg eltalálni azt a pillanatot is, amikor a teltségérzés jelentkezik.
Testünk tünetek formájában küld értesítéseket, csak sokkal fontosabbakat, mint a telefonunk
2025. február 25.
A legapróbb jel is üzenetet közvetít
Bármennyire is jelentéktelennek tűnnek, a testen bekövetkező legkisebb változások sem ok nélküliek, a testünk folyamatosan kommunikál felénk, ne vegyük félvállról az üzeneteit! Egy nátha esetén például pontosan tudjuk, hogy törődésre és pihenésre van szüksége a szervezetünknek, a kevésbé feltűnő tünetek esetén a rohanó hétköznapok közepette viszont hajlamosak lehetünk bagatellizálni, homokba dugni a fejünket, és azt mondani, hogy „majd elmúlik”. Pedig a testi tünetek mindegyike arra int minket, hogy figyeljünk rájuk és amennyiben szükséges, a tettek mezejére lépve válaszoljunk azokra. Ha viszont mindez még nem győzött meg minket a testünkkel folytatott párbeszéd fontosságáról, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vajon mi lesz a szeretteinkkel, a feladatainkkal és az életünkkel akkor, ha az egészségünk nem lesz rendben? Az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára, hiszen a saját jólétünk mindannyiunk érdeke.
Az olyan napok, mint a február 4-i Rákellenes Világnap, emlékeztethetnek minket arra, hogy az egészség az egyik legnagyobb kincs az életben, és épp ezért érdemes minden tőlünk telhetőt megtenni a megóvása érdekében. Elengedhetetlen, hogy idejében felismerjük, ugyanakkor komolyan is vegyük azokat a tüneteket, amiket a szervezetünk jelez felénk. A tünetek azonosításához viszont odafigyelésre és megfelelő ismeretekre van szükség, épp ezért a mellrák elleni küzdelem élharcosaként ismert AVON és Dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke összegyűjtötte számunkra azokat az intő jeleket, amelyek a nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés, az emlőrák esetén fordulhatnak elő. Az alábbiak közül bármelyiket is tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz!
Szokatlan tünetek a melleken
Mindenekelőtt törekedjünk arra, hogy látványra és tapintásra is megismerjük melleinket, ezáltal lehetünk biztosak abban, hogy milyenek egészséges állapotukban. Ha ehhez képest változás jelentkezik, például megjelenik egy csomó, vagy ha a tömöttségük valahol eltér a mellszövet többi részétől, sejthetjük, hogy valami nincs rendben. Erre gyanakodjunk akkor is, ha a bőr textúrája változik meg egy bizonyos területen, ahogyan a kidudorodás, behúzódás és a narancsbőrszerű ráncosodás is bajt jelezhet.
A mellek alakjának, méretének megváltozása
Menstruáció és várandósság esetén a mell alakjának vagy méretének megváltozása természetesen megjelenő tünet, azonban, ha nem indokolja valamilyen ismert állapot az alak- vagy méretváltozást, szokatlan tünettel lehet dolgunk, ami arra figyelmeztet minket, hogy mielőbb szakorvoshoz forduljunk. Erre utaló jel lehet az is, ha az elváltozás csak az egyik mellünket érinti.
Változások a mellbimbókon
A mellrák egyik tipikus tünete lehet, ha váratlanul és ismeretlen okból kezd el váladékozni az egyik vagy mindkét mellbimbónk, ahogyan az is, ha piros foltok és kiütések jelennek meg a mell felületén és/vagy a mellbimbó körül. Természetesen várandóság és szoptatás ideje alatt a váladékozás miatt nem szükséges aggódnunk, más körülmények között viszont fontos komolyan vennünk. Mindemellett, ha a mellbimbó helyzetének, alakjának változását vagy behúzódását tapasztaljuk, szintén szükséges szakember segítségét kérni.
Egy eddig ismeretlen agyterületet fedeztek fel magyar kutatók
2025. február 25.
Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói. A felfedezés, amelyről a Science című tudományos folyóirat is beszámolt, új utakat nyithat a szorongás és a depresszió, vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésében – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn az MTI-vel.
Agyunk folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, melynek eredménye folyamatosan támogat bennünket megfelelő döntéseink meghozatalában. Veszély esetén ez a folyamat segít a menekülésben, de kedvenc kávézóinkat is ennek köszönhetően tudjuk kiválasztani. Mindennek az idegrendszeri háttere egy összetett folyamat, melyet számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályoz – írták a HUN-REN közleményében.
Az emlősök agyában a laterális habenula (amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában.
Ha a laterális habenula aktiválódik, az negatív érzelmeket vált ki, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben, ha a laterális habenula gátlódik, akkor pozitív érzelmeket válthat ki, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulatzavarok kezelésében – tették hozzá.
A HUN-REN KOKI-ben Nyiri Gábor és kutatócsoportja már 2019-ben, szintén a Science-ben megjelent tanulmányában azonosította az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát. Azok a serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki.
Most megjelent tanulmányukban a HUN-REN KOKI kutatói, Zichó Krisztián és munkatársai, Nyiri Gábor vezető kutató irányításával felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen a laterális habenulát célzó agyterületet. Ennek működése ellentétes az előzővel, ugyanis ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára. Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen.
Egy kísérletsorozatban a kutatók megtanították a kísérleti egereknek, hogyan tudják szabadon aktiválni saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba. A kutatók azt találták, hogy az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekezték minél többször aktiválni saját SVTg sejtjeiket. Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatoknak jó érzés.
Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepük lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is - írták.
A HUN-REN KOKI kutatói azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása nem csak a pozitív élmények alatt, de a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. Ugyanakkor az egerek azt is nagyon szerették, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették SVTg sejtjeiket. Sőt, kihívást jelentő helyzetben e serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, amelytől az egerek bátrabbak is lettek egy ismeretlen terep felfedezésében – ismertették az eredményeket.
A fogászati ellátás környezeti hatásait vizsgálta a Semmelweis Egyetem
2025. február 24.
Naponta több mint ötven zsák, vagyis csaknem hatvan kiló veszélyes hulladék keletkezik a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol több, mint hatszáz beteget látnak el naponta. Egy speciális munkacsoport azt vizsgálja, hogyan lenne csökkenthető a környezeti ártalom. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak a kezeléseknél, hanem a megelőzésben is fontos szerepe lehet a környezettudatos döntéseknek.
A Health Care Without Harm nevű nemzetközi nonprofit szervezet adatai szerint az egészségügyi rendszerek globálisan az üvegházhatású gáz-kibocsátás 4,4 százalékáért felelnek, ezen belül a fogászati kezelésekből származó kibocsátás 2-5 százalékra tehető.
„Ez leginkább a kezelésekre történő utazásokból, ingázásból, a beszerzésekből, az ellátás során felhasznált energiából, illetve a keletkező hulladékból és annak kezeléséből adódik össze” – mondja dr. Demeter Tamás, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben alakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője.
Az egyetemi adjunktus hozzáteszi: a szakirodalmi adatok szerint évente 5,9 millió tonnányi hulladék keletkezik az egészségügyben világszerte, ebből Magyarországon 80 ezer. A teljes hulladékmennyiség körülbelül 15 százaléka veszélyes, melynek megsemmisítése speciális eljárással történik, ennek pedig nemcsak a költsége számottevő, de sok energiát igényel és növeli a károsanyag-kibocsátást.
A munkacsoport korábban úgynevezett hulladékauditot végzett a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol hét osztályon körülbelül négyszázan dolgoznak és naponta átlagosan 642 beteget látnak el. A vizsgált három napban 168 szemeteszsák gyűlt össze, naponta átlagosan csaknem 60 kilónyi veszélyes hulladékkal.
Az egyéni védőfelszerelések aránya volt a legmagasabb (47%), azon belül pedig a gumikesztyűké (65%) és a nyálkendőké (17%). Majd a papír és nedves törlőkendők következtek (22%), ezután pedig a speciális fogászati hulladékok (12%) és az egyszer használatos műanyag eszközök (10%).
A munkacsoport célja, hogy az audit során nyert adatok elemzésével csökkenteni tudják a veszélyes hulladék mennyiségét, és felhívják a figyelmet a tudatosabb eszközhasználatra.
Számításaink szerint a többször használatos, sterilizálható nyálkendők és tálcák bevezetésével naponta több mint 7 kilóval kevesebb szemét termelődne. A sterilizáló csomagolások tudatosabb használata 2,3 kilogrammal csökkenthetné a napi hulladékmennyiséget, és a gumikesztyűk használatára is oda kell figyelni, főleg a fogorvostanhallgatók körében, ahol a kesztyűk használatát kiugróan magasnak találtuk
– magyarázza dr. Márton Krisztina, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója, a munkacsoport társvezetője.
Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok?
2025. február 24.
Az önbizalom fogalma és jelentősége mindennapi életünk szinte minden területén megjelenik, a döntéseinktől kezdve a kapcsolatainkig. De mit jelent pontosan az önbizalom, és melyik területen hogyan hat életünkre? Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője betekintést nyújt a témába, és hasznos tanácsokat ad azoknak, akik éppen most, vagy akár egész életükben az önbizalmuk erősítésén dolgoznak. Egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan is definiálható az önbizalom.
„Az önbizalom az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal és elérni céljainkat. Ez a képességeinkbe és döntéseinkbe vetett hit, amely motivációt ad és segít a nehéz helyzetek kezelésében” – fogalmaz Budavári Eszter. A szakértő szerint az önbizalom senkinek az esetében sem állandó, hanem a tapasztalatok, sikerek és kudarcok hatására folyamatosan alakul.
„Van két fogalom, amelyet sokan hajlamosak összekeverni. Míg az önbizalom konkrét képességeinkbe vetett hitre fókuszál, addig az önértékelés az önmagunkról alkotott általános vélemény, amely azt tükrözi, hogy mennyire érezzük magunkat értékesnek. Az önértékelés mélyebb érzelmi alapokon nyugszik, és az egész személyiségünkre vonatkozik” – magyarázza a szakértő.
Az önbizalom a mindennapjainkban is nagyon fontos. Kulcsszerepet játszik a magabiztos döntéshozatalban, a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban is. „Ha magas az önbizalmunk, könnyebben állunk ki magunkért, és kevésbé befolyásolnak a külső elvárások. Ezzel szemben az alacsony önbizalom gyakran halogatáshoz vagy kapcsolati problémákhoz vezethet” – teszi hozzá a pszichológus.
A Mindwell szakértője kiemeli, hogy az önbizalom fejlesztése türelmet és következetességet igényel. Az apró célok kitűzése, sikerélmények gyűjtése, a pozitív önbeszéd gyakorlása és a támogató kapcsolatok fenntartása mind hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez.
„Az önbizalom építése hosszú távú folyamat, de egy-egy egyszerű technika, például a pozitív belső párbeszéd vagy a testtartás tudatos javítása azonnali eredményeket is hozhat. A legfontosabb azonban, hogy ne féljünk segítséget kérni – akár családtól, barátoktól, vagy szakembertől” – emeli ki a pszichológus.
Kétségbeesetten segíteni akarok rajtad!
2025. február 23.
Mindenképpen jobban tudom nála, mire van szüksége. Olyan, mint egy gyermek, aki gyámolításra szorul. Ugye hányszor érezzük ezt szeretteinkkel kapcsolatban? Mi ilyenkor a teendőnk? Vajon lehet-e valakinek egyáltalán segíteni? Hogy tehetjük kedvezőbbé a helyzetet? Jósnőnk cikke a segítésről.
Azért született ez a rövid kis írás, mert rengeteg levelet kapok tőletek és mert rengeteg válaszlevelet kapok tőletek, az első tanácsadás után. Azért született ez az írásom, mert mindannyian ugyanolyan lelkek vagyunk, kis egyéni, színezetnyi eltérésekkel, és ezért hasonló, problémás élethelyzeteket hasonlóképpen oldunk meg. Azért született, hogy egy általános dolgot ne csak egy-egy embernek, hanem minden kétségbeesettnek elmondhassak: így és így teheted kedvezőbbé a helyzetet.
Ha a szeretted kifordul magából
Mindenkivel előfordult már, hogy egy ismerősünk szerettünk életébe, mintha csak veséjéig látnánk, tisztán belepillanthattunk és megborzongtunk, nem érettük mire gondol, vagy mit miért tesz zavarosan viselkedett, és úgy éreztük mi nálánál is sokkal jobban tudjuk mire van szüksége. Nagyon sok olyan levél érkezik hozzám, ahol egy-egy kétségbeesett levélíró felhívja figyelmemet: de ezt a végső stádiumos helyzetet már nem lehet megbeszélni az érintettel, már nem lehet vele kommunikálni, kifordult magából.
Minden léleknek szerepe van a teremtésben, jellemétől függetlenül
Ezekre a helyzetekre szeretnék egy kis gyógyírt adni, és egy pici magyarázatot mellé. Mert nem létezik olyan, hogy kifordult magából; az isteni teremtésben nincs hibás jellem, nincs felesleges, sem borzasztó. Jónak, rossznak, sótlannak, és savanyúnak, lelkesnek, és rettentőnek ugyanúgy meg van a helye, szerepe, ami ebben a világban rá vár. Az égiek - Egyetlennek vagy Többnek elgondolva - mindig utunkra terelnek. Néha megtagadjuk ezen erők létezését, de Ők mégis sokszor tudattalanul beteljesíttetik velünk célunkat, felhasználnak, hogy eljátsszuk a darabot, a szerepet, amit csak nekünk írtak meg a Sors Istennői. Létezik olyan élethelyzet, amikor egy személy előzőleg megismert személyiségével ellentétesen viselkedik és olyan is, amikor egyenesen antiszociálissá, a társadalomba befogadhatatlanná válik. Tudnunk kell: Az ember alapvetően jó, alapvetően Fény, és helytelen viselkedése csupán környezetére adott válaszreakcióinak hosszú, bonyolult sora.
Embert megváltoztatni nem lehet, és nem is kell. Kérni, felkérni lehet, talán érdemes is, de sohasem erőszakkal. Azokban a helyzetekben, amikor úgy érezzük egy személlyel már tényleg nem tudunk hogyan kommunikálni érdemes az alábbi módot megpróbálni.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket szegedi kutatók
2025. február 23.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportja a Stem Cell Resarch & Therapy folyóirat hasábjain ismertette az agyi keringés – betegség vagy öregedés során bekövetkező – sérüléseinek kivédésére irányuló kutatásának eredményeit.
Az öregedés egyik legsúlyosabb következménye a kognitív hanyatlás, amely az agyi hajszálerek diszfunkciójával jár együtt. Így az agyi érrendszer helyreállítása egészségesebb agyműködést eredményezhet.
Az agyi belső környezet dinamikus állandóságának fenntartásához elengedhetetlen a neurovaszkuláris egységet alkotó neurális és vaszkuláris sejtek összehangolt működése. Ez a neurovaszkuláris egység két fő funkciójában nyilvánul meg: a neurovaszkuláris csatolás pontosan az energiafelhasználáshoz igazítja a vérellátást, a vér-agy gát pedig szigorúan szabályozza a vér és az agyszövet közötti anyagtranszportot. E funkciók sérülése súlyos következményekkel járhat, így nem meglepő, hogy az öregedő agy elváltozásaiban és a legtöbb idegrendszeri megbetegedés kifejlődésében szerepet játszik az agyi erek működésvesztése.
Az érrendszeri sérülések kijavításában fontos szerepet töltenek be az erek belső felszínét borító laphám elődsejtjei. A kutatócsoport új részleteket tárt fel e folyamat működésével kapcsolatban, és felfedezte, hogy az elöregedő sejtek eltávolításával fokozható az elődsejtek beépülése az agyi érhálózatba, valamint az általuk kiváltott szöveti regeneráció. A kutatás eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak az öregedés és az az öregedéssel kapcsolatos megbetegedések következtében kialakuló érsérülések kezelésére.
Életközepi válság: Mit nem mondanak el a tudomány nevében?
2025. február 22.
Az életközepi válság régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a szociológusokat, hiszen ez az életkor nemcsak a visszatekintés, de a jövő tervezésének időszaka is. De vajon mennyire befolyásolják döntéseinket a biológiai és pszichológiai tényezők ebben az életkorban, és mit mond erről a tudomány?
Biológiai változások és hatásaik
Pszichológiai tényezők és az identitáskeresés
Társadalmi nyomás és az elvárások súlya
Erik H. Erikson, a pszichoszociális fejlődéselmélet megalkotója, a középkorú emberek életének egyik fő kihívását az úgynevezett „generativitás vs. stagnálás” szakaszaként jellemezte. Szerinte: „A középkor igazi válsága nem a személyes teljesítmények hiánya, hanem az a kihívás, hogy számot adjunk arról, mit adunk vissza a következő generációnak.”
Klímakatasztrófa a méhünkben
2025. február 22.
A klímaváltozás az élet szinte minden aspektusára rányomja bélyegét, legyen szó a munkabírásról vagy a közérzetről. Sajnos ma már bizonyított, hogy a klímakatasztrófa a fogantatást is befolyásolja, sőt, a terhességek kimenetelébe is beleszól.
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője van a segítségünkre.
A meleg és a számok
A népesség alakulásának monitorozásában a statisztika van a legnagyobb segítségünkre. Az adatok pedig egy érdekes jelenségre is rámutatnak, ez pedig nem más, mint a hőhullámok és a várandósság összefüggései.
Az adatok alapján a hőhullámok után – amikor az átlaghőmérséklet 25°C felett alakul – 9 hónappal a születésszámok lecsökkennek. A kutatások arra is rámutattak, hogy gyaníthatóan a hőhullámokat követő 2-4 hétben esik vissza a termékenység, mind a férfiak, mind pedig a nők esetében.
A hőség és a fogantatás
Nem is igazán a szexuális vágy csökkenése okozza a hőhullámok alatti visszaesést, hanem a meleg hatása a szervezetre. Ez a hatás ráadásul nem csak a felnőttek, illetve nem csak a fogantatások esetében jelentkezik. A már létrejött terhességek esetében a terhesség kimenetelét is befolyásolja a forróság.
Sajnos jelenleg a becslések alapján a létrejött várandósságok mintegy 40-70%-a elvész. Ez az adat tartalmazza a még fel nem ismert, korai terhességeket is, melyeket a szakorvos még nem erősített meg – az szám pedig nagyon riasztó.
A meleg emellett csökkenti az újszülöttek születési súlyát, növeli a vetélés kockázatát és a születéskor jelentkező egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
Mi tehetünk?
A klímakatasztrófa elleni fellépés egyre erősebben van jelen a mindennapjainkban, de a test támogatása legalább annyira fontos, mint a környezet védelme. Erre hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet, a WHO is, hiszen ma már hivatalosan is javasolja a kismamáknak a mikrotápanyagok pótlását – kvázi a várandósvitaminok szedését.
A várandósvitaminok igen nagy segítséget jelenthetnek a terhességek során, hiszen a megfelelő tápanyagpótlás elősegíti a fogantatást és a terhesség biztonságos kihordását is. De ehhez valóban megfelelő tápanyagpótlás kell, ami nem egyértelmű.
MGyT: a páfrányfenyő az év gyógynövénye
2025. február 21.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének – tudatta a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a páfrányfenyő vagy ginkgó (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos, Magyarországon dísznövényként ültetett növény, a világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-Keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra.
A hazánkban kapható, korszerű ginkgó készítmények a levél flavonoidokra és terpenoidokra standardizált kivonatát tartalmazzák – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a modern fitoterápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő, vagy degeneratív megbetegedései okozta memóriazavar, koncentrációképesség-csökkenés, demencia, szédülés és fülzúgás kezelésére javasolja.
Alkalmazható továbbá a perifériás artériás betegség (PAD) tüneteinek a csökkentésére is – írták.
Az MGyT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez.
Az Év Gyógynövényének megválasztásával évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem.
A kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk ezáltal az érdeklődők széles köréhez juthatnak el – áll az összegzésben.
