7 dolog, ami megkönnyíti a nehéz napokat kisbabával
2025. május 11.
A kisbabás időszak gyönyörű, meghitt, de egyben kiszámíthatatlan is. Az egyik pillanatban még boldogan nézel a babádra, aki békésen szuszog a karodban, a következőben pedig már azt érzed, teljesen elvesztél a fáradtság, a bizonytalanság és az állandó készenlét érzésében. Fontos tudni, hogy nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel - szinte minden édesanya átéli őket. Ilyenkor különösen nagy segítséget jelenthet néhány praktikus eszköz és módszer, amelyek enyhítik a terheket, és segítenek átvészelni a nehéz perceket. Íme 7 olyan dolog, ami sokaknak bevált - talán neked is segíthet valamelyik!
Babahinta – ismerős érzések
A babahinta egy igazi mentőöv lehet a nyűgösebb időszakokban. A ringató, ölelő mozgás emlékezteti a babát a pocakban átélt biztonságos közegre, és ez sokszor segíthet megnyugodni. Ezért sok baba a hintában sokkal könnyebben elalszik, mint kiságyban vagy babakocsiban.
Ha épp babahinta vásárlás előtt állsz, érdemes körülnézni a lehetőségek között, hiszen nagy a választék. Fontos szempont lehet a stabilitás, a természetes anyaghasználat, valamint az, hogy hány hónapos kortól és meddig használható biztonsággal.
A baba testközelsége mindkettőtöknek megnyugvást hozhat. A hordozó nemcsak a közelség érzését adja meg, de szabadabb mozgást is biztosít számodra a mindennapokban. Főzés, séta, otthoni tennivalók – mind könnyebben mennek, ha nem kell letenned a babát. Ráadásul sok baba a hordozóban hamar megnyugszik vagy akár el is alszik.
Válassz olyan hordozót, amely támogatja a baba helyes tartását, és neked is kényelmes viselni. Próbálj ki több típust, és ha van rá lehetőséged, kérj segítséget egy hordozási tanácsadótól.
A whitenoise, vagyis a fehér zaj sok szülő kedvence lett az elmúlt években – nem véletlenül. A monoton, halk zaj (például porszívó, hajszárító, vagy egy erre a célra készült fehér zaj gép) segíthet kizárni a környezeti ingereket, és megnyugtatni a babát.
Különösen hasznos lehet altatáshoz, hiszen a pocakban a baba nem csendben volt, hanem a folyamatos anyai zajokat (szívverés, bélmozgás, beszéd) hallotta. A fehér zaj ezt a biztonságos hangkörnyezetet idézi vissza.
Itt a tavasz, érkeznek a kullancsok – már egy appon keresztül is be lehet jelenteni a gyanús vérszívókat
2025. május 11.
Évek óta tart a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. Mostantól a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti ennek a nem őshonos kullancsnak a monitorozását. Mutatjuk, hogy működik az app.
A tavaszias februári időjárás miatt idén is korán találkozhatunk az őshonos, és a behurcolt kullancsfajokkal is. A kutatók szerint ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma-k képesek számos kórokozó – például a krími-kongói vérzéses láz vírusának – terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de vándormadarak segítségével könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel élnek túl, és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is.
Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok
2025. május 10.
A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.
A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).
A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.
Pszichológiai kezelési módok
- szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
- asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
- családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
- a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
- szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
- elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
- kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
- betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)
Hogyan tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?
2025. május 10.
Nemrég beköszöntött a meteorológiai tavasz, ezzel együtt pedig a tavaszi fáradtság jeleit is egyre többen érzékelik magukon. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség közösen végzett piackutatásának adatai alapján a tavaszi fáradtság mellett az óraátállítás és a stressz is hatással van ilyenkor az alvásminőségre. Az áruházlánc képzett alvásszakértője osztja meg tippjeit a szezonális alvásproblémák csökkentésére.
A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség 2024 őszén reprezentatív kutatás keretében vizsgálták a magyar lakosság alvási szokásait és körülményeit, az eredmények pedig rámutattak, hogy a megkérdezettek nagy százaléka küzd valamilyen alvási problémával.
Az óraátállítás és a stressz hatása az alvásunkra
A JYSK alvási szokásokra vonatkozó kutatása során az alvást befolyásoló külső tényezők jelentőségét is vizsgálta, és felmérte többek között, hogy a megkérdezettek hogyan viselik a téli és nyári óraátállításokat, valamint azt is, hogy milyen hatással van a stressz az alvásuk minőségére.
A téli és nyári óraátállítások hatásával kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 5 százaléka érezte úgy, hogy hosszú távon is nagyon megviseli és 14 százalékuk számára komolyabb nehézséget okoz az óraátállítás, de alkalmazkodnak hozzá. 40 százaléka a válaszadóknak arról számolt be, hogy kisebb nehézséget okoz számára az óraátállítás, de csak néhány napig érzi a hatását, 41 százalék számára pedig egyáltalán nem okoznak problémát a szezonális átállások.
Ki utazhat repülőgépen?
2025. május 09.
A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.
A magasban ön magasan van…
A fényképet az üdítőitalos palackomról készítettem. A repülőgép utazómagasságán kiittam belőle az italt, majd szorosan visszazártam a kupakját.
Földet éréskor a palack jócskán behorpadt. Ennek magyarázata egyszerű: a tengerszinten, a repülőtéren nagyobb volt a légnyomás, mint a repülőgép kabinjában a magasban, ezért a nagyobb földi nyomás a palackban tárolt, utazómagassági nyomást legyőzve, a palackot belapította. De akkor miért nem horpasztja be a repülőgép oldalát is leszálláskor?
Ismerje meg az első 7 tavaszi gyógynövényt!
2025. május 09.
Dr. Pottyondy Ákos 2018 óta kizárólag saját családi gazdaságának test-lélek-szellem hármasságát szem előtt tartó működtetésével, fejlesztésével foglalkozik. Tevékenységeinek központjában egy régi parasztgazdaság felújítása, gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott fejlesztése áll. Általa most testközelből ismerheti meg a tavaszi gyógynövényeket.
Az év első ibolyáját mindig valami különös kíváncsisággal keresem. Olyan ez, mint az első tavaszi gólya, vagy akár az első pillangó, ami tétován libeg a délelőtti napsütésben, a fagyból éppen felmelegedett föld felett. Hangulata, üzenete van. Az első ibolya virágját gyerekkorom óta mindig lecsippentem és szépen, lassan komótosan, alaposan szétrágva megeszem… Ahogy az apró kis virágocska illatos-fanyar íze lassan szétárad a számban és orromban, már biztosan tudom: beköszöntött a tavasz! Az ibolyát követően sorra bújnak elő az első tavaszi gyógynövények, vegyünk sorra néhányat közülük!
Illatos ibolya
Az illatos ibolya (Viola odorata) nem csak a tavasz egyik legelső hírnöke, de a népi gyógyászatban is régóta használt gyógynövény. A virágjából készült teát köhögéscsillapító és gyulladásgátló hatása okán elsősorban meghűléses panaszok esetén javasolták. Kevesebben tudják, hogy a virág mellett az ibolya gyökerének is gyógyhatása van: hurutoldó készítmények alapanyagául használhatjuk. Ízében is visszaköszönő, jellegzetes illatának köszönhetően édességek, de akár húsos ételek különleges fűszereként is ismert!
Tyúkhúr
Az üdébb, tápanyagban dúsabb talajokat kedvelő tyúkhúrból (Stellaria media) akár az új év első zöldsalátáját is elkészíthetjük! A kicsi levelű, de gazdagon elágazó növénykét gyakran már a hó alól is szedhetjük, kiváló vitaminforrás a hosszú téli hónapok után! A népi gyógyászatban leginkább emésztési zavarok kezelésére alkalmazták, az újabb korokban a koleszterinproblémákra javasolt teakeverékek összetevőjeként is találkozhatunk vele. Konyhai felhasználása rendkívül változatos: leggyakrabban salátaként fogyasztják, de leves, sőt különféle vegetáriánus desszertek is készíthetők belőle.
A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk
2025. május 08.
A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.
Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség
A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.
A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.
Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.
Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)
2025. május 08.
A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!
1. NAP (1221 kcal)
Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka
Tízórai
Alma (1 db)
Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)
Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)
Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)
Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk
2025. május 07.
Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.
A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.
A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál 2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.
A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.
Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.
Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!
2025. május 07.
Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.
A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval
A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.
Milyen tünetekre kell felfigyelni?
Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.
