Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.



Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

2017. április 20.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.



Mit tehetünk a gyomorégés ellen?

2017. április 20.

A legkiválóbb gasztronómiai élményt is el tudja rontani, ha az utolsó falatot lenyelve elkezd égni, fájni a gyomrunk. Sokan inkább nemet mondunk egy jó pohár borra is, csak hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket. A gyomorsav-túltengés szinte mindenkinek ismerős, a felnőttek közel fele legalább havonta egyszer küzd ilyen panasszal. Vajon van-e rá megoldás, vagy akinél egyszer jelentkeznek a panaszok, már soha többé nem lakmározhat „bűnhődés” nélkül?

Hazánkban a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okaként a gyomorbántalmakat jelölik meg az influenzás megbetegedések után.  A gyomorégés legtöbbször a nem megfelelő étrend és életmód, és persze a stressz hatásaként jelentkezik. Gondoljunk csak bele! Reggel felébredünk, éhgyomorra kávét iszunk, szaladunk munkába, útközben bekapunk egy kis péksüteményt, ebédre sokszor nem is jut időnk a megbeszélések miatt. Késő este pedig bőségesen megvacsorázunk, pótolva az egész napos lemaradást. Szervezetünket az egészségtelen étkezés kimeríti, nem csoda, hogy gyomrunk egyensúlya is felborul.

„A gyomorégés a szegycsont mögötti területen jelentkező égető, fájdalmas érzés, amely akár a nyak, a váll és a lapockák irányába is kisugározhat. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, a stressz miatt meggyengül a gyomor természetes védekezőrendszere és reflux, gyomorgyulladás vagy akár fekélybetegség alakulhat ki. Szódabikarbónával, savközömbösítő szerekkel csökkenthetjük ugyan a tüneteket, de ha hetente többször ismétlődnek, mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat, mert hosszú távon akár reflux betegség is kialakulhat. A reflux esetében az egyik záróizom rossz működése miatt gyomornedv jut a nyelőcsőbe, ami gyulladáshoz, fekélyesedéshez is vezethet. Ezért sem szabad elhanyagolni ezeket a tüneteket” – mondta Tóth G. Tamás gasztroenterológus főorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.



Az öt szeretetnyelv a jógaórán

2017. április 19.

Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.

Bizonyára sokan olvastátok az Egymásra hangolva - az Öt szeretetnyelv című könyvét. Évtizedes párkapcsolati tanácsadói tapasztala alapján dolgozta ki az elméletét, miszerint minden ember más szeretetnyelvet beszél és ért, és ezeket a nyelveket öt nagy csoportba sorolta. Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos nyelve. Önkéntelenül is azon a  nyelven fejezzük ki a szeretetünket, amit mi is beszélünk. És ebből jönnek a kavarodások és a félreértések.
Dr Chapman a következő öt nyelvet különbözteti meg:
- minőségi idő
- fizikai érintés
- ajándékok
- szívességek
- elismerő szavak


Így vigyázzunk a vesénkre

2017. április 19.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.

A vesebetegség rizikófaktorai

Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.

Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.



A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?

2017. április 18.

„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!

Miért jelentkezhet mellékhatás?

Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.

Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.

Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.

Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.

Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.



A szakdolgozók szerepe

2017. április 18.

Dr. Balogh Zoltánnal, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökével beszélgettünk a feladatokról, eredményekről, célkitűzésekről. 

A szakdolgozói köztestület (MESZK) elsődleges feladata hivatásunk képviselete, amire 2004-ben egy jelmondatot is kigondoltunk. Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegségért.
Ebben benne van a primer prevenció, az egészség megtartása, de a szekunder, tercier prevenció is. De nemcsak az egészségért, hanem a betegekért is működünk, minden cselekedetünkkel a biztonságos betegellátásért.

Felméréseket, kutatásokat végzünk különböző témákban, hogy megelőzzünk bizonyos nem várt eseményeket, illetve szövődményeket. Mindezt a biztonságos betegellátásért és munkavégzésért tesszük. Szakmai kamaraként valahol az a küldetésünk, hogy hivatásunkat képviseljük, és megismertessük a társadalommal, mit is jelent az, hogy egészségügyi szakdolgozó. Mert a nyugat-európai vagy az angolszász országokban vagy a tengerentúlon egy nem orvos-, nem gyógyszerész-végzettségű szakember jelenléte az egészségügy struktúrájában sokkal jobban körülírt, kifejezett, és a kompetenciák is pontosan determináltak.
Nálunk nagyon hierarchikus, sőt feudalisztikus szemléletű rendszerben szocializálódott több évtizeden keresztül ez az ágazat.



Mennyi folyadékra van szükséged, ha nő vagy?

2017. április 17.

Lassan köztudottá válik, hogy a felnőtt nőknek 2 liter, a férfiaknak pedig 2,5 liter az átlagos napi folyadékbeviteli szükséglete, amit döntő részben italokból és 20-30%-ban szilárd táplálékból kellene fedezni. Mégis érdemes a folyadékpótlás kapcsán néhány módosító tényezőre felhívni a figyelmet a hölgyekre vonatkozóan – javasolják az Európai Hidratációs Intézet szakértői –, hiszen a női test az élet során jelentős változásokon megy keresztül.

Hormonális változások

A különböző női életciklusokban jelentősen módosul a tápanyag- és folyadékszükséglet. Ez leginkább a babavárás időszakában változik meg számottevően.

  • A várandósság alatt kb. napi 3 dl-rel, a szoptatás alatt pedig akár 1 literrel is megnő a kismamák folyadékigénye.
  • Érdemes a havi ciklus idején is egy pohár folyadékkal megnövelni a napi folyadékbevitelt, hiszen ilyenkor a hormonális változások, a kissé megemelkedett testhőmérséklet és a szervezet nagyobb folyadékvisszatartó ereje indokolttá teszik ezt.
  • A menopauza idején pedig sorra jönnek elő a problémák: a bőr rugalmasságának csökkenése, a ráncok, szemölcsök, pigmentfoltok megjelenése, az érzékszervek romlása. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel ezeknek az enyhítésében, ill. késleltetésében is nagy segítség lehet.


Várandósok émelygése

2017. április 17.

Míg egyes kismamák sosem találkoznak a reggeli rosszulléttel, hányás és émelygés nélkül telnek terhességük hetei, másoknak napi rutinná válhat ez – kiváltképp az első trimeszterben. 

Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70%-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. Tapasztalataim alapján a terhesség alatt bármitől lehet hányni, és látszólag semmi nem képes a hányást felfüggeszteni. Az idő múlása többé-kevésbé ezt a problémát is megoldja, azonban hónapos időtávokban kell gondolkodni.

Mi áll a háttérben? 

A terhesség 6-7. hetétől tapasztalt és akár a 16. hétig tartó émelygés és hányás pontos kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg hormonális változások állnak a háttérben, és felelőssé tehető a HCG, az ösztrogén vagy a progeszteron a problémáért. Egyes orvosok gyomor- és bélrendszeri okokat valószínűsítenek, mások pszichoszociális faktorokat emlegetnek, és úgy vélik, hogy esetleg a kismama nehezen barátkozik meg a terhesség gondolatával, és ez vezet hányáshoz. Megfigyelték, hogy akiknél korábban a migrén, a tengeri vagy légi utak, vagy akár hosszabb autóutak hányingert okoztak, azoknál gyakoribb a terhesség alatti rosszullét is. Családon belüli halmozódás is kimutatható.

Ha ezt érzed, nem a gyomrod rontottad el

A terhességi hányás különbözik a gyomorrontás okozta hányástól:

• Várandósság alatt intenzíven jelentkezhet émelygés bizonyos szagok, ízek kapcsán.
• Érdekes módon az ízérzet megváltozhat, nyelés során egyes ételeket például keserűnek érezhet a kismama.
• Fokozott mértékű nyálelválasztás teszi még kellemetlenebbé a helyzetet.
• Láz, hasmenés és hasi fájdalom, hasi görcsök azonban normál esetben nem társulnak a terhességi hányáshoz. Ha mégis, fel kell keresni a kezelőorvost. A terhességi hányás súlyos változata, a hyperemesis gravidarum a nők mintegy 5%-át érinti, esetükben a napi akár 10-szeri hányás következményeként súlyvesztés következik be, és fennáll a kiszáradás veszélye. Ők kórházi kezelésre szorulnak, cukor- és sópótlásra, infúziós kezelésre lehet szükség. A súlyos hányás velejárója a vizeletben megjelenő aceton.



Bébiket, kicsiket és nagyokat is érint a Crohn-betegség

2017. április 16.

A korábban csak felnőtteket érintő, gyógyíthatatlan Crohn-betegség évente már 150 gyermeknél jelentkezik Magyarországon, a fekélyes bélbetegséget valószínűleg a feldolgozott élelmiszerekben lévő adalékanyagok okozzák – mondta Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese. 

Veres Gábor tájékoztatása szerint a betegség főként a vékony-, illetve vastagbelet érinti, tünetei a hasmenés, véres széklet, hirtelen nagymértékű fogyás, hasfájás, de az ízületi vagy májgyulladás is erre utaló panasz lehet. Ha egy gyermeknek csak kicsit fáj a hasa és nem növekszik rendesen, akár egy év is eltelhet, mire diagnosztizálják a betegséget, pedig a súlyos szövődmények – bélszűkület, sipoly – elkerüléséért fontos minél előbb elkezdeni a kezelést – figyelmeztetett.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...695696697...706
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.