Savanyú káposzta – ne csak télen fogyasszuk!

2017. január 22.

Noha a tejsavas erjesztéssel készült zöldségek (pl. uborka, káposzta, cékla, répa, bab, tökfélék, zöld paradicsom, paprika, hagyma, fokhagyma, gomba, cukkini) már régóta szerepelnek étrendünkben, a savanyú káposztát még mindig viszonylag ritkán fogyasztjuk. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban. 

A savanyú káposzta C-vitamin tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású. Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre.  A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 Cal/100g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni...

Szédülés télen

2017. január 17.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt. 

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.

• Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
• Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
• Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

A havazás örömei

2017. január 16.

Huszonéves voltam már, amikor elõször síléc került a lábamra, ráadásul a Tátra havas lejtõin. Fogalmam sincs, mi vehetett rá ilyesmire, én ugyanis a nyarat szeretem. Fõleg akkor, ha van hozzá tenger is. A tél itt, a városban hideg, lucskos, sötét: karácsony után már csak az tartja bennem a lelket, hogy minden egyes nappal közelebb kerül a március.

Mivel teljesen kezdõ voltam, oktatásra is jelentkeztem. A meglepõen meredek gyerekpálya (na jó, dombocska) még nem fogott ki rajtam, de az úgynevezett tányéros sífelvonó nagyobb próbatételnek bizonyult. Annak, aki ilyet még nem látott, hadd mondjam el: ez egy mozgó drótkötélrõl lelógó íves csõ, a végén egy frizbivel. A hegytetõre vágyó fanatikus elõbb hosszan sorban áll, majd amikor sorra kerül, gyorsan a lábai közé kapja a frizbit, megkapaszkodik a csõben, és már suhan is felfelé a hegyoldalon. Elméletben. Akinek ugyanis nem mondják, hogy a tányérra nem szabad ráülni, az a beépített teleszkóp miatt már az induláskor fenékre ül, majd a sorban állók népes csapatának szeme láttára, villámgyorsan megpróbálja kúszva elhagyni a felvonó nyomvályúját, különben megeshet, hogy a következõ vontatott miatta jut hasonló sorsra. Aztán újabb sorban állás, újabb próbálkozás. Nem részletezném, legyen elég annyi, hogy amikor végre sikerült felérnem a hegycsúcsra, és az elegáns tovasiklás helyett kizuhantam a sorból, az addigra összegyûlt kisebb szurkolótáborom hangos tapssal fogadott.

9 egészségvédő tipp januárra

2017. január 04.

A kínai öt elem tana szerint a tél a Víz elem uralma alatt áll. Teendők az egészségért januárban a hagyományos kínai orvoslási rendszer szerint.

Ne tévesszen meg bennünket a tetszhalott természet: csak úgy tűnik, mintha odakint meghalt volna minden, belül azonban komoly munka folyik. A természet, Földanya erőt gyűjt a következő ciklushoz, már a közelgő tavaszra készül titokban. Jól tesszük, ha mi is erőt gyűjtünk, megerősítjük a Víz elemhez tartozó szerveinket, a vesét és a húgyhólyagot.

A vese és a hólyag nemcsak a kiválasztásért és a vízháztartásért felelős szervek, a kínai orvoslásban ugyanis minden egyes szervünkhöz a klasszikus nyugati medicinából ismert feladatok mellett más egyéb funkciókat is társítanak. Az egyes szervek a kínai szemlélet szerint komplex funkciókörök, amelynek csak egy részét képezi az adott szerv "hagyományos" feladata.

A vese a kínai hagyomány szerint a születésünkkor kapott életenergiát is tárolja, így valójában az összes többi szerv és a teljes test megfelelő működése a vesék állapotától függ. Nem meglepő tehát, hogy a vesék energetizálása, karbantartása alapvető fontosságú. A vesék kormányozzák továbbá a nemi szervek működését, szétoszlatják a szervezetben a tüdőből érkező csit (életenergiát), de a vese uralja a hajat, a fogakat, fület (hallást) és a csontokat is.