Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!
2017. március 07.
Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!
A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”
Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését
Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése.
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.”
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.
Féltsük-e kicsiket az antibiotikumoktól?
2017. március 06.
Egy aggódó anyuka kérdései a gyerek antibiotikum szedésével kapcsolatban és Dr. Budai Marianna szakszerű válaszai arról, hogy kell-e félnünk a gyerekünknek felírt antibiotikumoktól…
Aggódom, mert a kétéves lányomnak antibiotikumot írt fel az orvos. Igaz, hogy csúnyán köhög már egy ideje és láza is van. Biztos, hogy kell az antibiotikum? Annyi rosszat hallottam róla…
Ne aggodalmaskodjon feleslegesen! Az orvos megvizsgálta a gyermeket, látta az állapotát, mérlegelt, és biztosan helyen döntött, amikor felírta az antibiotikumot. Napjainkban kicsit visszafogottabbak az orvosok az antibiotikumok felírását illetően, mint évekkel ezelőtt; általában csak akkor rendelnek antibiotikumokat, ha arra valóban szükség van. Vannak olyan betegségek, amelyek hatásos kezelésére csak a megfelelően megválasztott antibiotikumok alkalmasak.
- Meddig kell szednie a gyógyszert a gyereknek?
Hatóanyagtól és készítménytől függően ez eltérő lehet. Az önnek felírt „kanalast”, ami egy penicillin-származékot tartalmaz, például hét napon keresztül napi kétszer kell bevenni a gyógyulás érdekében.
- Lehet, hogy rossz ötlet, de mi lenne, ha kicsit kevesebbet adnék csak belőle a lányomnak? Kapná hét napon keresztül, csak mindig kicsit kevesebbet…
Ne tegye! Ezzel csak árthat a gyereknek! Erre szokták azt mondani, hogy a „pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”. Ha kisebb dózisban adja a gyógyszert azzal éppúgy bajt okozhat, mintha túladagolja! Ugyanis, ha a szükségesnél kevesebb antibiotikum jut be a gyermek szervezetébe, akkor lehetséges, hogy az nem lesz elegendő a kórokozó baktériumok elpusztításához. Ellenben, ahhoz már elég lehet a kisebb mennyiség is, hogy a baktériumok különböző módszereket fejlesszenek ki, amikkel visszaverhetik az antibiotikum támadását, azaz ellenállóvá, rezisztenssé válhatnak a szerrel szemben. Ha aluladagolja az antibiotikumot, vagy az előírtnál hamarabb abbahagyja annak a szedését, akkor ez akár a készítmény hatástalanná válásához is vezethet.
Rosacea és pattanás bőratkától?
2017. március 06.
Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével.
Mi a bőratka?
A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.
Tévhitek a szoptatásban
2017. március 05.
A csecsemők főleg sírással tudják jelezni, ha éhesek, fáradtak, fáj a pocakjuk, tele a pelusuk, fáznak vagy melegük van, de azt is, ha egy kis szeretgetésre, kényeztetésre vágynak.
Sokat sír a babám, mert nem szopik eleget
Sokat sír a baba. Mire gondol ilyenkor elsősorban az anya? Természetesen arra, hogy éhes a csecsemője. Valóban gyakran ez az igazság, hiszen az anyatejet a baba hamarabb meg tudja emészteni, mint azt feltételeznénk. Vizsgálatokkal igazolták, hogy bizonyos mennyiségű anyatej emésztéséhez másfél órára van szükség, míg ugyanennyi tápszer esetében ez négy és fél óra. Ezekből a tényekből ne vonj le téves következtetéseket az anyatej értékét illetően, hanem ha szükséges, szoptasd meg a babát akár másfél-két óránként is. Nem az a cél, hogy picid ne sírjon, hanem hogy egészségesen fejlődjön. Napok, hetek elteltével a baba úgyis egyre erősebb lesz, és többet szopik, ezért nőni fog az etetések közötti időszakok hossza.
Figyeld meg babád sírását, mert a sírástípusok általában elkülöníthetők. Más a sírása, ha üres vagy fáj a pocakja, kaki van a pelenkában, vagy a mami közelségére vágyik. A csecsemők közel 20%-a nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, és sokat bömbölnek, ők a „többfelnőttes” babák, akik mindig kézben akarnak lenni.
A D-vitamin jelentősége egyéves babáknál
2017. március 04.
A D-vitamin fontos építőköve az egészségesen működő immunrendszernek. Sokat segíthetünk a felnövekvő generációknak, ha megfelelő táplálkozással és életmóddal folyamatosan biztosítjuk a gyerekek számára szükséges D-vitamin-szintet.
Egyéves kor után a tipegő gyakran már a felnőttekkel együtt étkezik, de továbbra is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a táplálkozására. Az 1–3 év közötti kisgyermek igénye más, mint a felnőttek igényei, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van a szervezete, a korának megfelelő energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szüksége nap mint nap. A vitaminok közül fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin bevitelére.
D-vitamin
A D-vitamin a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben. A „D-vitaminnak” nevezett anyag valójában nem is egy egyszerű vitamin, hanem egy hormon „előanyaga”, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára van befolyással közvetlenül.
A D-vitamin szerepe a szervezetben
Nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. Szervezetünk D-vitamin-szintje és az immunrendszer működése között szoros összefüggés van. Megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, emellett segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, mely szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához.
A rák nem az idősek betegsége többé
2017. március 04.
A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.
A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.
„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.
Rontja a diákok teljesítményét az iskolai zaklatás
2017. március 03.
Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.
Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.
Súlyosabbak a bajok az általánosban
Noha az iskolai kegyetlenkedést (bullying) a tömegkultúra gyakrabban ábrázolja középiskolai jelenségként, a kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy nőnek a gyerekek – írja a Science Daily online tudományos lap.
Rengeteg gyerek szenved az iskolai kegyetlenkedés miatt
A résztvevő gyerekek 24 százaléka szenvedett el iskolai évei alatt hosszan tartó kegyetlenkedést, ami összefüggést mutatott gyenge tanulmányi teljesítményükkel és csökkent iskolai aktivitásukkal – mondta el Gary Ladd vezető kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora.
“Nagyon nyugtalanító, hogy ilyen sok gyerek érzi magát kegyetlenkedés áldozatának az iskolában. A tanároknak és a szülőknek fontos tudni, hogy az esetek száma ritkul az évek során, de néhány gyerek örökké szenvedni fog amiatt, amit iskolai évei alatt elszenvedett” – vélte Ladd.
A jelenséget vizsgáló legtöbb tanulmány csak viszonylag rövid ideig kísérte figyelemmel a diákokat, és az olyan pszichológiai hatásokra koncentrált, mint a szorongás és a depresszió. Ez az első olyan hosszú távú kutatás, amely több mint egy évtizeden át kísérte figyelemmel a gyerekeket és elemezte a kegyetlenkedés és a tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatot – emelte ki a szakértő.
A vizsgálatban 383 gyerek – 190 fiú és 193 lány – vett részt. Az a 24 százalék, aki állandó zaklatásnak volt kitéve, alacsony iskolai teljesítményt nyújtott, nagyon nem szeretett iskolába járni és kevésbé bízott saját tudásában. A gyerekek 18 százaléka mérsékelt bántást tapasztalt, azonban iskolai éveik során fokozódott a kegyetlenkedés – náluk hasonló tüneteket azonosítottak, mint az első csoportnál.
Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!
2017. március 03.
Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is.
Nem szabad túlzásba vinni a chia-mag fogyasztását!
2017. március 02.
Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag slágerterméknek számít manapság, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, a napi maximális ajánlott beviteli mennyiség felett pedig emésztési problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Napi 15 g - ennél többet ne fogyasszunk belőle!
A tájékoztatás szerint a chia-mag magas, 18-30 százalékos rosttartalma miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Azonban túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért napi 15 grammnál nem lehet többet fogyasztani belőle - hívták fel a figyelmet a közleményben.
Figyeljünk a keresztallergiára!
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalásaiban megemlíti, hogy nem zárható ki az aztékzsályamag allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakció lépett fel a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél - írták.
Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?
2017. március 02.
Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.
A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.
“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.
“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.
Hogy hallja az anya szívverését
A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.
