Amit a hozzátáplálásról tudni kell
2017. május 17.
Hozzátáplálás – mikor kezdjük, megfőzzük vagy inkább a boltban vásároljuk meg babánk ételét? Ízesítsük a kicsi ebédjét vagy jobb, ha csínján bánunk a fűszerekkel? Ezer és ezer kérdés, amit nem árt tisztáznunk!
A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat szakértőnk segítségével.
Mikor kezdjük?
A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza a gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.
Bolti vagy házi?
A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatók meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.
Népbetegségnek számít a fogágybetegség
2017. május 17.
Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján.
A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.
9 tévhit a szív- és érrendszeri betegségekről
2017. május 16.
Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.
1.„Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez”
Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2.„Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének”
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.
Hogyan vizsgálják a kromoszóma-rendellenességeket a várandósság alatt?
2017. május 16.
A babavárás egy nő életében talán az egyik legszebb időszak, minden izgalom és aggódás ellenére. Vajon minden rendben van? Egészséges a magzat? Megfelelő ütemben fejlődik a kicsi? A kérdések megválaszolása érdekében a kilenc hónap alatt ultrahang- és szűrővizsgálatok sora vár a kismamákra. Nézzük, hogy milyen modern diagnosztikai eljárások érhetők már el hazánkban is, amelyek az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, a Down-kór magzati szűrésére szolgálnak.
A modern ultrahangos és biokémiai szűrővizsgálatoknak köszönhetően ma már a várandósság elején választ kaphatnak a kismamák az őket foglalkoztató egyik legrettegettebb kérdésre: egészséges-e a magzat? A legtöbb leendő anyuka a fejlődési rendellenességek miatt izgul, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló a Down-szindróma. Ez a veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszómatöbblete miatt jön létre, értelmi fogyatékossággal jár, illetve különböző testi rendellenességekkel is társulhat. A modern és innovatív szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban már a legtöbb esetben a várandósság elején fény derül erre a problémára.
„A várandósság 12. hete környékén végezzük el a kötelező, első genetikai ultrahangvizsgálatot, amelynek során megmérjük a magzati tarkóredő-vastagságot, megnézzük, hogy kifejlődött-e az orrcsont és egyéb más tényezőket, amik a rendellenességek esetleges előfordulására utalhatnak” – mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-genetikusa, aki hozzátette, hogy a kötelező ultrahangvizsgálatok mellett más, korszerű vizsgálati módszerek is léteznek.
Mit mond a gyógyszerész? – Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás kezeléséről
2017. május 15.
Már kora tavasszal tapasztalhatunk különböző allergiás tüneteket. Ebben az időszakban virágzik a mogyoró, az éger, a ciprusfélék, a kőris és a nyárfa, melyek pollenje egyre több embernél okoz enyhébb-súlyosabb tüneteket. A nagyon zavaró tüsszögés és orrfolyás mellett a szemet érintő tünetek sem elhanyagolhatók. Leggyakrabban viszkető, könnyező, vörös, duzzadt szemeket eredményez az allergiás kötőhártya-gyulladás.
Mivel lehet a tüneteket enyhíteni?
Legjobban lokálisan, szemcseppekkel tudjuk a tüneteket csillapítani:
- homeopátiás, egyadagos ampullákat tartalmazó készítménnyel,nátrium-kromoglikát-tartalmú szemcseppel – megelőzésre és enyhe fokú allergia esetén alkalmazható már 5 éves kortól,
- azelastin- (antihisztamin) tartalmú szemcseppel – gyorsan enyhíti a tüneteket, 4 éves kortól,
- érösszehúzó (tetryzolin-, naphazolintartalmú) szemcseppel – rövid ideig, max. 5 napig cseppegtethető,
- súlyosabb esetben kombinált hatóanyagú allergiaellenes szemcsepp alkalmazható orvosi rendelvényre.
Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (2.)
2017. május 15.
Lehetséges kordában tartani az indulatokat?
- A hierarchia alapján
Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan tudunk úrrá lenni az indulatainkon. Az egyik ilyen felfogás szerint evolúciósan megéri, hogy – akár az állatvilágban is – az agresszió korlátozás alá kerüljön. Persze ezt megelőzi egy úgynevezett hierarchia harc, mely végén kialakul egy dominancia rendszer, amelyhez alkalmazkodnak az együttélés könnyebbé tételének érdekében. Így ebben a hierarchiában mindenki ismeri a helyét, hogy ki-kivel hogyan léphet interakcióba, kinek „hol a helye”. Agresszív viselkedést ezután a ranglétra alján levő egyedek nem tanúsíthatnak, csak az ő alattuk levők felé.
- Társadalmilag elfogadott módon
Egy másik elmélet szerint a frusztráció okozta indulatot ha ártalmatlan módon ki tudja élni a személy, valamilyen társadalmilag elfogadható módon, akkor az átélt katarzison keresztül csökken a benne rejlő agresszió.
Így például ha az ovistárs megütése, vagy a szülőnek való visszakiabálás helyett a gyermek vagy felnőtt céltáblára lőhet, vagy bokszzsákot üthet, akkor a benne rejlő indulat csökkenni fog. Ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek, mégis mind a terapeuták, mind a laikus emberek előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.
Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (1.)
2017. május 14.
Ha korlátokba ütközik, az bizony ellenállást szül mindenkiben. Az agresszióban azonban ott a másik érzelmeinek semmibe vétele, az önérdek véghezvitelének mindent elsöprő vágya. Ezekkel az impulzusainkkal azonban meg kell tanulnunk megküzdeni. Többek között ez is a gyermekévek feladata.
Mi az agresszió?
Elsőre mindenkinek a fizikai agresszió jut eszébe a szó hallatán. Egy indulatos gyerek verekedése, egy akciófilm lövöldözései, vagy harcok, ütések, rúgások és rosszindulat. Az agresszió alatt minden olyan cselekedetet érthetünk, amely a másik személyének, érzéseinek figyelembevétele nélkül teszünk azért, hogy nekünk jobb legyen. Akár egy közvetlen cél elérésére, akár összetettebb érdek megvalósítására – mint hatalom, dominancia, uralkodás, bosszú – irányul. Tehát az erőszakos cselekedetben meg kell nyilvánulnia annak, hogy más személynek fájdalmat akar okozni, vagy a saját érdekét akarja érvényesíteni a másik kárára.
A kisgyerekek (2-3 éves korban) vagy a kisóvodások (3-4 éves korban) körében is megfigyelhető, hogy erőszakosan reagálnak feszült helyzetben: elveszik, amire szükségük van, vagy megütik a testvérüket, ha elvették tőlük a játékot. Emögött azonban nem a rosszindulat áll, nem a bántás a cél!
Az agresszió az ember előtt megjelenő akadály miatti dühből, frusztrációból fakad. Indulati töltete van, és megjelenése természetes. Azonban a társadalomba, vagy bármilyen szociális közegbe való alkalmazkodáshoz szükséges az agresszióval való megküzdés. Jelentős különbségek lehetnek aközött, hogy ki, hogyan fejezi ki, ki-hogyan küzd meg a benne megjelenő erőszakos impulzussal.
Emiatt az agresszió gátlásához fontos megérteni, hogy az erőszakos viselkedést mi irányítja, mi mozgatja a gyerekeket ilyenkor, illetve az adott életkorban mi az elvárható.
Járjunk most ennek utána!
Mivel csillapítható az epeköves görcs?
2017. május 14.
Epeköve van? Epegörcstől tart? Alig mer jóízűen elfogyasztani egy kissé zsírosabb fogást, mert attól fél, hogy heves, már-már tűrhetetlen, lapockába is kisugárzó fájdalmai lesznek? Mivel az epepanaszok minden negyedik-ötödik embert érintenek, sokak számára ismerősek ezek a félelmek; sokan ismerik az epegörcs jelentette panaszokat. Különösen gyakori a panaszok előfordulása a 40-50 év fölötti, több gyermeket szülő, elhízott nők esetén.
Tény, hogy az epegörcsökkel társuló epekövesség kezelése elsősorban sebészi feladat, és a hosszú távú terápia alapja a köves epehólyag eltávolítása. Ez a fajta műtét a fejlett országokban napjainkban a leggyakoribb hasi műtétnek számít.
Ha tünetmentes...
Nem minden esetben jár azonban az epekő epegörccsel! Az epeköves betegek jelentős része tünetmentes, és máig vitatott, hogy esetükben szükség van-e műtéti kőeltávolításra.
Van, aki tünetszegény, azaz csak egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után tapasztal puffadást, teltségérzetet, jobb bordaív alatti fájdalmat.
De általában nagyon fáj
A tipikus epekólikás esetek ennél súlyosabbak: ilyenkor a zsíros ételek elfogyasztása után 1-2 órával nehezen tűrhető, intenzív, görcsös fájdalom jelentkezik, ami hányással is járhat.
Fiatal felnőtt férfiakat támad meg a Bechterew-kór
2017. május 13.
A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a húszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.
Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.
A 20-30 éves férfiakat érinti leginkább
„A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.
Fájdalmas tünetek
Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.
Lábszárfekély - Életveszélyes következménye lehet, ha elhanyagolja!
2017. május 13.
Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség, amely összefüggésben van a vénák keringési rendellenességével, körültekintő ellátást igényel.
A lábszárfekély a belboka területén jelenik meg és krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, érszűkület, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás trombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Ha az érintett terület fokozottan elszíneződött, majd elfehéredik, a bőr alatti kötőszövet megvastagszik, esetleg gennyedzik, a lábszár megduzzad és fáj, nagy eséllyel lábszárfekélyről beszélhetünk.
Ők a legveszélyeztetettebbek
Elsősorban a középkorú és idős korosztály betegsége, a hazai lakosság 1%-a szenved tőle. Veszélyeztetettek közé soroljuk, akiknek érelmeszesedés miatt gyenge a keringésük, véralvadási zavarokkal küzdenek, a cukorbetegeket, alkoholistákat, veseelégtelenséggel, magas vérnyomással küzdőket és a dohányosokat. A lábszárfekélyek 90%-a vénás keringési elégtelenség miatt alakul ki.
