A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk
2025. július 05.
2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.
A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.
A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.
„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”
A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.
A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.
A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.
„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.
Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén
2025. július 04.
Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?
Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).
A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.
A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.
Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.
Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.
Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.
Apa csak egy van
2025. július 04.
A PSA vizsgálat fontossága
A prosztatarák korai felismerésének leghatékonyabb eszköze a PSA (prosztata specifikus antigén) szint mérése a vérből. A PSA ugyan nem „rák-specifikus”, azaz az emelkedett szintje nem jelenti a rák diagnózisát, de mindenképp felhívja a figyelmet a daganat előfordulásának veszélyére, és további vizsgálatot, szövettani mintavételt tehet indokolttá. A PSA-t egyénre szabottan kell értékelnie a szakorvosnak: a megítélése függ a beteg életkorától, a prosztata nagyságától.
A „szervre lokalizált prosztatarák” (amikor a tumor nem terjed túl a szerv határain, nem ad áttétet nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe) jó eséllyel gyógyítható és a beteg további életkilátásai megegyeznek a vele azonos korú és egészségi állapotú férfiakéval.
Szeretnénk kiemelten felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára és a megelőzésre, mivel a prosztata rák tünetet csak a késői stádiumban mutat, ugyanakkor idejében felfedezve a legtöbb esetben teljes sikerrel gyógyítható!
Hogyan kell használni a fényvédő termékeket?
2025. július 03.
A fényvédő termékek teljes mértékben csak akkor hatékonyak, ha megfelelő mennyiségben és időközben alkalmazzák őket.
Az átlagos testméretű felnőttek teljes testfelületének védelméhez kb. hat teáskanálnyi (kb. 35 ml) mennyiségnek megfelelő fényvédő készítmény szükséges. Ajánlatos már a napozás, napon tartózkodás előtt 20 perccel bekenni a bőrt, és ezt kétóránként megismételni.
Fürdés, erős izzadás után is ismételni szükséges a bőr lekenését. Egy átlagos flakonnyi fényvédő készítmény tehát 1-2 nap alatt elfogy. Ha ennél tovább kitart, akkor valami helytelen volt az alkalmazás során.
Sokan a tartós napozás helyett megszakításokkal napoznak, mert így vélik elkerülni a tartós sugárzás hatását. A rossz hír az, hogy az ultraviola sugárzás hatása felhalmozódik (kumulálódik) a nap folyamán, tehát a napozásra szánt összidő ne legyen több fél–egy óránál.
Nem múlik a nyakmerevség? Fontos az orvosi kivizsgálás
2025. július 03.
A nyaki merevség általában egy egyszerű „elalvás” miatt alakul ki, de ha az állapot tartósan fennáll, az jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapokra, különösen, ha más tünetek, például váll- vagy fejfájás is társulnak mellé. Dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont – Prima Medica reumatológusa azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.
A merev nyak az autóvezetésben is akadályozhat
A nyakmerevség jellegzetes tünete a fájdalom és nyak mozgatásának nehézsége, amely főként a fej oldalra fordításkor jelentkezik. Néha a nyak olyan merevvé válhat, hogy csak a teljes test elfordításával tudunk oldalra nézni. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz reggel, felkelés után, ám egyes esetekben egész nap fennmarad a merevség. Máskor konkrét mozdulathoz köthető a fájdalom, amikor mintegy „meghúzzuk” a nyakunkat. Elképzelhető, hogy a nyaki probléma az oka a fejfájásnak, váll- és karfájdalomnak is.
– A nyaki merevséggel járó fájdalom az egészen enyhétől a komoly, éles, kínzó érzésig terjedhet. Különösen oldalra fordításnál nyilallhat bele a fájdalom a testrészbe, ami adott esetben lehetetlenné teszi az olyan mindennapos tevékenységeket, mint például az autóvezetés.
Izomfeszülés és gerincprobléma is okozhatja
- A nyakmerevség leggyakoribb oka a rándulás. Különösen a lapockaemelő izom hajlamos a sérülésre, amely összekapcsolja a nyaki gerincet a vállal. Ez az izom számos, hétköznapi tevékenység során megrándulhat, terhelődhet. Ilyen lehet például a rossz pozícióban történő alvás, a sportsérülés, amikor hirtelen behatásra oldalra csapódik a fej, vagy éppen a tartós, helytelen nyakpozíció, jellemzően számítógép- vagy mobiltelefon-használat kapcsán. Az is gyakori eset, hogy a tartós stressz miatti izomfeszültség okozza a nyak merevségét is – foglalja össze a tudnivalókat Csengei doktor.
A fenntartható táplálkozás gyakorlati szempontjai
2025. július 02.
Nincs általános és globális fenntartható étrend. Egy étrend akkor fenntartható, ha az adott nemzet földrajzi elhelyezkedéséhez, környezeti adottságaihoz, gasztronómiai szokásaihoz, vallási előírásaihoz alkalmazkodik. Hatalmas jelentőséggel bír a fenntarthatóságon belül a reklámokból oly jól ismert „vedd a hazait!” Valóban tisztában vagyunk azzal, mikor minek van szezonja? A nagy élelmiszerláncok januártól decemberig kínálnak szinte minden zöldséget, gyümölcsöt. A szezonális termékek közti eligazodásban – az áron kívül – segítségünkre lehet az MDOSZ Terítéken az egészség FB oldala, ahol elérhető az ún. szezonális táblázat (1. táblázat).
| Fenntarthatósági szempont | Tevékenység |
| Húsfogyasztás | Az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentése Heti legalább 1 húsmentes nap beiktatása Hús kiváltása egyéb teljes értékű fehérjékkel (tojás, tejtermékek) |
| Halfogyasztás | Heti legalább egy alkalommal fogyasszunk halat Válasszuk az MSC jelzéssel ellátott termékeket Fogyasszunk minél több hazai halt |
| Élelmiszerhulladék | Tervezzük meg előre az étrendünket Bevásárlás előtt készítsünk listát és ne menjünk éhesen vásárolni Figyeljünk a szavatossági időre és a termékek megfelelő tárolására Vigyünk magunkkal többször használatos zsákot és szatyrot a termékeknek |
| Globalizáció élelmiszerkilométer | Válasszunk helyi termékeket Ellenőrizzük a termék címkéjén a származási országot Fogyasszunk idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöt |
| Egészséges táplálkozás | Csak annyi táplálékot vigyünk be, amennyire szervezetünknek ténylegesen szüksége van Étkezzünk rendszeresen és változatosan Ha nem szükséges, ne zárjunk ki semmit az étrendünkből Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket |
Az utazási hasmenés fő tünetei
2025. július 02.
Külföldön az emberek általában szívesen próbálják ki a helyi konyhát. Vannak azonban, akiknek érzékeny a gyomruk és az idegen ételtől gyomorrontást kapnak: ennek tünetei szintén hányás, hasmenés, gyomorgörcsök. Ez azonban diéta és bő folyadékfogyasztás mellett hamar elmúlik. A komolyabb betegségről, az utazási hasmenésről akkor van szó, ha az utazónál megérkezése után három napon belül, legalább napi három alkalommal híg székletürítésre kerül sor, valamint a vezető tünetek közül (alig visszatartható székelési inger, hastáji fájdalom vagy puffadás, hasi görcsök, émelygés, láz, hányás, véres vagy nyálkás jellegű széklet) legalább három fellép.
A legfontosabb a megelőzés
A rossz hír az, hogy az alkoholfogyasztás, mely a közhiedelem szerint „fertőtleníti az emésztőcsatornát” – nem igaz. Példa rá Hemingway, aki sűrűn alkoholizált utazásai közben (is), mégis, afrikai útjáról mint „az Önök vérhasban szenvedő tudósítója” számolt be olvasóinak. A megelőzés biztos módja a biztonságos, nem fertőzött ételek és italok fogyasztása. Erről a Zsebdoktor utazóknak c. könyv „Egzotikus vidékek – egzotikus ételek” című fejezetében részletesen olvashat.
A diétás megszorításokat és a biztonságos étkezésre vonatkozó szabályokat az utazók többsége nem tartja be, az erre való törekvés mintegy két nap után lanyhul. Mivel az utazási hasmenés tipikusan az elutazás utáni harmadik napon lép fel, a kezdeti óvatosság az első két napban – úgy tűnik – meghozza a gyümölcsét. A megelőzésképpen szedett antibiotikumok – más káros mellékhatásaikon kívül – sem akadályozzák meg a hasmenés kialakulását, főleg azért, mert nem minden utazási hasmenést okozó mikroba érzékeny az adott antibiotikumra.
Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon
2025. július 01.
Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?
Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.
A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.
„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.
Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség
Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.
„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.
Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik
2025. július 01.
A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.
A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.
A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről.
Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.
Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.
„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.
A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.
Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban
2025. június 30.
A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)
Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom
Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).
