Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!

Alvássegítő praktikák kicsiknek és nagyoknak

2017. október 07.

Egy kialvatlan felnőtt erőtlenebb, türelmetlenebb, kevésbé tud jól teljesíteni és nehezebben összpontosít, mint hogyha rendesen kipihente volna magát. Pontosan ugyanez igaz a gyerekekre is!

Mi lesz, ha (sűrűn) nem alussza ki magát a gyerek?

• Fáradtabb, erőtlenebb, gyengébb lesz.
• Nyűgösebb, türelmetlenebb, dekoncentráltabb lesz.
• Kevésbé tud jól teljesíteni, tanulni, rosszabb lesz a memóriája.
• Immunrendszerének védekezőképessége romlik, könnyebben betegszik meg.
• Testsúlya is növekedhet.

Mennyi alvás szükséges?

Újszülött (0-2 hónap): 12-18 óra
Csecsemő (3-11 hónap): 14-15 óra
Kisgyermek (1-3 év): 12-14 óra
Óvodás (3-5 év): 11-13 óra
Kisiskolás (6-10 év): 10-11 óra
Tinédzser (10-17 év): 8,5-9,25 óra
Felnőtt: 7-9 óra

Alvássegítő praktikák

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás és az is, hogy ez az alvás nyugodt, pihentető legyen. Szülőként feltétlenül szükséges, hogy kialakítsuk a gyerek helyes alvási szokásait, ez ugyanis kihat a teljes jelenlegi életére és a későbbiekben a felnőttkori életére is. Az alábbi alvássegítő praktikák segítségünkre lehetnek, persze csak akkor, ha mi magunk is igyekszünk példát mutatni a gyereknek.

Miért emelkedik meg a trombózis kockázata várandósan?

2017. október 06.

A várandóssághoz kapcsolódó halálesetek egyik leggyakoribb oka a trombózis és a következményes embólia. A terhesség alatt illetve után kialakuló trombózisok háttere összetett. Ahhoz, hogy hatékony védekezni tudjunk, első körben ismernünk kell az okokat, melyek között szerepelnek öröklött és szerzett tényezők – mondja prof. Blaskó György a Trombózisközpont szakmai vezetője.

A babavárás az emberi élet egyik legnagyszerűbb és legmisztikusabb időszaka. A nőből anyává válás rettentően sok boldogsággal, örömmel, várakozással telik. Ahhoz, hogy az öröm valóban öröm maradjon, fontos odafigyelnünk a baba és a mama életét veszélyeztető kockázatokra is. Egyik ilyen a terhességhez kapcsolódó halálesetek egyik leggyakoribb oka a trombózis és a következményes embólia.

Terhesség alatt a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata négyszer, szülés után pedig tizennégyszer magasabb, mint terhességen kívüli állapotban. A jelentősen megemelkedő trombóziskockázat több tényezőnek köszönhet, mint a megváltozott élettani állapot (fokozott véralvadékonyság, megnagyobbodott méh által gátolt vénás visszaáramlás), csökkent fizikai aktivitás, szerzett és öröklött trombofíliák.

Megváltozott élettani állapot

Terhesség során számos fehérje termelődése, működése változik. Így fokozódik a véralvadás irányába mutató fehérjék mennyisége, működése – mint a VII, VIII, XI faktorok, fibrinogén. Párhuzamosan csökken a véralvadás ellenében ható alvadásgátló természetes anyagok mint a protein C és protein S aktivitása.

A vér alvadékonyságának növekedését tovább növeli a vér áramlásában bekövetkező változások. A megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a medencében futó, alsó végtag vérét összegyűjtő nagy vénára, ezzel lassítva a láb vénás vérének áramlását, növelve a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezen fizikai behatással hozható összefüggésbe a visszerek terhesség alatti kialakulása, illetve részben a lábak ödémásodása.

A trombózis kockázatát tovább növelik olyan tényezők, mint az elhízás, az anya egyes betegségei (pl. lupus), az idősebb kor, a dohányzás, mozgáshiány.

Allergia darázs- és méhcsípéstől

2017. október 06.

Tavasz közepétől az őszi hidegek beálltáig gyakoriak a különböző rovarcsípések. Ezek közül súlyosságuk miatt kiemelkednek a darazsak és méhek csípései, amelyeket számos esetben követhet allergiás reakció. Ez nem az első csípéskor jelentkezik, mivel ott a szervezet először találkozik a méreganyagokkal, súlyosabb következményekkel csak a későbbi csípések során számolhatunk. A nyakat és a szájüreget érintő csípések a helyileg kialakuló duzzanat miatt már első alkalommal is okozhatnak életveszélyes állapotot.

A legtöbb csípés csak kis helyi reakciót okoz, amely fájdalmas duzzanat kialakulását jelenti, 10-15 perccel a csípést követően, a házi patika készítményeiből ellátható tünetekkel. Néhány esetben nagyobb helyi elváltozás alakul ki a csípés körül: A duzzanat 12-24 óra múlva 5 cm-nél nagyobb átmérőjűvé válik. Esetenként a teljes végtag feldagad.

A csípést követően rövid időn belül kialakulhatnak különböző súlyosságú, szisztémás (anafilaxiás) reakciók. A tünetek, mint csalánkiütés, nehézlégzés, szédülés, gyomorgörcsök, hasmenés, hányás, ájulás jelentkezésekor célszerű azonnal orvost hívni, mivel az állapot gyorsan életveszélyesé válhat. Amennyiben ismert az allergia megléte, és van öninjekciózásra alkalmas készítménye a betegnek, úgy azt késlekedés nélkül be kell adni. Ezt követően is fontos orvosi segítség igénybevétele, mivel a tünetek pár órával később újrakezdődhetnek.

6 fontos kérdés a trombózisról

2017. október 05.

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Mennyire veszélyes?

A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?

A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Koraszüléshez vezethet a trombózishajlam

2017. október 05.

A genetikailag fokozott trombózishajlam, azaz a trombofília kapcsán a legtöbben a mélyvénás trombózistól és a tüdőembóliától tartanak, ám valós veszély az állapottal küzdőknek a koraszülés is. Hogy miként függ össze a vérrögképződés az idő előtti szüléssel, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A koraszülés veszélyei

A koraszülés elkerülésére és a koraszülött csecsemők egészségének megőrzésére, illetve visszanyerésére az egész világon nagy figyelmet fordítanak, hiszen a 36-37.hét előtt született és a 2500 g súly alatti csecsemőkre –és szüleikre- igen kemény megpróbáltatások várnak. Minél korábban jön világra egy gyermek, annál kisebb az esélye az életben maradásra és az egészséges életre, ezért igényelnek speciális ellátást.

A legnagyobb veszélyei a koraszülésnek az, hogy még nincs fejlett hőháztartásuk, májműködésük, keringési rendszerük, tüdejük éretlen, légzészavarok léphetnek fel, idegrendszeri károsodást szenvedhetnek, valamint sokkal könnyebben kapnak el a csecsemők különböző fertőzéseket, melyek az immunrendszer gyengesége miatt igen veszélyesek. Sajnos a felsorolás közel sem teljes, hiszen ezeken kívül számtalan veszéllyel kell még szembenézni.

Ami még veszélyes lehet

A koraszülés mellett a legnagyobb veszély még az intrauterin (méhen belüli) retardatio (növekedési elmaradás), az un. Antifoszfolipid szindróma (amikor az anya immunrendszeres az alvadáshoz szükséges foszfolipidek ellen termel ellenanyagot), a Lupus antikoaguláns jelenléte, a HELLP szindróma (ez az un. toxémia nagyon súlyos formája) stb. E betegségek mindegyike a terhesség alatt alvadásgátló profilaxist, azaz megelőzést igényel, és a kismamának a terhespatológus gondozására van szüksége, ami a szülészet egy speciális, nagy szakmai tudást és tapasztalatot igénylő területe- teszi hozzá prof. Blaskó György.
Legjobb megelőzni a bajt

Fényérzékenység

2017. október 04.

A gyógyszerszedőknek, akár a krónikusan alkalmazóknak, akár az alkalmi használóknak – pl. ha hirtelen kialakuló fertőzés kezelésére antibiotikum-kúra válik szükségessé – a tavaszi-nyári időszakban, de a téli szabadság előtt is információt, tanácsot kell kérniük a gyógyszerésztől a helyes napozási, esetleges szoláriumozási módozatról.
​
A fénnyel szembeni tolerancia csökkenését idézhetik elő a szervezetbe kerülő bizonyos anyagok, gyógyszerek. Számos olyan gyógyszer van, amely megváltoztathatja a bőr megszokott napfénnyel szembeni reakciókészségét, ezért már kevesebb fény is bőrreakciót válthat ki. Kisgyermekek és idős személyek még inkább veszélyeztetettek.

Az utazás mint veszélyforrás?

2017. október 04.

A problémák lehetnek egyrészt az utazással együtt járó, azzal összefüggésbe hozható megbetegedések, mint

• gyomor-bél rendszeri tünetek,
• fertőzések,
• idegesség okán előjövő herpesz.

Másrészt az utazás indukálta betegségek, pl.

• visszérproblémák, trombózis,
• jet-lag betegség,
• tengeribetegség.

A nyaraló, utazó egyént viszont az érdekli, hogy semmilyen egészségügyi panasz, probléma ne árnyékolja be napjait. Persze az utazás körül fellépő majd mindegyik betegség megelőzhető a megfelelő felvilágosítással, óvintézkedéssel.

Száj-, szájüregi problémák

Afta

Amit az emberek méltatlanul elhanyagolnak, az az utazó által is legkönnyebben gyógyítható szájüregi herpesz, afta. Tulajdonképpen a kellemetlenséget a nem megfelelő szájhigiénia és a használt evőeszközök tisztátalansága okozza, de az utazás közbeni stressz az állapotot súlyosbítja. Egyes vélemények szerint a csökkent immunállapot, a gluténérzékenység és a vitaminhiány is felelőssé tehető a jelenségért.

• Tünetek

Fekélyes, fehér folt a szájnyálkahártyán, körülötte vörhenyes terület

Levált vagy csak kopik? A porcproblémák kezelhetők!

2017. október 03.

A térd fájdalma kialakulhat lassan, évek alatt és akár egy rossz mozdulat következményeképpen is. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a porcleválás és porckopás közti különbségekre hívta fel a figyelmet. 

Miért válhat le?

A köznyelven porcleválásként ismert térdízületi sérülés valójában az ízületben található porcgyűrűk (meniscusok) sérülését jelenti. Ez bekövetkezhet egy hirtelen, rossz mozdulat következtében, például amikor hirtelen irányváltásnál a comb és a törzs fordul, de a lábszár a földhöz tapadva marad. Ugyanakkor sokszor a túlterhelés eredményezi a problémát, ilyenkor kialakult ártalomról beszélünk.

Bizonyos tünetek alapján gyanakodhatunk a porcleválásra, leginkább térd instabilitása, a mozgással együtt járó fájdalom és a térdízület mozgáskorlátozottsága esetén. Ez utóbbi odáig fajulhat, hogy a sérült porc beakadása esetén a térdet ki sem lehet nyújtani.

Egy falatot még a mama kedvéért!

2017. október 03.

Az evéssel gyakran van gondunk. Sok szülő, de különösen nagyszülő a gyermek súlynövekedését tekinti a fejlődés legfontosabb mutatójának. Elszomorodnak, ha gyermekük nem hízik annyira, mint szeretnék, és igyekeznek elkövetni mindent – néha túl sokat is – a gyorsabb gyarapodás érdekében. Pedig…

… vigyázni kell: az elhízás alapjait ebben az életkorban lehet lerakni!

Igaz ugyan, hogy sajnos egyre több a túlsúlyos gyermek is, de sok családban jelent napi problémát az étvágytalan, sovány, vagy legalábbis annak tartott gyermek. Gyakran keresik fel a gyermekorvost azzal a panasszal, hogy: “ez a gyerek olyan egyszálbélű, nem hajlandó semmit, de semmit megenni. Látszik is rajta, hisz olyan sovány szegény, hogy az összes bordája kiáll”. Pedig mindent elkövetnek azért, hogy az általuk helyesnek vélt mennyiséget megegye a gyerek. Megígérik, hogy megkapja a rég áhított játékot, ha megeszi a főzeléket, vagy éppen megbüntetik, ha nem eszi meg.

A vizsgálat és a testsúlymérés aztán legtöbbször kideríti, hogy szó sincs kóros soványságról, éppen csak átlagos, vagy kevéssel van az átlag alatt a kis páciens testsúlya. Az étvágytalanságról meg annyit, hogy a nagymama szerint egyedül üdvözítőnek tartott tökfőzelék helyett szívesebben eszik csipszet, csokit, ropit a csemete.

Az „étvágytalanságra nevelést” már legtöbbször csecsemőkorban elkezdjük

Megtanítjuk a gyermeket az étel elutasítására. Ezt legtöbbször a gyakori kínálgatással, esetleg kényszerítéssel váltjuk ki a gyermekből. Ismerős a cirkusz, amikor a szülők a gyermek körül ugrálnak és a legkülönbözőbb módon igyekeznek még egy-egy plusz falatot beleerőltetni („na még egy katonát a mama kedvéért”). Ilyen esetben az étkezés egyébként kellemes élménye komoly megrázkódtatást jelent a gyermek számára és elutasítja azt az ételt is, amit egyébként szeretett. Sőt sokszor, ha meglátja azt a személyt, aki mindenáron meg akarta etetni, rögvest elmegy az étvágya.

Egy felnőtt ismerősöm mesélte, hogy sovány gyermek volt, ezért az édesanyja mindenáron meg akarta etetni. Ennek az lett az eredménye, hogy még ma is, ha meglátja az édesanyját, elmegy az étvágya. Még akkor is, ha korábban szívesen evett volna.