Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akkor és most – Mégsem árt a cumizás?

2017. november 20.

„Én úgy tekintettem annak idején a cumira, mint az ördögre. Sosem adtam a gyerekeimnek cumit a szájukba, amikor kicsik voltak. Most viszont azt látom, hogy az unokám nyolc hónapos, és elég sokat cumizik. Az anyja pedig még csak meg sem próbálja leszoktatni róla! Sőt, azzal altatja el. Nem árt ez neki? ”

A gyermekük születése előtt sokan kijelentik, hogy ők bizony nem adnak a gyermeküknek cumit. Aztán hamarosan eljön a nagy sírások ideje, és ők is cumival csitítgatják a csecsemőjüket.

Kétségtelen előnye a cuminak, hogy

  • megnyugtatja a babákat,
  • két szoptatás között kielégíti a szopásigényüket,
  • segítheti az elalvásukat. Egyébként elalvást követően sok csecsemő kiejti a szájából a cumit, és nélküle alszik.

A cumit ellenzők táborát meggyőzhetik azok a legújabb eredmények is, amelyek alapján a cumizás csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (más néven bölcsőhalál) kockázatát.

Sokak félelme az, hogy a cumizás árt a fogak fejlődésének, mivel az előnytelenül befolyásolhatja a metszőfogak növekedési irányát, azok összeharapó képességét, illetve az állkapocs fejlődését. Ennek kapcsán elmondható, hogy a kisgyermekek három vagy négy éves koráig a cumizást nem helytelenítik a szakemberek. Úgy tartják, hogy az addig bekövetkezett esetleges állkapocs- és fogelváltozások később még helyreállnak.



E-recept - Így segít nekünk!

2017. november 19.

Mint az élet sok más területén, így az egészségügyben is sok kérdésre ad megoldást a digitális háttér. Bármennyire is megszokott a papírra nyomtatott információ, elkerülhetetlen, hogy ezt felváltsa az elektronikus ügyintézés. Lássuk, hogy segíti mindez az egészségügyi ügyeink intézését!

Ezért mi sem természetesebb, mint hogy a betegről szóló összes egészségügyi információ egy elektronikus adatbázisban szerepeljen. A kormány ezért hozta létre az EESZT-t.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere nemcsak az egészségügy intézményeit és szolgáltatóit összekötő kommunikációs háló, hanem egy e-egészségügyi szolgáltatási rendszer is, amelynek funkciói gyorsabbá, hatékonyabbá és kényelmessé teszik a betegek ellátását.

Hogyan?

  • A háziorvos látja, hogy milyen gyógyszereket szed a beteg, akkor is, ha azt nem ő írta fel.
  • Sőt azt is látja, hogy a beteg kiváltotta-e a gyógyszerét.
    A kórházban is látják az előző röntgenfelvételt, így nem kell azt megismételni.
  • A gyógyszerész is látja a másik patikában vásárolt gyógyszereket is, és figyelmeztetni tudja a beteget, ha ugyanazt a hatóanyagot akarja megint megvenni, csak más néven. Azt is látja, hogy a vérnyomáscsökkentőnek már el kellett volna fogynia, tehát nem jól szedte a beteg.
  • A betegnek nincs szüksége papíralapú receptre, mert a gyógyszerész a saját számítógépén keresztül látja, hogy az orvos mit írt fel. Ez az ún. e-recept.


Szebb perceket a nehéz pillanatokban is a PICi babáknak!

2017. november 19.

Melegítőágyas nyitott inkubátorok, szoptatássegítő eszközök, felújított baba-mama szobák a legeslegkisebbekért. Hazánkban minden 10. csecsemő koraszülöttként jön világra; az ő ápolásukat és szüleik kényelmét, segítségét szolgálják azok a kellékek és helyiségek, amelyeket országszerte a koraszülött osztályoknak ad át a Koraszülöttek Országos Egyesülete (KORE) és a NaturAqua. Az elmúlt napokban Szombathely, Sopron, valamint a budapesti Madarász utcai kórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) vette át a támogatást jelképező táblát.

Soproni Erzsébet Oktató Kórház Csecsemő – Gyermekosztály – Koraszülött részlegében a melegítőággyal kombinált, nyitott inkubátor már az egészen kis súllyal született korababák gyarapodását is segíti. Az apró újszülöttek sok esetben még nem tudják tartani testhőmérsékletüket, az új melegítőrendszer támogatja hőszabályozásukat, így édesanyjuk mellett maradhatnak. Az eszköz a szülők és a baba közti közvetlenebb kapcsolatot tesz lehetővé, a szülők könnyebben tudnak segíteni a baba ellátásában – legyen az pelenkázás vagy mosdatás – és akár simogathatják, karjukba vehetik őket az inkubátoron belül. Az egyszer használatos steril köpenyek pedig lehetővé teszik a szülők számára, hogy a korábbinál jóval gyorsabban, mégis biztonságosan juthassanak be gyermekeikhez.



Diagnosztikai eljárások – Széklettenyésztés

2017. november 18.

A székletből kevés laboratóriumi vizsgálat történik. A széklettenyésztést a gyomor-bél rendszer alsó részében található, fertőző mikroorganizmusok azonosítására használjuk. 

A szemmel nem látható vér kimutatása a székletben nagy jelentőséggel bír a bélrendszer gyulladásos betegségeinek – daganatos betegségeinek szűrésében.

Mikor rendelnek el széklettenyésztést?

  • Hasmenés, illetve véres vagy nyákos széklet esetén.

Hogyan szükséges székletmintát gyűjteni?

  • A székletet tiszta, száraz edénybe kell gyűjteni, úgy, hogy vizelet ne szennyezze. A székletből a mintát kettős falú gyűjtőedénybe falapoccal vagy a gyűjtőedény műanyag lapátjával kell belehelyezni. Ügyelni kell a mintavételi edény jó lezárására. A mintagyűjtő tartályon a nevet és a mintavétel idejét is fel kell tüntetni.


Diagnosztikai eljárások – Mammográfia

2017. november 18.

Ebben a cikkben a röntgenvizsgálat egy speciális fajtáját, a mammográfiát mutatjuk be.

Mi a mammográfia?

Az emlő speciálisan érzékenyített filmre történő röntgenfelvétele. Alacsony energiájú röntgensugárzással történik a képalkotás, így gyakorlatilag nem okoz sugárkárosodást. A még ki nem tapintható (néhány mm átmérőjű) kóros elváltozások kimutatására is alkalmas.

Hogyan történik a vizsgálat?

  • Vizsgálat előtti teendők: fémtárgyak eltávolítása a nyakból, mellkasról. A páciensnek a vizsgálat előtt a bőréről a kozmetikumokat, krémeket le kell törölnie.
  • A vizsgálatok álló helyzetben (ritkán ülve) történnek, szakképzett asszisztensek segítségével mindkét emlőt speciális műanyag lemez segítségével összenyomják, és kétirányú röntgenfelvételeket készítenek. A vizsgálat kb. 15 percig tart, kellemetlen érzés, esetleg fájdalom is jelentkezhet. A leletet két orvos egymástól függetlenül értékeli ki.


Mit tegyünk, ha sokszor betegszik meg a gyerekünk?

2017. november 17.

Az elsőként közösségbe kerülő kisgyerekek immunrendszere még igencsak ki van téve a fertőzéseknek. A bölcsődei, óvodai közösségbe járó gyerekeknél nem ritka, hogy néhány nap játékkal teli gondtalanság után akár két hét betegség következik, majd ismét pár nap óvoda és ismét két hét betegség, és ez így megy egy darabig De meddig? A szülők a gyerekük gyakori megbetegedései miatt aggódnak, ezért igen fontos lenne, hogy minimalizáljuk a további megbetegedések számát, eshetőségét. Dr. Kovács Tibor csecsemő –és gyerekgyógyász, a Svábhegyi Gyerekgyógyintézet orvos-igazgatójának tanácsai arról, hogyan érdemes kezelnünk, ha beteg a gyerekünk.

Hosszútávon mindig sokkal rosszabb, ha egy gyereket betegen, például masszív orrfolyással, köhögéssel közösségbe visznek, pusztán azért, mert még láztalan. Betegsége megfelelő kezelés és ápolás nélkül jóval hosszabban fog zajlani, könnyebben alakulnak ki szövődmények, és nem utolsó sorban szétszórja a kórokozókat csoporttársai között.

Természetesen az előfordul és kivédhetetlen, hogy egy betegség tünetei a közösségben tartózkodás ideje alatt jelennek meg (belázasodik, elkezd köhögni a gyerek). Fontos tudnunk azonban, hogy a gondos ápolás után, a betegségből felépülő gyereket nyugodt szívvel minimálisan 24 órás tünetmentesség után lehet visszaengedni a közösségbe.

Érzékeny immunrendszer

Az immunrendszer éretlenségén túl vannak további tényezők, amelyek a gyereket betegségekre hajlamosíthatják. Ezek között lehetnek anatómiai hajlamosító tényezők, mint például a megnagyobbodott orrmandula, a szűkebb légutak, rövid fülkürt, amelyek elhúzódóbbá, szövődményessé tehetik még a legbanálisabb náthát is. Vannak gyerekek, akik a kórokozó behatolására másképpen reagálnak, például kruppos rohammal, asztmatikus hörghuruttal. Más gyerekek esetében környezeti allergének hatására egy állandó légúti allergiás nyálkahártya-gyulladás áll fenn, amely a kórokozók megtelepedését elősegítheti. Betegesebbek a vashiányos vérszegénységben szenvedők is. Természetesen ismert alapbetegségek fokozhatják a fertőzésekre való hajlamot.



Atópiás dermatitis

2017. november 17.

Az atópiás dermatitis előfordulása gyermekkorban az utóbbi 10-15 évben jelentősen nőtt. A felnőttkori előfordulás jelenleg átlagosan 1-3%, de egyes földrajzi régiókban közel 10% is lehet.

Csecsemő- és kisgyermekkor

Az élet kezdete gyakran jelenti a bőrproblémák kezdetét is. A csecsemők esetében a sokrétű kémiai környezethez való alkalmazkodás a feladat, mely több-kevesebb sikerrel lezajlik. Az első bőrelváltozás megjelenésekor a patikában kér segítséget a szülő. Ekkor érdemes néhány kérdést tisztázni, így ok-okozati összefüggést teremthetnek a tünetekkel, és lehetőséget adnak bizonyos külső körülmények módosítására:

  • Mit eszik és iszik a gyermek? Az anyatejjel egészben vagy részben táplált gyermek édesanyja mivel táplálkozik?

A gyermek étkezésének áttekintése a bőrpanaszok kapcsán rendkívül fontos. A csecsemők anyatejes táplálásánál fontos az is, hogy mit eszik az édesanya. Ne legyen pl. túlzottan fehérjedús a táplálkozása, de ne igyon 2 liter tejet sem, mert nem attól lesz több teje. A tápszeres táplálás kulcskérdése lehet a megfelelő tápszerösszetétel. Ennek felülvizsgálata a gyermekorvos hatásköre.

A glutén- és  a tejfehérje-intolerancia első jelei gyakran már ekkor jelentkezhetnek bőrtünetek révén vagy a súlygyarapodáse megtorpanásával.

  • Zajlott-e betegség (meghűlés, hasmenés, fogzás), történt-e gyógyszeralkalmazás (lázcsillapítás, vakcináció) a bőrtünet megjelenésével összefüggésben?


E-recept - Vannak kérdései?

2017. november 16.

A szeptember 1-jén élesített Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér (EESZT) és a részeként működő e-recept rendszerének betegekkel, olvasókkal való megismertetése szerkesztőségünk számára is fontos feladat. Ezért időről-időre anyagokat, híreket jelentetünk meg a témában (l.: e-recept rovatunk), ezzel is segítve az induló új rendszer használatát. 

Az EESZT-ről, s benne az e-receptről a Magyar Gyógyszerészi Kamara támogató információszolgáltatását is bemutatjuk Önöknek.

A nemrégiben portálunkon is és a gyógyszertárakban beszerezhető Patika Magazin hasábjain is megjelentek írások ebben a témában. A téma mindannyiónkat érint, ezért rengeteg kérdés és vélemény érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeket meg is válaszolunk.

Hogy jutok a gyógyszeremhez ezután?

  • A gyógyszertárakban csak igazolvánnyal (TAJ, személyi) kaphatjuk meg a gyógyszereinket?

A gyógyszerkiváltás nem csak igazolvány alapú azonosítás után lehetséges. Az e-vényről az orvos papír „Felírási igazolást” is kiállít, amelyet a beteg átadhat hozzátartozójának, ismerősének – s ő ezt a gyógyszertárban bemutatva, kiválthatja a páciens gyógyszereit.

  • A patikusnak joga van elkérni a TAJ és a személyi igazolványomat?

Igen, ezt jogszabály írja elő.



Várkonyi Andrea: Amihez kedvem van, arra megtalálom az időt

2017. november 16.

Várkonyi Andrea riporter, műsorvezető, eredeti végzettsége orvos, de most a test gyógyításán kívül a lélek gyógyítását is elsajátítja, mivel pszichológiát tanul az egyetemen.

  • Az emberek azt hihetik, hogy orvosként mint családanya előnnyel indulsz. Valóban így van?

– Igen, azt gondolom, hogy ezért én sokkal nyugodtabb vagyok, tehát az átlaghoz képest kevesebbet hívogatom a gyerekorvost mind a mai napig. Általában azért szoktam felhívni, ha például lázas Nóri, mert ő tudja, hogy most aktuálisan milyen vírusok, milyen fertőzések terjengnek, mire számítsak a betegség súlyosságában. Nem pánikolunk be, ezt jól kézben tartom, és el is magyarázom Nórinak, hogy mi történik a szervezetében. Van fonendoszkópom, akkor azt elővesszük, meghallgatom, bedugom az ő fülébe, hogy ő is hallja a saját szívét, légzését.

  • Akkor ha netán orvoshoz kell menni, az másképp csapódik le benne. Nem olyan idegenként.

– De nagyon nem szereti. Az, hogy anya orvos, az oké, de mikor a füll-orr-gégészhez elmentünk, azért meg kellett nyugtatni, hogy nem történik semmi rossz, semmi váratlan az akarata ellenére. De távolságtartása van. Magát az orvost, akit ismer, azt szereti, mert aranyos a doktor néni, csak ne nagyon kelljen vele betegség miatt találkozni.

  • Otthon édesanya vagy, de azért orvos is vagy, és híres médiaszemélyiség is vagy. Ez a családban hogyan csapódik le?

– Nórinak ezek a dolgok már természetesek, ő megszokta, hogy nálunk megfordulnak ismert emberek a baráti körünkben. De ő pl. nem szeret szerepelni. Nem jön zavarba egy kamera láttán, de ha szerepelni kell, akkor nem áll sorban, hogy hadd szerepeljen az iskolai ünnepségen.



11 fontos tipp térdfájdalom esetén

2017. november 15.

A térdünk számos akut és krónikus ok miatt fájhat, megsérülhet, kophat benne a porc. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos számos hasznos tanáccsal szolgál, amelyekkel kezelhető, kivédhető a fájdalom. Íme, a leghasznosabb tanácsok!

1. Ne pihenjünk túl sokat!

A túl sok pihenés elgyengítheti az izmokat, ami tovább fokozhatja a fájdalmat. Ezért mindenképpen érdemes egy olyan mozgásprogramot követni, amelyet a szakorvos és/vagy a gyógytornász állít össze. Így biztonságosan, sőt egészségvédő módon tarthatjuk magunkat formában.

2. Végezzünk kardio- és izomfejlesztő mozgást is!

A kardiomozgás megerősíti a térd körüli izmokat, és fenntartja a flexibilitást, ahogyan a megfelelő izomerősítő és nyújtógyakorlatok is. Remek kardioedzést jelenthet a séta, az úszás, a vízi aerobik, az elliptikus tréneren végzett mozgás – ezek kímélik a térdízületet is. Az izomerősítő gyakorlatsort feltétlenül szakemberrel kell egyeztetni, leginkább speciális, a térd körüli izmokat erősítő gyakorlatokat ajánlatos végezni, amelyek önmagukban is jelentősen javítanak az állapoton.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...588589590...643
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.