Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így mentette meg gazdája életét ez a kismalac

2017. december 16.

Rupert, a hős kismalac, aki megmentette gazdája életét a néma gyilkostól tovább harcol a szén-monoxid ellen, ugyanis egy nyereményjáték kampány keretében hívja fel a figyelmet a szén-monoxid veszélyére. A „Nem lehet mindenkinek malaca!” nevű pár hetes kampányban azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen eszközök révén tudunk védekezni a színtelen, szagtalan gáz ellen.

Október végén vált hőssé Rupert Malac, aki megmentette gazdája életét a szén-monoxid-mérgezéstől. A hős kismalac, gazdájánál korábban érezte meg a lakásba szivárgó, néma gyilkosnak is nevezett halálos gáz által okozott tüneteket.

Bence, a malac tulajdonosa már kezdte elveszíteni az eszméletét a színtelen, szagtalan mérgező gáz miatt, amikor Rupert erőt vett magán és beleharapott gazdája kezébe, így figyelmeztetve az életveszélyre.

De Rupert Malac hőstette nem múlik el nyomtalanul, ugyanis most egy webshop kezdeményezésére tovább küzd a halálos gáz ellen, és a Facebook oldalán hívja fel a figyelmet arra, hogyan tudjuk megelőzni a bajt.

A szén-monoxid a nyitott égésterű gázkazánokban, vízmelegítőkben, gáztűzhelyekben keletkezik, lakótérbe jutását a nem megfelelő légellátás, vagy a nem rendszeresen tisztított kémény is okozhatja.



Advent...

2017. december 15.

Minden évben eljön az az időszak, amikor a nappalok rövidek lesznek, az éjszakák hosszúak, alig látunk napot és alig lehet világosban programot szervezni a családnak. A gyerekek sötétben indulnak el iskolába, és szinte sötétben is érnek haza, még akkor is, ha nem járnak különórákra.  

 

A tél, bár idén a hideg igencsak kegyes velünk, belopózik nemcsak az időjárásba, a házunkba, a testünkbe hanem a lelkünkbe is. Eljön a befelé fordulás, a lelassulás ideje, amikor a nyári kitárulkozás beburkolózásba, hideg, megfagyott estékbe fordul át.

Nálunk van egy pár Advent körüli szokás, ami olyan mélyen megérint engem évről-évre, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. És itt nem a vásárról szeretnék mesélni, bár az is nagyon izgalmas a sok-sok kézzel, szívvel készített apróság bőségében, ami felé most fordulnék, az maga az Advent üzenetének fogadása, a felkészülés a Fény befogadására. Van-e még igazi advent? Vagy megengedtük magunknak, hogy a vég nélküli bevásárlásokról és ideges rohangálásokról szóljon a Karácsony előtti pár hét...



Hogyan igazodjunk el a játékok tengerében? – Ajándéktippek gyerektípusok szerint

2017. december 15.

Közeleg a karácsony, lassan rá kell kapcsolnia azoknak, akik még nem gondolkodtak el, hogy milyen ajándék kerüljön a fa alá. Sok családban jutnak el odáig a felnőttek, hogy egymásnak egyáltalán nem, vagy csak csekélységeket ajándékoznak, viszont a gyerekek karácsonya és öröme a legfontosabb mindenhol, így az ő ajándékukat mindenki igyekszik a legnagyobb körültekintéssel kiválasztani (természetesen a lehetőségek szerint.)

A legtöbb gyermek határozottan meg tudja fogalmazni a karácsonyi vágyait, elképzeléseit, és át is adja lista, levélke formájában a szülőknek, nagyszülőknek. Tény, hogy az elmúlt években azok a játékok számítanak toplistás kívánságoknak, amelyeknek reklámját legtöbbször lehet látni a mesecsatornákon, így egészen biztos, hogy az idei évben ilyen lesz a lovacskájával sétáló Barbie, vagy a tojásból kikelő interaktív madárka is. A fiúknál Star Warsos vagy szivacslövedékes fegyverek lehetnek a legnagyobb slágerek. Sok szülő persze joggal érzi úgy, hogy valami különlegesebbet, hasznosabbat, személyre szabottabb ajándékot tenne szívesen a karácsonyfa alá. Ilyen esetben legjobb, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen típusú a gyerek. 



Szenzoros érzékenység

2017. december 14.

Egyre több gyermeknél figyelhetőek meg a következő területeken megmutatkozó érzékenységek akár külön-külön, akár halmozott előfordulásban.  

- a szenzoros érzékenység 
- a motoros érzékenység
- a fantázia érzékenység 
- a kognitív, intellektuális érzékenység 
- és az érzelmi érzékenység.

Ezek egyrészt okozhatnak nehézséget a hétköznapokban sok konfliktus forrásai lehetnek,, másrészt különleges lehetőséget rejtenek a gyermekek számára.

A szenzoros érzékenységnél felmerül, hogy az inger feldolgozása eltérő, ez okozhat például olyat, hogy például érzékenyebb a füle, olyan dolgokat is hall, amit mi nem érzékelünk. Van, akinek a szeme érzékel több árnyalatot, tapintása kifinomultabb, ízérzékelése jobb, szaglása érzékenyebb.
Feltehetőleg ők azok, akiknek ezek az adottságai előnyt jelenthetnek a művészetekben. Érdemes nekik lehetőséget nyújtani, hogy kipróbálhassák magukat zenében, rajzban, festészetben, szakácsművészetben.

 



Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?

2017. december 14.

A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.

A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.



Védőnőkkel együtt a mellrák ellen

2017. december 13.

Pixabay

„Nem a halál ellen harcolunk, hanem az életért”- hangzott el ez az elgondolkoztató kijelentés a Mellünk Egészségéért Védőnői Program idei utolsó továbbképzésén. A négy akkreditált képzésből álló programsorozaton közel 800 védőnő vett részt, 340 különböző településről. A szervezők több mint 7000 darab, a helyes önvizsgálatot bemutató tájékoztatót adtak át a résztvevőknek, akik megkezdhették az edukációs órák megtartását az iskolákban.

Az egészségtudatosságra való nevelést már fiatal korban érdemes elkezdeni. Az emlőrákról igaz, hogy gyakran esik szó, de arról már ritkábban, hogy hány éves kortól, milyen gyakran és milyen módon kell elvégezni az önvizsgálatot. Az AVON és az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány által közösen elindított, egyedülálló edukációs program a védőnők segítségével szeretné a középiskolás lányoknak és a fiatal hölgyeknek megtanítani az emlő helyes önvizsgálatát, felhívni a figyelmüket a rendszeresség fontosságára, illetve a kevésbé ismert terhességi emlőrákra.

Továbbképzés a védőnőknek

A Mellünk Egészségéért Védőnői Program idén májusban indult, amelynek keretén belül négy akkreditált képzést tartottak – két alkalommal Budapesten, Zalaegerszegen és Debrecenben -, közel 800 védőnő részvételével. A védőnők 340 településről érkeztek. Volt köztük iskolavédőnő, területi védőnő, járási és megyei vezető védőnő, ifjúsági védőnő, egészségügyi szakdolgozó és védőnő hallgató is. A továbbképzéseket követően már több mint 7000, az önvizsgálat helyes lépéseit bemutató tájékoztatót juttattak el a szervezők a résztvevőknek, akik megkezdték az edukációs órák megtartását az iskolákban. A programban résztvevő védőnők, átfogó képet kaphattak az emlőrákról, a kezelési lehetőségekről és a prevenció fontosságáról.



Influenzaszezon – Veszélyben a szívbetegek!

2017. december 13.

A szívbetegek számára különösen fontos az influenza elleni védekezés, mert sokkal veszélyesebb számukra a vírus, mint az alapvetően egészségeseknek. Nagyobb a – sokszor fatális kimenetelű – szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is rendkívül megterheli a vírus által okozott magas láz. A halálozások nagy részéért ilyenkor a kialakuló keringési elégtelenség felelős, melyet a magas testhőmérséklet, a folyadékveszteség és a kóros anyagcsere-folyamatok váltanak ki. A Magyar Kardiológusok Társasága most a szezonális, főként az influenza elleni védőoltások fontosságára hívja fel mindenkinek a figyelmét.

„Kell védőoltást kérniük a szív- és érrendszeri betegeknek, ezzel ugyanis nagyon komoly kockázatot tudnak kivédeni. A statisztikák szerint lényegesen nagyobb ugyanis az esélye, hogy elkapják az influenzát, és annak is, hogy ennek súlyos szövődményei alakuljanak ki, mint például a tüdőgyulladás, ami szívbetegek számára (főleg idős korban) akár végzetes is lehet. Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által 2016-ban kiadott „Kardiovaszkuláris Prevenció” elnevezésű irányelv kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban időben alkalmazott védőoltással megelőzhető” – figyelmeztet mindenkit Prof. Dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, aki szerint a megelőzés nem csupán a szövődmények elkerülése miatt nagyon fontos.



Harmadszor is Sztárkarácsony

2017. december 12.

December 18-án harmadik alkalommal lépnek fel a legismertebb hazai előadók a Kongresszusi Központban, hogy a közönséggel együtt ünnepeljenek.

A karácsony elképzelhetetlen lenne azok nélkül a tradicionális és modern ünnepi dalok nélkül, melyeket a legnépszerűbb énekesek közvetítésével egy csokorba szed nekünk a Sztárkarácsony koncert. Idén a fellépők között lesznek többek között: Dolly, Kálmán György, Luigi, Majsai Gábor, Oláh Ibolya, Varga Miklós és lánya, Varga Vivien, Varga Viktor valamint Vikidál Gyula… Az előadókat pedig a Stúdió 11 Ensemble zenekar kíséri.

Az Ave Maria-t és Lennon Christmas című dalát Dolly tolmácsolásában hallgathatjuk meg, de megelevenednek a Betlehemi királyok is Kálmán György, Varga Miklós és Vikidál Gyula szereplésével. Mindemellett olyan modern kori klasszikusok is előkerülnek, mint Zorán Ünnep című szerzeménye Oláh Ibolya előadásában, és természetesen nem marad ki a palettából a Fehér Karácsony, a Christmas Time, a Legyen ünnep és még sok-sok más karácsonyi örökzöld sem.



Mikor és hogyan inhaláljon a gyerek?

2017. december 12.

Náthás a gyerek? Alig kap levegőt a sok orrváladéktól? Száraz köhögés kínozza vagy asztmás? Az inhalálás segíthet.

A belégzéssel bejuttatható hatóanyagok egyre növekvő száma és az inhalálási technika fejlődése megváltoztatta az inhalálásról alkotott képet. Míg időszámításunk előtt Indiában növényi füstöket lélegeztettek be a betegekkel, addig napjainkban kompresszorral előállított sűrített levegő nyomja át rendkívül kis átmérőjű fúvókákon a belégzésre szánt gyógyszeres folyadékot, és porlasztja azt miniatűr cseppecskékre.

Az inhalálás egyfajta gyógyszerbeviteli mód. Inhalálhat a beteg csupán vízgőzt, de lehetséges gyógynövények illó komponenseinek vagy apró cseppekre porlasztott, szintetikus gyógyszermolekulákat tartalmazó oldatnak a belélegzése. Légúti megbetegedéseknél logikus, hogy közvetlenül a hatás helyére, a felső vagy az alsó légutakba juttatjuk a hatóanyagot, nem pedig „kerülő úton”, például a gyomron, májon keresztül, a vérkeringéssel kerül az a légzőrendszer alkalmas pontjára.



Ezért jó, ha párásítunk

2017. december 11.

Ezért jó, ha párásítunkA párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...583584585...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.