Beletörhet a fogunk a karácsonyba – fogtörő karácsonyi ételek
2017. december 26.
A karácsonyi ünnepek alatt megnő a fogsérülések száma. Legyünk elővigyázatosak a csonthéjasokkal készült sütemények és a darált húsos ételek fogyasztásakor, hogy ne törjön bele a fogunk a karácsonyi menübe. Ám ha megtörtént a baj, ne várjuk meg az új évet, minél előbb forduljunk orvoshoz – tanácsolja Dr. Czinkóczky Béla az fogszakorvos, az elrontott és speciális implantációs esetek szakértője.
A három vezető fogtörö karácsonyi étel
- Czinkóczky Béla tapasztalatai alapján a dobogó képzeletbeli harmadik fokán a meggymag áll, ami a sok fogsérülésért felelős. A páciensek beszámolói alapján a leggyakrabban a sütemények töltelékében bújik meg észrevétlenül a meggymag.
- A második legtöbb gondot a töltött káposzta töltelékébe keveredett csontdarab okozza. Emellett más darált húsokból készült étellel, fasírtokkal, töltött húsokkal is érdemes óvatosnak lenni.
- A leggyakoribb karácsonyi fogtörő a diós bejgli. Az ünnepi menü elmaradhatatlan része kellemetlen meglepetést tartogathat a töltelékbe keveredett dióhéjjal, ami a legtöbb sérülésért felelős.
Karácsonyi menü cukorbetegeknek
2017. december 26.
Cukorbeteg van a családban és nem tudod mit készíts? Igyekeztem úgy összeállítani,hogy azért ne legyen teljesen hétköznapi de beleférjen a diétába. 4 személyre vonatkozik a menü, amit elkészíthetsz az egész családnak! Biztosan sikert aratsz majd vele!
Előétel:
Gombakrémleves erdei gombából
Hozzávalók: 5 dl víz, 5 dl tej, 2 ek. étkezési keményítő, 10 dkg szárított erdei gomba, só, bio ételízesítő
A gombát néhány órára a vízbe áztatom, ezután felteszem főni, hozzáöntöm a tejet és ízesítem sóval és bio ételízesítővel. Ha a gomba megpuhult botmixerrel összetöröm az egészet és az étkezési keményítővel besürítem. Pirított zsemlekockával tálalom!
Főétel
Csirkerolád fűszeres párolt zöldséggel
Hozzávalók: 8 nagyobb szelet csirkemell, 10 dkg zsírszegény sajt, só, bors, zsálya
A körethez: 1 kg zöldség vegyesen, só, kakukkfű
Kedvelt karácsonyi fűszerek is okozhatnak allergiás tüneteket
2017. december 25.
Illóolajok, illatos gyertyák, fahéjas, vaníliás sütemények – az ünnep kellékei. Sajnos sokan mégsem élvezhetik az illatokat, használhatnak bizonyos kozmetikumokat vagy fogyaszthatják a fűszerek hozzáadásával készült ételeket, mert allergiás tüneteik jelentkeznek.
Ízek, illatok
A fűszerek okozta allergiás tünetek igen változatos formában jelentkezhetnek. Amennyiben az elfogyasztott étel tartalmazza az allergént, úgy a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszert érintik - hasmenés, hasfájás, puffadás jelentkezhet -, de gyakran bőrkiütést is okoznak– magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Krémekben, kozmetikumokban található, főként illatanyagként használt allergének, bőrrel való érintkezés útján csalánkiütést, ekcémát, belélegezve orrfolyást, légzési nehézséget okozhatnak. Allergiás tüneteket leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, fekete bors, kakukkfű, kömény, fűszerpaprika és koriander okoznak.
Rejtett allergének
A fűszer-allergia diagnózisát nehezíti, hogy a betegek sokszor maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat az ízesítéshez, vagy illatanyagként használt növények okozzák. Becslések szerint azonban az ételallergiák közel 2 százalékáért a fűszerek a felelősek, így ez sokak számára okoz nehézséget a mindennapokban. A betegség felismerését és a megfelelő kezelést egyaránt nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.
Népek karácsonya
2017. december 24.
Hogyan ünneplik a karácsonyt az európai országokban? Mit tesznek a fa alá, milyen ételeket esznek és milyen hagyományaik vannak a körülöttünk lakóknak? Cikkünkben erre adjuk meg a választ.
Hogyan ünneplik a karácsonyt az európai országokban? Mit tesznek a fa alá, milyen ételeket esznek és milyen hagyományaik vannak a körülöttünk lakóknak? Cikkünkben erre adjuk meg a választ.
Anglia
Nagy Britanniában Christmas, azaz Karácsony az év legfontosabb ünnepe. Az utcák, terek fényárban úsznak, turistalátványosság a Harrods áruház kirakata, amelyet több ezer világító gömbbel díszítenek. A Trafalgar Square- en megcsodálható a hatalmas, díszes fenyőfa, mely a norvég nép ajándéka a briteknek, II. világháborús segítségükért.
A Christmas Eve (24-e) munkanap, de rövidebb, általában ilyenkor tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat. Ezen az estén otthon barátokat fogadnak, isznak egy jót, pl. behűtött citromlikőrt, sherryt, a gyerekek pedig készülnek a másnapra, amikor a Father Christmas (tképp. a Mikulás, szó szerint Karácsony Apó) telerakja ajándékkal a stocking-ot. Ez a zoknira emlékeztető képződmény az utóbbi években nálunk is kapható, bár Magyarországon december 6-án játszik fontos szerepet. Father Christmas egyébként a kéményen keresztül érkezik, hagyományosan egyenesen a kandallóba pottyan. A gyerekek ajándékkérő leveleket írnak neki, amit a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az Északi- sarkra. Katolikus hatásra egyébként Angliában is elterjedt az éjféli mise, de az igazán vallásos anglikánok inkább a másnap reggeli protestáns istentiszteletet látogatják.
December 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás napja (reggel bontják ki a csomagokat), ilyenkor jön össze a család is, és ekkor eszik a hagyományos karácsonyi ebédet, a Christmas dinner-t. A karácsonyi ebéd sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból sült krumplival, kelbimbóval, Christmas pudingból, aprósüteményből áll. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják. A pudingba kerülő, alkoholba áztatott gyümölcsöket már hónapokkal karácsony előtt elkészítik, és így érlelik. Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.
A családi körben eltöltött karácsony, illetve a faállítás szokása Viktória királynő idején (XIX. század közepe) terjedt el a britteknél német mintára. Ezzel (na meg az angolok hagyomány-imádatával) magyarázható, hogy a viktoriánus figuráknak, mintáknak, díszeknek nagy a keresletje manapság is.
December 26-a a Boxing Day, Karácsony másnapja, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozták meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, tartalmát a szegények között osztották szét.
Készítsen karácsonyra cukormentes szaloncukrot!
2017. december 24.
A karácsony egyik elmaradhatatlan kelléke a szaloncukor, mely legtöbbször nem csupán a fa díszítésére szolgál, hanem nassolnivalónak is kiváló. Hogy a cukorbetegek és az inzulinrezisztenciában szenvedőknek se kelljen lemondaniuk erről a finomságról, Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa egy cukormentes szaloncukor recepttel kedveskedett.
Nassolni egészségesen is lehet
Karácsonykor a legtöbb család asztalára, karácsonyfájára biztosan kerül valamilyen ízű szaloncukor. Amennyiben cukorbetegsége vagy inzulinrezisztenciája miatt a cukros nassolnivalók bűnös élvezetnek számítanak, akkor se keseredjen el, hiszen az otthonában is elkészítheti ezt az ízletes édességet, csak ügyeljen arra, hogy a diétájába illő alapanyagokat használjon! Az első és legfontosabb az, hogy a cukrot helyettesítse cukorpótlóval! Ilyen például az eritrit, amelynél nem kell hashajtó hatásra számítani, és szénhidrát tartalmat sem kell számolni rá. A szaloncukor bevonatához cukormentes étcsokoládét válasszon, hiszen a magas, azaz a minimum 60-70 százalék kakaótartalmú csokoládé gazdag antioxidáns tartalommal rendelkezik, így mértékletes fogyasztásával segíti szervezete egészséges működését. Hogy kellően szilárd legyen a szaloncukor, használjon hozzá kókuszzsírt, amely telített zsírsav tartalmának köszönhetően hűtésre megszilárdul.
(Hiszen fő különlegessége, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, magasabb hőmérsékleten folyékonnyá válik, majd ha újra lehűtjük, akkor ismét szilárddá válik.) - mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Megszületett a baba és depressziós az anya
2017. december 23.
A gyermek megszületését követően mindenki úgy gondolja, hogy az anya boldogabb, mint valaha. És az anya is erre várt… Ehelyett az anyukák mintegy 60-70 %-a a szülést követő első hetekben szomorkás hangulattal, kimerültséggel, ingerlékenységgel, hirtelen hangulatváltozásokkal szembesül; a gyermekágyi lehangoltság, az ún. „Baby-Blues” vagy „Maternity Blues” keríti hatalmába.
Ez a szülést követő harmadik-ötödik nap táján a legerősebb, majd egy-három hét alatt általában elmúlik. Orvosi kezelést nem igényel, a megértő családi környezet és, ha a körülmények engedik, a pihenés és alvás általában „kezelni” tudja ezt a jelenséget.
Post partum depresszió
Nemzetközi adatok szerint az anyák mintegy 10-15 %-ában ennél lényegesen súlyosabb, tovább tartó jelenség, a szülés utáni depresszió alakul ki, szakszóval ezt post partum depresszióként (PPD) emlegetik.
| A PPD általában a szülést követő első hetekben lép fel, de később, akár a gyermek megszületését követően két év elteltével is kialakulhat. A depressziónak enyhébb és súlyosabb – akár öngyilkossági gondolatokkal jelentkező – formái léteznek. Az üresség, reménytelenség, kiégettség érzése, pánikrohamok jelentkezése, a gyermekkel szembeni érdektelenség, egy esetleges öngyilkosság gondolata fontos intő jelek. Az előbbiek mellett testi panaszok is megjelenhetnek: étvágytalanság, szívpanaszok, szédülés. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, az állapot magától nem javul, az anya gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelésre szorul. |
Ennek a fajta depressziónak a létezéséről tudni kell, és ha kialakult, az mindenképpen orvosi/pszichológiai kezelésre szorul. Bátorítsa az anyákat az a tény, hogy a szülés utáni depresszió kezelhető, gyógyítható.
Nagyon ritkán – mintegy ezerből egy-két esetben – a szülést követő legsúlyosabb pszichiátriai zavar, a mániával, a depresszióval, illetve ezek váltakozásával, esetleg hallucinációkkal, érzékelési zavarokkal jelentkező gyermekágyi pszichózis lép fel, ami azonnali szakorvosi ellátást igényel.
Szülés utáni rossz közérzetet? – Pajzsmirigyzavar is okozhatja!
2017. december 23.
Szinte nincs is olyan kismama, aki szülés után ne küzdene nagyfokú fáradtsággal, sőt, az sem ritka, amikor az illető depresszióba zuhan (szülés utáni depresszió). Azonban érdemes tudni, hogy mind a kimerültség, mind a rossz hangulat postpartum pajzsmirigygyulladásra is utalhat. Hogy mit kell tudni az állapotról, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
Aktiválódó immunrendszer
A várandósság során az immunrendszer védekezőképessége némileg csökken, hogy a magzat ki ne lökődjön a szervezetből. Szülés után azonban az immunrendszer aktivizálódása fokozódik, melynek hatására egy éven belül pajzsmirigygyulladás lángolhat fel. A zavar alul-és túlműködést is generálhat (sőt, válthatják is egymást), bár az esetek többségében a pajzsmirigy fokozott hormontermelésével találkozni.
Hogy kinél fog kialakulni a probléma, előre nem tudni biztosan, ám a családban előfordult pajzsmirigyzavar, a magas ATPO szint, valamint a diabetes megnövelik a rizikót.
Fáradtság, hajhullás és depresszió – mind figyelemfelhívó jel lehet
Amennyiben a kismama krónikus fáradtságot, depressziót, fokozott hajhullást és hirtelen nagyobb testsúlybeli változásokat tapasztal, úgy érdemes szülés utáni pajzsmirigygyulladásra gyanakodni!
Bár ezen tünetek betegség nélkül is megjelenthetnek az újdonsült anyukáknál, ám ha már zavaró méreteket ölt, akkor laborvizsgálattal célszerű megbizonyosodnia T4, T3, TSH és ATPO szintjéről! Szakorvos javallatára mindezeken kívül a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatát is el kell végezni, ahol szemügyre lehet venni a szerv szerkezetét, felépítését, állapotát – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Feleslegesen diétázik a kismama, ettől még lehet allergiás a gyereke
2017. december 22.
Megelőzés céljából nem érdemes terhesség és szoptatás alatt kizárni az étrendből a gyakori allergéneket – tej, tojás, glutén, mogyoró – mert ezzel nem csökkentjük a gyermeknél az esetleg megjelenő allergia kockázatát. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy diétázni csak abban az esetben szükséges, ha a gyermeknél már megjelentek az allergiás tünetek.
Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet
Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását – magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.
A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.
A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását – szükségtelen diétáznia.
Az erő hangja, a szó ereje - Pályázat!
2017. december 22.
Januárban indul egy fontos betegtájékoztató program előrehaladott emlőrákban szenvedő betegek részére. A betegeket informáló program első állomása egy pályázati felhívás: Az erő hangja, a szó ereje címmel.
Keressük azokat az előrehaladott emlőrákban szenvedő betegeket, akiknek van egy mondatuk a mindennapokra. Egy szó, egy mondat, ami segít nekik nap mint nap, hogy szembenézzenek az élettel és a betegségükkel, és amit szívesen megosztanának, hogy ezzel másoknak is erőt adjanak. Ők az Erő Hangjai.
Az előrehaladott emlőrákban szenvedő nők bár támogatásban és útmutatásban részesülnek, a legfrissebb kutatások szerint azonban ezek nem kielégítőek számukra, és a páciensek, valamint a gondozók gyakran nem jutnak megfelelő információhoz a betegséggel kapcsolatban. Ha el is jut hozzájuk a kellő mennyiségű információ, a lelki támogatáshoz az még mindig kevés. Ebben a legtöbb támogatást a betegtársak tudnak egymásnak nyújtani.
Ezt a hiányt kívánja pótolni a hamarosan induló „Itt vagyunk most” betegtájékoztatási kampány, amelynek keretében pályázatot hirdetünk előrehaladott emlőrákban szenvedő betegek számára.
Olyan betegek jelentkezését várjuk, akik vállalják, hogy pozitív üzenetükkel és történetükkel erőt adhatnak betegtársaiknak szerte az országban, hogy mások is érezhessék, nincsenek egyedül.
A hideg miatt betegszünk meg télen?
2017. december 21.
A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre.
Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.
A rhinovírus éledése
A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.
Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.
