A családdá válás nehézségei – Praktikus tippek kispapáknak
2017. május 20.
Az első gyermek születése meghatározó mérföldkő minden pár életében, az új apa-anya szerep azonban a saját szülőkkel való kötelékekben is új felállást hoz. Hogyan alakul át a felmenőkkel a kapcsolat, ha nekünk is gyermekünk lesz? Mennyi időt töltsünk együtt a nagyszülőkkel? Mennyi segítséget kérjünk tőlük? Hogyan húzzuk meg az új család határait? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk dr. Szőke András pszichológustól az Apa Magazin legújabb számában.
Abban a pillanatban, amikor az újdonsült édesanya és édesapa első közös gyermekét végre a karjaiban tarthatja, új család születik. Ez azonban egy merőben új, szűkebb egység a korábbi családhoz képest, amelynek a friss nagyszülők már nem olyan szorosan a részesei. Természetesen ahány ház, annyi szokás, arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a felmenőkkel kialakított kapcsolat ne bontsa meg az újdonsült kis család saját életritmusát és harmóniáját. Amennyiben a nagypapa és nagymama a kelleténél többször állít be hívatlanul, rátelepszik a családra vagy véleményét túl erőszakosan hangoztatja, akkor érdemes a problémát időben kezelni: bűntudat nélkül kell tudni nemet mondani és nem szabad attól tartani, hogy ezt esetleg sértésnek veszik.
Szeretnéd, hogy pengeéles agyad legyen? Eddz!
2017. május 19.
"Én okos vagyok, nekem nem kell edzenem", "aki sportol, az buta, inkább könyvet olvasgatna"- ismerős mondatok? Korábbi cikkemben mér megosztottam, hogy az új trend szerint cégvezetőkkel szemben elvárás a sportos külső /Origo/. Hoztam statisztikát is arról, hogy éves átlagot tekintve az online programomban részt vevő bajnokaink több, mint 95% felsőfokú végzettségű, azzal, hogy minimum 10% mindig orvos, vagy jogász. Számtalan előnye van annak, ha edzel.
Én most az edzésnek az agyra gyakorolt hatását veszem górcső alá, és osztom meg veled.
Mit mond a gyógyszerész? – A száraz szem kezeléséről
2017. május 19.
A szem a legfontosabb és legérzékenyebb érzékszervünk. A szem védekezőrendszeréhez tartozik a megfelelő mennyiségű és összetételű könny. A könny víztiszta, enyhén sós (1,3% nátrium-klorid-tartalmú) folyadék, mely a szaruhártya külső felszínén folyik lefelé, így biztosítva a megfelelő nedvességét. Ha a könny mennyisége nem megfelelő, égő, szúró idegentest-érzés, szemvörösség, illetve fényérzékenység, fokozott könnyezés jelentkezhet, mely tünetek a „száraz szem” betegségre utalnak.
Mi okozhatja a száraz szem tüneteit?
- Fokozott számítógép-, okostelefon-használattal és a tévé előtt ülve a szemünkkel kevesebbet pislogunk
- Szeles időjárás
- Légkondicionált, alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodás
- Egyes betegségek, pl.: Sjögren-szindróma
- Egyes gyógyszerek (pl.: allergiaellenes szerek, aknéra alkalmazott készítmények, szteroidok, egyes antidepresszánsok, fogamzásgátlók, altatók) mellékhatásaként is megjelenhet
- Kemény kontaktlencse viselése
- A szem szaruhártyáján végzett műtét
- Menopauzában gyakori
Iroda jóga gyakorlatok
2017. május 18.
Az ülésről beszéltünk már ebben a bejegyzésben (link) nézzük napközben mit tehetünk az egészségünk érdekében.
Könnyű lenne azt mondani, hogy ne üljünk annyit, és ez valóban egy megoldás lehetne, viszont legtöbbünk számára ez nem kivitelezhető.
Öl az ülés?
2017. május 18.
Az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ha pedig még rossz testtartással is párosul, mozgásszervi betegségekhez vezet. Az ún. metabolikus szindróma (magas vércukor, vérnyomás, koleszterinszint és az ezekből adódó betegségek) kialakulási esélyét pedig 26%-kal növeli meg.
Aki naponta több órát ül, jó, ha tudja, hogy a helytelen ülés majdnem kétszeresen terheli a porckorongokat az álláshoz képest.
- Az üléskor a porckorongokra nehezedő nyomás állandóan féloldalasan vagy egyenetlenül jelentkezik, mozgásszervi betegségek alakulhatnak ki, amelyek a munkaképtelenséget okozó betegségtípusok között a második helyen állnak.
- A rossz testtartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is ártalmas hatással van, ami szintén fájdalmat okozhat.
- A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a fájdalmas, életminőség-A mozgásszegény, ülő életmód jelentősen megnöveli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét is, amely különféle betegségtípusok (szív- és érrendszeri, daganatos) kialakulását bizonyítottan növeli.
Amit a hozzátáplálásról tudni kell
2017. május 17.
Hozzátáplálás – mikor kezdjük, megfőzzük vagy inkább a boltban vásároljuk meg babánk ételét? Ízesítsük a kicsi ebédjét vagy jobb, ha csínján bánunk a fűszerekkel? Ezer és ezer kérdés, amit nem árt tisztáznunk!
A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat szakértőnk segítségével.
Mikor kezdjük?
A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza a gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.
Bolti vagy házi?
A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatók meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.
Népbetegségnek számít a fogágybetegség
2017. május 17.
Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján.
A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.
9 tévhit a szív- és érrendszeri betegségekről
2017. május 16.
Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.
1.„Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez”
Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2.„Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének”
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.
Hogyan vizsgálják a kromoszóma-rendellenességeket a várandósság alatt?
2017. május 16.
A babavárás egy nő életében talán az egyik legszebb időszak, minden izgalom és aggódás ellenére. Vajon minden rendben van? Egészséges a magzat? Megfelelő ütemben fejlődik a kicsi? A kérdések megválaszolása érdekében a kilenc hónap alatt ultrahang- és szűrővizsgálatok sora vár a kismamákra. Nézzük, hogy milyen modern diagnosztikai eljárások érhetők már el hazánkban is, amelyek az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, a Down-kór magzati szűrésére szolgálnak.
A modern ultrahangos és biokémiai szűrővizsgálatoknak köszönhetően ma már a várandósság elején választ kaphatnak a kismamák az őket foglalkoztató egyik legrettegettebb kérdésre: egészséges-e a magzat? A legtöbb leendő anyuka a fejlődési rendellenességek miatt izgul, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló a Down-szindróma. Ez a veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszómatöbblete miatt jön létre, értelmi fogyatékossággal jár, illetve különböző testi rendellenességekkel is társulhat. A modern és innovatív szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban már a legtöbb esetben a várandósság elején fény derül erre a problémára.
„A várandósság 12. hete környékén végezzük el a kötelező, első genetikai ultrahangvizsgálatot, amelynek során megmérjük a magzati tarkóredő-vastagságot, megnézzük, hogy kifejlődött-e az orrcsont és egyéb más tényezőket, amik a rendellenességek esetleges előfordulására utalhatnak” – mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-genetikusa, aki hozzátette, hogy a kötelező ultrahangvizsgálatok mellett más, korszerű vizsgálati módszerek is léteznek.
Mit mond a gyógyszerész? – Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás kezeléséről
2017. május 15.
Már kora tavasszal tapasztalhatunk különböző allergiás tüneteket. Ebben az időszakban virágzik a mogyoró, az éger, a ciprusfélék, a kőris és a nyárfa, melyek pollenje egyre több embernél okoz enyhébb-súlyosabb tüneteket. A nagyon zavaró tüsszögés és orrfolyás mellett a szemet érintő tünetek sem elhanyagolhatók. Leggyakrabban viszkető, könnyező, vörös, duzzadt szemeket eredményez az allergiás kötőhártya-gyulladás.
Mivel lehet a tüneteket enyhíteni?
Legjobban lokálisan, szemcseppekkel tudjuk a tüneteket csillapítani:
- homeopátiás, egyadagos ampullákat tartalmazó készítménnyel,nátrium-kromoglikát-tartalmú szemcseppel – megelőzésre és enyhe fokú allergia esetén alkalmazható már 5 éves kortól,
- azelastin- (antihisztamin) tartalmú szemcseppel – gyorsan enyhíti a tüneteket, 4 éves kortól,
- érösszehúzó (tetryzolin-, naphazolintartalmú) szemcseppel – rövid ideig, max. 5 napig cseppegtethető,
- súlyosabb esetben kombinált hatóanyagú allergiaellenes szemcsepp alkalmazható orvosi rendelvényre.
