Ki a felelős? – Ha a gyerek kárt okoz?
2018. január 19.
Az életből számtalan példa meríthető, amikor a gyerek valamilyen kárt okoz. De vajon ki a felelős ilyenkor?
A gyerekek az udvaron fociznak, azonban egy szerencsétlen mozdulat következtében az egyik épület ablaka betörik. Kavicsokat dobálnak, és megsérül egy másik gyerek vagy egy közelben parkoló autó. Játék közben véletlenül gyúlékony anyag kerül a gyerekek keze ügyébe, és tűz keletkezik, komoly anyagi kárt okozva az épületben. Az iskolában az egyik gyerek leveri a társa szemüvegét, ami eltörik.
Ki a felelős?
A polgári jogi felelősségre vonás feltétele a vétőképtelenség. A vétőképtelenség azt jelenti, hogy az adott személy nem rendelkezik olyan mértékű belátási képességgel, hogy fel tudja mérni a cselekedeteinek következményét. Fontos tisztázni, hogy a vétőképtelenség nem életkorhoz van kötve.
A bíróság minden ügyben esetileg vizsgálja, hogy vétőképtelennek minősül-e a károkozó, adott esetben a gyerek. Életkora, tájékozottsága és egyéb körülmények alapján felmérhette-e, hogy az adott magatartásnak milyen következményei lesznek, elvárható volt-e tőle, hogy számoljon azokkal? A fenti példák egyikénél maradva, például felismerhette-e, hogy mi lehet a következménye annak, ha füstölgő botokkal játszik? Kellett-e tudnia, hogy milyen gyorsan tud terjedni a tűz, és hogy egy apró parázsdarab miatt leéghet egy egész épület is?
Erősíts az immunrendszered - citrusbomba és céklás zöldségkoktél!
2018. január 19.
Készítsd fel a szervezeted a hideg napokra és a vírusos időszakra! Friss zöldségek és gyümölcsök mindig legyenek otthon!
Citrusbomba
Hozzávalók: 4 db narancs, 2 grapefruit, 2 citrom, ízlés szerint méz
A gyümölcsöket megmosom alaposan, majd kettévágom. Citrusfacsaróval vagy kanállal alaposan kinyomom belőlük a levet. A végén, ha szükséges, mézzel ízesítem és rögtön kínálom is!
Érdemes frissen fogyasztani, mert hűtés hatására sokat veszíthet vitamintartalmából!
Jó alvással a fájdalom is csökken
2018. január 18.
Bár a krónikus fájdalmakkal nem könnyű megbirkózni, friss kutatások a megfelelő alvás jelentőségét hangsúlyozzák a fájdalomérzet csökkenésében. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus az összefüggésekre és az alvászavarok kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A több és jobb alvás fájdalomcsökkentő
A Sleep című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kielégítő mennyiségű alvásnak fontos szerepe van bizonyos krónikus fájdalmak kezelésében és bizonyos sebészeti eljárások előkészítésében. A kutatók egy kísérlet keretében összehasonlították ugyanis a jó alvás és a codein (egy bizonyos fájdalomcsillapító) hatását a fájdalomérzetre, és érdekes eredményre jutottak.
A tudósok 18 egészséges, fájdalommal nem küzdő önkéntest vontak be a kísérletbe. Véletlenszerűen két csoportra osztották őket négy éjszakára, és amíg az egyik csoport a megszokott időtartamban pihent, a másik csoportnak 10 órát kellett ágyban töltenie, vagyis több lehetőséget kaptak az alvásra. Később az objektív nappali álmosságukat egy ún. alvási látencia teszttel mérték, míg a fájdalomérzékenységüket sugárzó hő ingerrel vizsgálták.
Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?
2018. január 18.
Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.
Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?
- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előttm de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)
Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.
Munka és magánélet – Ezek a férfiszív egészségének meghatározói!
2018. január 17.
A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Kölcsönhatások
Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.
Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé. A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.
Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.
Mozgás télen is
2018. január 16.
Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.
A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.
Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.
Börtönbe kell vonulnia Geréb Ágnesnek
2018. január 15.
Elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős maradt a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott döntés: a vádlottat jogerősen két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.
A Fővárosi Ítélőtábla honlapján közölte: kedden ítéletet hirdetett G. Á. terhelt ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt indult büntetőügy perújítási eljárásában, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Felidézték: a Fővárosi Bíróság a 2011. március 24-én kihirdetett ítéletével G. Á. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében és maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében, ezért két év fogházra ítélte és öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-ei jogerős ítéletével a mellékbüntetést tíz évre növelte, valamint mellőzte a fogházbüntetés felének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
Gyógyszerallergia – Ezeket érdemes tudnunk róla!
2018. január 15.
Előfordulhat, hogy érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, túlérzékenységi reakciót vált ki valamelyik gyógyszer.
Gyors immunválasz
A gyógyszerallergia során immunrendszerünk lép működésbe, és a szervezet különböző sejtjeit mozgósítva gyógyszerspecifikus antitestek, egyéb kémiai anyagok révén okozza a jellegzetes tüneteket. Az immunválasz általában két lépcsőben alakul ki: a gyógyszerrel való első találkozáskor történik az érzékenyítés (szenzitizáció), majd a második alkalommal jelennek meg a tünetek, amelyek csak a gyógyszerszedés abbahagyásával szüntethetők meg. A gyógyszer ismételt alkalmazásakor pedig egyre súlyosabb formában jelentkeznek, akkor is, ha a legkisebb mennyiséggel találkozik a szerre allergiás beteg. A gyógyszerek helyi alkalmazása is kiválthatja az allergiás reakciót.
Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat
- A gyógyszerallergia leggyakrabban bőrtüneteket okoz, de több szervre kiterjedő is lehet. Az enyhétől a nagyon súlyosig igen változatosak a tünetek, amelyek kialakulhatnak azonnal, vagy csak néhány hét múlva jelentkeznek.
- A gyógyszer bevétele után akár perceken belül kialakuló, leggyakoribb tünet a csalánkiütés vagy a bőr mélyebb rétegeinek duzzanata, főleg az arcon, a nyelven, a szem környékén, a végtagokon, ami nyelési, légzési nehézséggel járhat.
- Az azonnali reakciók közül életveszélyes állapotot jelent, ha a bőrtünetek mellett vérnyomásesés és/vagy zihálás, nehézlégzés is fellép.
- A késői reakciók esetében is előfordulhatnak enyhe bőrkiütések és nagyon súlyos, fájdalmas bőrtünetek is, amelyeket esetenként láz, torokfájás, elesettségérzés kísér.
Ártalmas is lehet az ízületek túlzott védelme?
2018. január 14.
Az ízületeket nem kell feltétlenül kímélni, a mozgásszegény életmód ugyanannyira veszélyes lehet, mint a túlzott igénybevétel. A sportbalesetek, sérülések ellen védelmet jelenthet az ízületek természetes mozgásterjedelmének megőrzése, amit rendszeres testmozgással lehet elősegíteni. A tévhitekkel ellentétben nem minden esetben a kerékpározás és az úszás a legjobb sportok az ízületek számára, fontosabb, hogy mindenki a korának és edzettségi állapotának megfelelő testmozgást végezzen – mondta Dr. Horváth Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje.
Ha valaki – életkortól függetlenül – szabadidősportolásba kezd, fontos, hogy úgy építse be a testmozgást a mindennapjaiba, hogy ne kényszerüljön azt túlterhelés miatt abbahagyni – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Nikoletta. A sportolás közben vagy után fellépő fájdalmak esetén meg kell különböztetni a betegségre utaló vagy azt kísérő fájdalmat az ún. jó fájdalomtól, például az izomláztól – mondta. Ha egyetlen ízülettel van probléma, nem kell feltétlenül az összes többit is kényszerpihenőre ítélni, az ízületeknek ugyanis az árt a legjobban, ha nem használjuk őket, mivel az ízületek és a gerinc védelme érdekében fontos megőrizni a veleszületett mozgásképességet. A sportbalesetekkel, az ízületek, szalagok, csontok sérülésével szemben védelmet adhat az izomerő fejlesztése mellett az ízületek és a gerinc mozgásterjedelmének megőrzése, az izmok megrövidülésének megakadályozása, és a koordináció fejlesztése. Ezért rendkívül fontos a bemelegítés és a levezetés, valamint a megfelelő technikával hosszan végzett alapos nyújtás – figyelmeztet a tanársegéd.
A biciklizés sem jó mindenkinek
Az ízületkímélő sportolásról a legtöbb embernek az úszás, kerékpározás és séta jut eszébe, azonban ma már más lehetőségek is léteznek. A kerékpározás bizonyos esetekben akár jelentős térdfájdalmakat is okozhat – figyelmeztet Dr. Horváth Nikoletta. Kiemelte, hogy az ortopéd szakorvosok körében még nagyon sok hasonló, mára megcáfolt tévhit él, ráadásul az interneten is káros jótanácsok terjednek. Ilyen például az, hogy ha egy gyereknek gerincferdülése van, akkor úsznia kell, és nem vehet részt testnevelésórákon. Ezzel szemben ahelyett, hogy betegségtudatot alakítanának ki bennük, az adekvát kezelés és rendszeres orvosi kontroll mellett inkább őket is ösztönözni kellene a számukra megfelelő és örömteli sportolásra – javasolta.
Növényekkel az anyatejért
2018. január 14.
Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.
Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.
- Az egészséges, kiegyensúlyozott étrendű anya anyateje a csecsemő életének első fél évében biztosítja számára a megfelelő gyarapodáshoz szükséges összes tápanyagot és folyadékot.
- Bár a szoptatás hiánya mesterséges táplálással ellensúlyozható, a nem megfelelően kialakított mesterséges étrend jelentősen fokozza az akut és krónikus betegségek kockázatát.
- Az anyatejes táplálás elősegíti a szoros anya–gyermek-kapcsolat kialakulását, és azon túl, hogy a csecsemő egészségéhez hozzájárul, az anyára nézve is számos jótékony, betegségmegelőző hatással rendelkezik.
A megfelelő mennyiségű anyatej
Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.
A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.
