„Láss a jövőbe!” – innovációs díj a Z-generációnak a Boschtól és a Richtertől

2025. március 21.

• Magyarország két meghatározó nagyvállalata második alkalommal hirdeti meg a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat a felsőoktatásban tanulók számára
• A gyógyítás és a közlekedés jövőjének legnagyobb kihívásaira adott újító ötletekkel pályázhatnak a fiatalok
• A díj célja, hogy a diákokat a jövő trendjeinek felkutatására és lehetséges megoldásokra, azaz innovatív szemléletmódra ösztönözze

Már ma is rengeteg kihívással küzd a világ, de a jövő még ennél is több sorsdöntő választás elé állít mindannyiunkat. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. hisz abban, hogy a fiatalok friss szemlélete és újító lendülete hozzájárulhat ahhoz, hogy a technológia és az innováció sikeres válaszokat adjon a holnap kérdéseire.

Hisznek a jövőben, bíznak az innovációban

A Bosch és a Richter nemrég végzett közvélemény-kutatása szerint a Z-generáció tagjai a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre a gyakorlati innovációk terén. A mai fiatalok többsége bízik abban, hogy a jövőben olyan betegségekre is lesz terápia, amelyekre korábban nem volt válasza a tudománynak, valamint további új gyógymódok megjelenésével is számolnak. Sokuk szerint a jövőben jobb közlekedési infrastruktúra áll majd rendelkezésünkre, és vezető nélküli járműveket sem lesz ritkaság látni – derült ki a kutatásból.

„Láss a jövőbe!” – innovációs pályázat a Z-generációnak

A kreatív és új megoldásokra fogékony fiatalokra fókuszálva a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat.

Hogyan jelezhetők előre a világjárványok? Megelőzhetők-e a súlyos betegségek? Miben segíthet a távgyógyítás? Mitől lesznek élhetőbbek a városok? Mi lehet a jövő üzemanyaga? Mivel tehető biztonságossá az önvezetés és a közlekedés? Ez csak néhány azokból a kérdésekből, amelyek döntő hatással lehetnek a közlekedésre és a gyógyításra az elkövetkező 5-10 évben. A Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjra jelentkező diákok írásban nyújthatják be pályázatukat, melyben a jövő mobilitását és egészségügyét meghatározó problémafelvetés mellett a gyakorlatban is megvalósítható megoldást kell kidolgozniuk. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok 2025. május 15-ig éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter Innovátorok Napján 2025 szeptemberében mutathatják be.

Miért veszélyes a pápát is megtámadó kétoldali tüdőgyulladás?

2025. március 20.

A legfrissebb hírek szerint Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladás miatt szorul kórházi kezelésre. Bár a Vatikán közleménye szerint a laborvizsgálatok, a mellkasröntgen és a pápa állapota „továbbra is összetett képet mutat”, a vallási vezető „jó hangulatban” van. Dr. Hidvégi Edittől, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyászától megkérdeztük, miért fenyegetheti az idősebbeket komolyabban a tüdőgyulladás, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan lehet kezelni a betegséget.

A pápa veszélyeztetett a tüdőgyulladás szempontjából

A WHO adatai szerint a világon a 7. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás, még napjainkban is. Nem egyenlő arányban fordul elő a kórkép legyengült állapotú egyének és erős immunrendszerrel rendelkezők között, illetve az életkor tekintetében is különbségek mutatkoznak. Érthető okokból idősebb korban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, csecsemőkorban, vagy koraszülötteknél lehet különösen veszélyes a tüdőgyulladás, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén például sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás. Ha viszont egy idős ember ilyen erős tünetek nélkül, de ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra.
Az immunrendszer sérülékenysége Ferenc pápánál különösen indokolt, a vezető erősen hajlamos a tüdőfertőzésekre, ugyanis a BBC cikke szerint felnőttként mellhártyagyulladásban szenvedett, és 21 éves korában eltávolították egyik tüdejének egy részét.

Mi okozhatja a tüdőgyulladást?

A tüdőgyulladást (pneumóniát) leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegentest is. A tüdőgyulladásoknak 60%-át okozzák baktériumok, ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használják fel.
A pápa esetében az információk szerint ún. kétoldali tüdőgyulladásról van szó, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, bronchopneumoniáról van szó, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti interstitiális (szövet közti) tüdőgyulladásról beszélünk.
Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes fajták esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet a különböző típusok között. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései

2025. március 20.

A csontritkulás a csontváz egészének rendszerbetegsége, amelyben a csontszövet mennyisége úgy fogy, hogy a megmaradó csontszövet az eredeti csontszövet összetételéhez képest nem mutat eltérést.

Az osteoporosis két formája a primer és a szekunder. A primer osteoporosisnak szintén két típusa van, a posztmenopauzás osteoporosis (I. típusú), és a szenilis osteoporosis (II. típusú). A két típus dietetikailag is eltérő étrendi szempontokat indokol, ezért is fontos megkülönböztetni.

Az 50 éves nők 30%-a, a 80 évesek 70%-a szenved a csípő, a deréktáji gerinc vagy az alkar csontritkulásában. Az osteoporosisos törések előfordulása körülbelül négy év alatt 25%-kal nőtt az Európai Unió országaiban. Hazánkban a mozgássérült emberek mintegy 30%-a csontritkulás miatt lett tartósan mozgássérült, és 65%-uk 55 éves kor után véglegesen fogyatékossá vált. Ezek az emberek nem képesek munkavégzésre, így jóval korábban mennek nyugdíjba, mint az egészséges, hasonló korú társuk. Az alulfinanszírozott ellátási rendszerben nagy összegként jelenik meg az ilyen betegek kezelésére fordított pénz.

A CSONTRITKULÁS FOLYAMATA 
Felnőttkorban fiziológiás körülmények között az ún. remodeling folyamat során 10–14 nap alatt a csontokban egy-egy kis területen lebomlik a csontszövet, majd a helyébe 3–4 hónap alatt új szövet épül. Ily módon a csont teljes mennyiségének 2–10%-a épül át évente. A csonttömeg a csúcstömeg elérése után stagnál: az építés és a lebontás egyensúlyban van. 40–45 éves kor körül túlsúlyba kerülnek a lebontási folyamatok, melynek következtében évi 0,3–0,5%-kal fogyatkozik a csonttömeg. A nőknél a menopauza táján ez évi 2–5%-ot is elérhet, majd annak befejeztével az ütem lelassul. A kor előrehaladtával a különböző szervek eltérő ütemben változnak. 

Mi micsoda? A búzacsíra

2025. március 19.

A csírák jótékony hatását már régen felismerték, vegyük most a búzacsírát és tudjuk meg mire jó és mit tartalmaz!

A búzacsírát és általában a csírákat már évezredek óta ismerik. A csírázó magokat mindig is az élet kezdetének szimbólumaként értelmezték.

Honnan származik?

I.e. 3000-ben a kínaik már foglalkoztak a magok csíráztatásával. Sheng Nung császár könyvében részletesen ír a csírák gyógyító hatásáról. A föníciaiak hajózásaik alkalmával fogyasztották őket a friss táplálék pótlására. A XVIII. században Cook kapitány hajóján a skorbut kezelésére használták.
Hazánkban már a bronzkor óta ismerik a csírákat még sem mondhatjuk azt, hogy méltó helyet foglal el a magyar konyhákban.

Mit tartalmaz?

A búzacsíra nagy mértékben tartalmaz A vitamint. Sőt, a vizsgálatok szerint minnél zöldebb annál magasabb az a vitamin tartalma. Tartalmaz még jelentős mennyiségű káliumot, foszfort, vasat, cinket, B1-, B2-, B6-vitamint, folsavat, biotint, krómot, magnéziumot és kalciumot. Fogyasztása ajánlott mindenki számára, de fontos tápláléka a betegségből lábadozó, legyengült immunrendszerű betegeknek. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a rákot, megkönnyíti az emésztést de fontos szerepe van a szív- és érrendszeri ill. csontozattal kapcsolatos megbetegedésekkel.

A búzacsíra kivonatát használják kozmetikai célokra is, mint például samponokhoz, tusfürdőkhöz, testápolókhoz.

GLUTÉNT tartalmaz, mint maga a búza, tehát aki erre érzékeny, nem fogyaszthatja.

Ilyen korai jelek utalhatnak 2-es típusú cukorbetegségre

2025. március 19.

Minél előbb észleli valaki magán a 2-es típusú cukorbetegség jeleit, annál korábban részesülhet megfelelő kezelésben, amelynek felépítésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás. Az ennek alapján kialakított életmód és szükség esetén orvosi kezelés pedig erősen csökkenti a komolyabb szövődmények rizikóját. Sokan azonban nem gondolják, hogy a gyakori vizelés, a kimerültség vagy a homályos látás tünet lehet. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista a korai figyelmeztető jeleket vette számba.

Hogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?

Az úgynevezett inzulinrezisztencia (más néven prediabetes) nagyon sokáig nem okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad egy ideig, ugyanis a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha azonban a hasnyálmirigy huzamos ideig kénytelen sok inzulint termelni, akkor az ezért felelős béta-sejtek elkezdenek „elfáradni”, kimerülni, és a hasnyálmirigy már nem tudja optimális tartományban tartani a vércukorszintet. Így alakulhat ki az emelkedett éhgyomri érték, a csökkent glukóz tolerancia, illetve a 2-es típusú diabétesz. Nagyon fontos tudni, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek. Ehhez azonban életmódváltás és szükség esetén orvosi kezelés kell, amelyekhez nagyon komoly támpontot jelent a 2-es típusú cukorbetegeknek is erősen ajánlható időszakos szöveti cukormonitorozás. A néhány hétig viselt diszkrét kis eszköz ugyanis olyan információkhoz juttatja a diabetológus orvost és a dietetikust is, amelyekre egy nagyon hatékony étrend és kezelés épülhet.

Ilyen korai tünetei lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségnek

• Szinte folyamatos éhség
  A 2-es típusú cukorbetegségben nem jut elég glükóz a véráramból a test sejtjeihez, vagyis tulajdonképpen nincs „üzemanyag”. Ezért jelzi azt a szervezet, hogy „éhes”, még akkor is, ha nemrég evett az illető.
• Fáradtság, alacsony energiaszint
  Az „üzemanyaghiány” vezet odáig, hogy az érintett akkor is kimerültséget, tartós fáradtságot érez, ha ezt az általa végzett tevékenység nem indokolja.
• Gyakori vizelési inger
  Amikor a vércukorszint magas, a vesék megpróbálják eltávolítani a felesleges cukormennyiséget – kiszűrve azt a vérből. Ez eredményezi a gyakoribb vizelési ingert, különösen éjszaka.
• Erőteljes szomjúság érzet
  A gyakoribb vizelés miatt több vizet is veszít a szervezet, ami szomjúságérzetet okoz, a dehidráció elkerülése végett.

Influenzák és felső légúti megbetegedések 3.

2025. március 18.

III. rész: Influenza okozta agyhártyagyulladás

Az influenzát azonban nemcsak vírus, hanem baktérium is okozhatja. Ilyen az agyhártyagyulladást okozó baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó behatolási kapuja leggyakrabban az orr- vagy garatüreg. A járványos agyhártyagyulladást egy másik fajtájú baktérium okozza. A beteg és a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladéka útján a fertőzés terjedési módja a cseppfertőzés. Az agyburok gyulladása életveszélyes megbetegedés, rendszerint a felső légúti huruthoz kapcsolódó fejfájással, a fej bólintásának képtelenségével és magas lázzal kezdődik. Az agyhártyagyulladásos fertőzés leggyakrabban a fejletlen higiéniájú, szegény, zsúfolt lakosságú területeken fordul elő. Így például nagy a járványveszély a mekkai zarándoklatok idején, ahol a megújuló járványok arra késztették Szaúd-Arábia hatóságát, hogy a beutazást a védőoltás meglétéhez kössék. Évenkénti járványok leginkább a fejlődő világ országaiban (Afrika középső része) a száraz időszakban, tehát decembertől júniusig veszélyeztetik az utazót.

A megelőzés módja a rendszeres kézmosás, és a vakcináció.
Bár a fertőzés valószínűsége a rövid távú tartózkodásnál csekély, az oltás mégis ajánlott a betegség magas halálozási aránya miatt. Az egy injekcióból álló oltást az indulás előtt két héttel célszerű beadatni, hogy a teljes védettséget elérje a szervezet. Az agyhártyagyulladás (meningitis) elterjedtsége főleg Afrika trópusi övezetében nagyarányú, ezt a földrajzi területet „meningitis-öv”-nek is nevezik, mert az Egyenlítő mentén, övszerűen húzódik a kontinensen belül.
Közép-Afrikába utazik? És a meningitis ellen beoltatta már magát?

A hemiplégiás migrén összetéveszthető a stroke-kal

2025. március 18.

A hemiplégiás migrén egy ritka típusú fejfájás, amelyet az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása előz meg. Mivel ezek a tünetek kifejezetten hasonítanak a stroke tüneteire, sürgősségi ellátásra van szükség. Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.

A hemiplégiás migrén két típusa

A tipikus migrén tünetekkel és a fél oldali izomgyengeséggel, bénulással járó hemiplégiás migrén jellemzően aurajelenséggel kezdődik, amellyel szinte párhuzamosan jelentkezik a fejfájás roham. Amíg azonban a klasszikus migrén egy gyakori betegség, ez a fajta migrén ritkának számít. Általában 12-17 éves kor közt jelentkezik az első roham, és az idősödéssel jellemzően csökkenő tendenciát mutat.
A betegségnek alapvetően két típusa különböztethető meg.

• Familiáris hemiplégiás migrén: ez a genetikusan meghatározott típus öröklődik a családban, és mindhárom altípusa bizonyos génváltozatokhoz kötődik. (Ezeken kívül létezik egy negyedik típus is, amelynél nem található ismert genetikai változás.)
• Sporadikus hemiplégiás migrén: ilyen esetekben nem öröklődéses alapon, hanem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség.

Jellegzetes tünetek

A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.

• Az izomgyengeség csak a test egyik oldalán jelentkezik.
• A gyengeség mellett zsibbadás, bénultság is érezhető lehet az arcon, a kezekben, lábakban.
• Olyan látászavarok is érzékelhetők, mint a felvillanó fények, a cikk-cakk minták, a kettőslátás, a vakfoltok.
• A beszédben is nehézség mutatkozik.
• Hirtelen kimerültség, zavartság jelenik meg.
  Ilyen tünetek a klasszikus migrén aura fázisában is kialakulhatnak, de az izom-, a beszéd- és a látási tünetek más migréntípusokban nem jelennek meg.
• Mivel ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a stroke tüneteihez, nem érdemes megpróbálkoznunk magunkat diagnosztizálni, mindenképpen mentőt kell hívni, mert ha valóban stroke-ról van szó, minden perc számít – hangsúlyozza Para doktor. – Ha hemiplégiás migrénről van szó, akkor ugyan jellemző a komoly, lüktető jellegű fejfájás is, ami szinte egy időben jelentkezik a fél oldalas tünetekkel, de ezt egy laikus nem feltétlenül tudja megkülönböztetni a stroke-tól. 

Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning

2025. március 17.

A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.

Koleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása

Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.

Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.

Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.

Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?

Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.

1. Étrend

• Rostbevitel növelése: Az oldható rostok, mint a zab, a hüvelyesek vagy a gyümölcsök, zöldségek, segítenek csökkenteni a koleszterinszintet azáltal, hogy megkötik az emésztőrendszerben lévő koleszterint.
• Zsírforrások átalakítása: Bár a külső koleszterin bevitel nem minden esetben befolyásolja a koleszterinszintet, biztonságosabb némileg csökkenteni a telített zsírok bevitelét, helyettesítsük őket telítetlen zsírokkal, például olívaolajjal, avokádóval vagy diófélékkel. A transzzsírokat, az ultra feldolgozott élelmiszereket viszont teljes mértékben iktassuk ki!
• Növényi szterolok beépítése: 10 éves kutatás áll egy chilei világszabadalom mögött, amely növényi szteroljai, mikroszteroljai, bizonyítottan normalizálják nem csak az LDL (rossz) koleszterin szintet, hanem a triglicerid szintet is. Mindezt úgy, hogy a HDL (jó) koleszterin szintre nincs negatív hatással. A Nutrartis által kifejlesztett Cardiosmile az első nanodiszpergált, folyékony halmazállapotú, igen könnyen bevehető eszköz, ami megfelelő dózisban képes optimalizálni a koleszterin és a triglicerid szinteket.
• Az EFSA (az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság) fontosnak tartja a megfelelő hatóanyag bevitelt is, amellyel számos termék az árazás érdekében alacsonyabb mennyiségű fitoszterolt helyez el készíteményeibe, amelyek így placebo hatást gyakorolhatnak. Az EFSA szerint a megfelelő adagoláshoz napi 1,5-3 mg bevitelére van szükség, amit nem szabad túllépni.
• A növényi szterolok zöldségekkel együtt való fogyasztása egymással szinergiában hat a koleszterin és triglicerid szintekre, és mellékhatások nélküli koleszerinszint optimalizálást tesz lehetővé. A 100%-ban növényi alapú chilei készítmény egy speciális amerikai fenyő féléből készült mikroszterol alapú lehetőség a metabolizmusunk és szív-.és érrendszerünk támogatása érdekében.

Idegsejttípusok teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas módszert dolgoztak ki magyar kutatók

2025. március 17.

Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán az MTI-vel.

A HUN-REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez – hangsúlyozták a közleményben.

Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS-készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS-ről átíródó RNS-molekulák sokféleségében rejlik.

Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS-átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik.

A szaporodási funkciókat az agy gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) tartalmú idegsejtjei szabályozzák. A GnRH idegsejteket jellemző RNS-készletet, vagyis génkifejeződési profilt régóta próbálják megismerni. A korai módszereket a kis áteresztőképesség és alacsony érzékenység jellemezte. A későbbiekben megjelenő chipalapú technikák ugyan már jóval teljesebb képet mutattak a sejtekre jellemző RNS-miliőről, de korántsem teljeset.

A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS-készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.

A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során – ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS-megőrző adalékanyagokat használva – sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS-molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS-készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték.

A hamubasült pogácsa tradíciója - spirtuális jelkép a mesében

2025. március 16.

Gondolkodtál már rajta, hogy is festhet egy olyan pogácsa, amit hamuban sütnek meg? Szerinted ehető lenne a végeredmény?

Gondolkodtál már rajta, hogy is festhet egy olyan pogácsa, amit hamuban sütnek meg? Szerinted ehető lenne a végeredmény? A minap pogácsa sütés közben gondolkodtam ezen. Milyen jelentősége lehet a hamubasült pogácsának, ha azt népmeséinkben a mese elején említik, s ráadásul az Édesanya készíti legkisebb fiának az indulás előtt. Utána néztem a dolognak és az alábbi okfejtésre bukkantam.
 

Hová indul ez a hős? Útra, életútra, beavatási útra

Szerves műveltségben járatos tanítóink szerint népmeséink az égen játszódnak, a csillagok között, az égig érő paszulyon, a kis és nagy Napév történései szerint halad a mesehős célja felé. Miféle energiát hordoz a hamubasült pogácsa, ha ott lapul az útra váló gyermekember tarisznyájában? Szinte kimeríthetetlen energia szükségeltetik ahhoz, hogy sikeresen járjon a csillagok útján. Milyen segítséget ad hősünknek? Mert kell, hogy adjon, hiszen ez a tápláléka. Ad is! Emlékezz csak, amikor a mesehős ad belőle például egy egérkének, az azonnal segítőjévé válik az úton.

Élelem, élelmiszer a hamubasült pogácsa? Élő a magyar nyelv is, és mindent elárulnak a szavak!
Ha élni akar a mesehős a csillagúton: Élelmet – Él – elem – élő elemet kell ennie. Élelmiszert – Él – el(e)m – i – szert – szertartással kell elfogyasztania. Miért hamubasült? Ha az előbb elképzelted a hamubasült pogácsát, akkor benned is felmerült ez a kérdés.
Hamubasült – ha – Mu – ba – sült
Mu: az elsüllyedt kontinens
Mu: múlt, elmúlt, hamuvá lett. Ez persze csak egy lehetséges teória a sok közül.