Életmódod lenyomata a gyermekeden
2018. február 28.
Pár csupasz statisztikai adat, ha úgy gondolod, nem számít az életmódod a teherbeesés szempontjából. Az ASRM kutatásai szerint a kor, a dohányzás, betegségek, illetve a túlsúly, és a kóros soványság mind befolyásolhatják a termékenységet. Tehát célszerű már a babatervezés előtt átváltani egészséges életmódra.
A meddőségek 12%-át a nem megfelelő testösszetétel okozza. Túl sok zsírszövet túl sok ösztrogént termel, amire a test úgy reagál, hogy lecsökkenti a teherbeesés esélyét. A nagyon kevés zsírszövet eredményeként nagyon kevés ösztrogén termelődik, ami zavart okozhat a ciklusban, ergo be kell állítani egy egészséges testsúlyt lehetőleg minél előbb.
Csóti-Kovács Anikó tőlünk ment férjhez, szült babát és most kisbabával is hozzánk tartozik.
„..nagyon hamar várandós lettem köszönhető az állandó sportnak, és ezáltal egészségesebb életmódnak! Majd mikor kiderült, hogy babát várunk, követtem az instrukcióid és úgy mozogtam, ahogy mondtad! Nyugtató volt a tudat, hogy bármi kérdésem van, hozzád mindig fordulhattam és rögtön válaszoltál is szakszerűen, tanácsokat adtál és nem sablon szövegeket, hanem személyre szabottan figyeltél, legyen az táplálkozással kapcsolatos vagy mozgással! Egész kismama létem alatt a mozgás fontos volt, sosem hagytam el magam és amiket jóváhagytál gyakorlatokat mindig végeztem is és mellette rengeteget gyorsgyalogoltam! Közben pedig mindig néztem, hogy már milyen sokan vannak a Bajnokok edzésén :) Biztos vagyok benne, hogy az állandó mozgásnak köszönhető, hogy könnyen vettem az akadályokat a kismamaság alatt, szülés előtt három héttel pedig még dolgoztam! A szülés előtti napon pedig annyit gyalogoltam, hogy még most is sok lenne, de jól esett :)
Vertigo vagy szédülés?
2018. február 28.
A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanság érzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket, a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ha ilyen panaszaink vannak, a szédülés körülményeit, kiváltó okokat, lefolyást jól meg kell figyelni és mielőbb orvoshoz fordulni!
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a vertigo és a szédülés különbségekről, valamint a kiváltó okokról, kezelésről kérdeztük.
Kiszáradás is okozhat szédülést
A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás, vagy a csekély folyadékbevitel áll.
Az egyensúlyszervünk megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.
Önbizalomhiány, avagy az "Én úgysem tudom megtenni"
2018. február 27.
Az önbizalomhiány a legkényelmesebb válasz az élet által elénk gördített akadályokra. Az "én úgysem tudom megtenni" korlátozó hiedelem látszólag ugyan megóv bennünket a kudarcélményektől, észrevétlenül foszt meg azonban a legfontosabbtól, mely képes volna növelni az önbecsülésünket: ez pedig a siker átélésének lehetősége.
Te mit teszel ha megdícsérnek?
Legtöbbünk számára nehézséget okoz elismerni saját magát. Jogos dicséret vagy bók esetén is inkább zavarba jövünk és magyarázkodni kezdünk, mintsem, hogy vállon veregetve magunkat növelnénk általa az önbecsülésünket.
Fontos, hogy képesek legyünk meglátni magunkban a pozitív tulajdonságokat.
Ha azt kérném, hogy ragadj tollat és kezd el felsorolni, milyennek látod önmagad, valószínűleg nagyobb arányban találnánk a listán negatív, mintsem pozitív tulajdonságokat.
Ez azért van, mert az énképünk egyik forrását a környezetünk visszajelzései jelentik. Ez a környezet pedig hajlamos a viselkedésünk helyett a személyiségünket minősíteni. Így aztán mi sem azt tanuljuk meg magunkról, hogy valamiben hogyan lehetnénk jobbak, hatékonyabbak, hanem azt, hogy ahhoz a valamihez egyáltalán nem értünk, így jobb, ha legközelebb meg sem próbálkozunk vele.
A „buta vagy” illetve „bután viselkedsz” minősítés között óriási a különbség. Utóbbi esetén megkapom a lehetőséget a változásra, változtatásra, míg előbbi szükségszerűen beépül az énképembe, ez pedig csökkenteni fogja az önbizalmamat, ami az önbecsülésemre is kedvezőtlenül hat.
Koraszülött és császáros babáknál magasabb az ételallergia kockázata?
2018. február 27.
Az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják, hogy valakinél jelentkeznek-e allergiás tünetek csecsemő és kisgyermekkorban. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus a Prima Medica Szakmai Napon elhangzott előadásában a megelőzés kapcsán a bélflóra egészségének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egészség a bélben kezdődik
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
Koraszülött és császáros babák
A főorvos asszony elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza.
- Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
- Császáros babáknál – mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
Sült csirke - szójaszósszal és gyömbérrel
2018. február 24.
Isteni és egyszerű, akár ünnepi ételként is ajánlom!
Sült csirke - szójaszósszal és gyömbérrel
Hozzávalók:
1 egész csirke, 3-3 ek. szójaszósz és olivaolaj, 4 nagy gerezd fokhagyma, 1 kk. gyömbér (nálam szárított), ízlés szerint só.
A szószhoz összekeverem az alapanyagokat, a fokhagymát apróra vágva. Ezután a megmosott csirkét bekenem a mázzal, a belsejébe is és egy tűzálló tálba fektetem. Letakarva 200 fokon 1 óráig sütöm, ezután fólia nélkül még pirítom egy kicsit.
Rizzsel, salátával isteni finom, akár ünnepi alkalmakra is!
Hamis gesztenyepüré
2018. február 24.
Kölessel bolondított gesztenyepüré az egészségesség jegyében.
Recept:
50 g köles
1 marék dió
fél cukrozatlan gesztenyemassza
édesítő
Vízbe megfőztem a kölest, 1 marék darált diót kevés vízzel turmixoltam, beletettem 1/2 gesztenyemassza, és édesítőt, hogy joghurtszerű legyen.
Jó étvágyat az egészséghez!
Biztonságos mesenézés - Elindult a Pagony youtube csatornája
2018. február 23.
A Pagony kiadó elindította youtube csatornáját, a Pagony TV-t. A kiadó célja, hogy a kicsi és nagyobb gyerekek ne túl sok ingert árasztó, villódzó mesékkel, hanem nyugodt, biztonságosabb történetekkel találkozhassanak. A Pagony TV-n olyan régi és új könyveket nézhetnek és hallgathatnak a gyerekek és a szülők együtt, melyeket inkább hangoskönyvek, ám az illusztrációk lassú mozgatása, valamint maga a médium vonzóvá teszi ezt a fajta a nyugodt tartalmat is a gyerekek számára. A meséket színészek és a szerzők olvassák fel.
Igazolhasson több napot a szülő?
2018. február 23.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.

A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát – a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest – felfelé módosítanák.
Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.
A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék “kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába – tette hozzá.
A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.
A szíve viszi el a legtöbb magyart
2018. február 22.
Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.
A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.
Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.
Az igazán hatékony tanulás titka
2018. február 22.
Mi az amit Neked sem tanítottak meg az iskolákban? Nos, az az a módszer, amivel képes lennél bármit, könnyedén megtanulni. Eszközöket (jó esetben) kapsz a kezedbe, de olyan módszert, amivel ugyanolyan könnyedén tanulod meg a természettudományi összefüggéseket, a verseket, vagy épp’ a tigrisbukfencet, nem tanítanak sehol.