3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat
2019. március 10.
Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!
1. Önismeret hiányaMinél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.
Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.
2. Negatív visszajelzések
Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!
Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.
Új módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt
2019. március 09.
Új műtéti módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt – mondta el Gáspár Szabolcs traumatológus.A baleseti sebész, főorvos elmondta, a térdízületben két keresztszalag van. Gyakrabban – sokszor síelés közben – az elülső sérül. Az elszakadt elülső keresztszalag nem tud meggyógyulni, így instabilitás marad a térdízületben. Ezért a szalag helyére inakat ültetnek be.
Az új eljárás a rögzítésében különbözik, külső rögzítőt nem is alkalmaznak a térden. Eddig a műtét után három hétig csak mankóval járhatott a beteg, az új eljárásban viszont már a műtét másnapján saját lábán járhat – mondta a traumatológus. (MTI)
Aranyér terhesség során és szülés után
2019. március 09.
A várandósság egy sor olyan változást hoz létre a szervezet működésében, melyek igen kellemetlen tünetekkel járnak. Ilyen többek között az aranyér is, mely beárnyékolja a várakozás örömét. Ennek ellenére csak kevesen vannak, akik segítséget is kérnek. Hogy mi ekkor a teendő, illetve miként lehet megelőzni a problémát, arról dr. Baranyai Lászlót, a Trombózisközpont aranyér specialistáját kérdeztük.
Vérfoltok a WC papíron terhesség során- nagy riadalmat kelthet
Az emberben mindig nagy riadalmat kelt, ha vért lát a WC papíron- ez a félelem a várandós kismamák esetén hatványozott, hiszen a saját egészsége mellet a gyermekéért is aggódik. A végbélből származó, élénkpiros vérrel pedig viszonylag gyakran találkozhatnak a leendő anyukák.
A terhesség hormonális változással jár- a magas hormonszint meglazítja a medence ízületeit, az izmokat, továbbá megnöveli a keringő vérmennyiséget, tágulnak az erek, a visszerek is. Ezekhez az átalakulásokhoz társul, hogy a méh és a baba növekedése nyomást gyakorol a vénákra, így bennük vérpangás alakul ki, ami kedvez az aranyér kialakulásának. A helyzetet csak rontja a kismamákat gyakran érintő székrekedés is, hiszen az erőlködés tovább fokozza a panaszokat. Ugyanez igaz a szülésre is, hiszen a kitolási fázisban gyakran előre is esik az aranyér.
Aranyér leggyakoribb tünetei
- Vérzés (akár a WC papíron, akár a WC kagylóban)
- Székelés közben fájdalom
- Néhány esetben ki is tapintható
- Gyulladás esetén állandósult fájdalom
Nyugtatók, amelyektől „függővé” lehet válni
2019. március 08.
Ideges nyugtalanság, szorongás és az ezzel összefüggő alvászavarok esetén sok beteg benzodiazepinekhez nyúl(na), nem számolva azzal, hogy ezeknek a gyógyszereknek a szedésekor – a drogokhoz hasonlóan – testi és lelki függőség alakulhat ki.
Magánéleti, munkahelyi, anyagi vagy egyéb válsághelyzetekben az emberek jelentős része „szintetikus szerekbe menekül”. Nyugtató, szorongásoldó gyógyszert íratnak fel az orvossal, olyat, amilyet korábban valamelyik családtagjuk, szomszédjuk szedett, és ami olyan erősen hatott, hogy a problémák ellenére is lehetővé tette az el- és átalvást.
Az általában alkalmazott, úgynevezett benzodiazepinekkel (pl. alprazolám, diazepám, klórdiazepoxid hatóanyagok) szemben az egyik legfőbb probléma a mellékhatásuk. Szedésük másnapra átnyúló kábultságot okoz, és az ember úgy ébred, mintha másnapos lenne, ami kihat a koncentrációs képességére, így a munkavégzésére és az autóvezetői, gépkezelői képességeire is. A benzodiazepinek szedése alatt megnő az elesések és a különféle balesetek, csonttörések gyakorisága – különösen időskorban. Emellett a szellemi leépülés gyorsulásával is összefüggésbe hozták a tartós szedésüket.
A benzodiazepin típusú nyugtatók, szorongásoldók maximum 4 hetes alkalmazásra szánt gyógyszerek. Ennek ellenére Európa-szerte milliók szedik hosszú távon ezeket a vényköteles patikaszereket, egyfajta függőséget kialakítva velük szemben. Amilyen könnyű rászokni a benzodiazepinekre, olyan nehéz leszokni róluk!
A válás későbbi depressziót okozhat a gyereknek
2019. március 08.
A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 éves voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint akik négyévesnél fiatalabbak voltak – írta a Norvég Közegészségügyi Intézet (NIPH) új tanulmánya.
Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is a kutatás szerint. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége.
Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak – mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete új tanulmányának vezető szerzője. Az írás a Population Studies című szaklap legújabb számában jelent meg.
Akik maguk is felnőttek – húszévesnél idősebbek – voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak.
A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.
A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamit azt is, hogyan hat mindez a gyerekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra.
Sok tényezőt nagyon nehéz tanulmányozni, ezért testvérekre irányult a vizsgálat. Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint azok, akik tizenéves koruk vége felé.
Gyömbéres süti, sütés nélkül
2019. március 07.
A gyömbér tipikusan melegítő fűszer, jót tesz a szervezetnek, nátha idején ideális! Süteményben is próbáld ki, nem bánod meg! Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
20 dkg ét-tortabevonó
20 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
10 dkg keksz
15 dkg kandírozott gyömbér
díszítésnek kandíroztt cseresznye
Elkészítése:
A tortabevonót olvasszuk fel forró víz felett. A vajat és a porcukrot keverjük habosra. A kekszet vágjuk apróra, a gyömbért daráljuk le.
A kihűtött csokit, a kekszet és a gyömbért keverjük össze a vajkrémmel. Tegyük a hűtőbe.
Fagylaltoskanállal vagy két teáskanállal dió nagyságú formázzunk belől golyókat. A tetejére tegyünk kandírozott cseresznyét, és fogyasztásig tegyük a hűtőbe.
Szívproblémák fertőző betegségek után?
2019. március 07.
A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.
A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.
A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
A várandósok vércukorszintje és gyerekeik elhízása összefügg
2019. március 06.
A várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint.
A várandósok akár 20 százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogy hat a kór a gyerekekre – írta a medicalxpress.com.
A maga nemében első tanulmány a várandósság alatti magas vércukorszint hosszú távú következményeit elemezte.
Azt találták, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük – a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem volt diabéteszes várandósan – írták a Northwestern Medicine kórház kutatói.
Az már ismert volt, hogy az anya elhízása vagy a diabéteszre való genetikai hajlam növeli a gyerek elhízás- és cukorbajkockázatát.
“Tanulmányunk azt mutatta ki, hogy a várandósság alatti magas vércukorszint tovább fokozza a gyerek elhízásának és prediabéteszének kockázatát, függetlenül az anya testsúlyától és genetikai hajlamától” – írták a kutatók a Diabetes Care című szaklap friss számában.
Az úgynevezett gesztációs, vagyis várandósság alatti diabétesz az a betegség, amikor egy nem cukorbeteg nőnek terhesen magasra szökik a vércukorszintje. Növeli a terhességi toxémia, a depresszió, a császármetszés és a magzat elhalásának kockázatát.
Egy visszér története
2019. március 06.
Egyik nap csörgött a telefonom, és egy hölgy mutatkozott be a vonal másik oldalán, hogy időpontot kérjen. Nem sokat mondott, csak annyit, hogy visszérproblémája van. A rendelőbe belépett egy magas, csinos, középkorú hölgy. Szinte még le sem vette a kabátját, már elkezdett kérdezni a homeopátia felől. "Hogyan hat? Van-e mellékhatása? Mennyire ártalmas? Mikor tudok meggyógyulni?" Záporoztak felém a kérdései, hirtelen azt sem tudtam, melyikre feleljek. De ahogy láttam, választ nem is várt. Végül helyet foglalt, majd elmondta a panaszát.
Reggelizzünk!
2019. március 05.
A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is….Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van. Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.
| A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik. |
Miért kell reggelizni?
A reggeli célja – azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist –, hogy energiával lássa el szervezetünket. „Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk” – mondja Györki Niké, dietetikus.
