Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyit híznak az újszülöttek?

2018. október 16.

Amikor az újdonsült anyukák az újszülött gyermeküket hazaviszik a kórházból, alig van fogalmuk arról, hogy közelítőleg mennyit kell havonta a kicsi súlyának gyarapodni. Attól tartanak, hogy éhen marad a gyermekük, alultáplált lesz, és nem hízik kellőképpen. A bölcs tanácsok közt szereplő megállapítások –  „minden rendben van, ha van elegendő nedves pelenkája”, vagy „ha kiegyensúlyozott a gyerek, akkor nyilvánvalóan nem éhes” – nem sok támpontot adnak.

Kezdetben súlyveszteség áll fenn a kicsiknél

Az újszülöttek megszületésüket követően az első pár napban ahelyett, hogy híznának, a környezethez való alkalmazkodás, az anya tejelválasztásának későbbi megindulása miatt veszítenek a születési súlyukból. Több-kevesebb grammot fogyhatnak, és akár születési súlyuk kb. 6-10 %-ával is könnyebbek lehetnek: nem kizárt, hogy egy 3200 g-mal született újszülöttet 3000 g-os súllyal visznek haza a kórházból. Az elvesztett grammokat gyorsan visszaszerzik a kicsik, és a születésüket követő 10-14 nap elteltével újra körülbelül a születési súlyuknak megfelelő értékeket mutatja a mérleg.

Mennyit kell(ene) szopnia naponta az újszülöttnek?

  • Az első napokban-hetekben napi nyolcszor-tízszer kell szoptatni az újszülötteket.
  • A testsúlykilogrammonkénti napi 100-150 ml tej megfelelő mennyiségnek bizonyul. (A számolások megkönnyítésére: az anyatejnél 1 ml mennyiség kb. 1 g-nak felel meg.) Példaként hozható, hogy egy 3000 g-os újszülött naponta 3x 100-150 ml, azaz összesen 300-450 ml anyatejet kell, hogy megigyon, míg egy 4000 g-os baba 4x 100-150 ml, azaz 400-600 ml anyatejet igényel. Ha ezt a mennyiséget napi nyolc szoptatás alkalmával veszi magához, akkor a háromkilós babának egy szoptatás alatt átlagosan mintegy 40-60 ml-t, a négykilósnak 50-75 ml-t kell magához venni.


Hazudtál ma már? A hazugság pszichológiája

2018. október 16.

Nincs olyan ember a világon, aki ne hazudna egy nap legalább egyszer életének valamelyik szegletében, legyen az akár munkahely vagy éppen az otthona. A kutatások alapján a napi egyszeri füllentéssel még keveset is mondtam. De vajon mikor lépi át valaki azt a bűvös határt, amikor a hazudozás már kórosnak mondható?  

János 35 éves és kóros hazudozó. Elmondása szerint mindenkit elveszített maga körül folyamatos megtévesztései miatt. Először csak a barátokat, majd később a párját, szépen lassan pedig a családja is elfordult mellőle. „Most azon vagyok, hogy újból felépítsem az életem. Mert a bizalmat nagyon könnyű eljátszani, de visszaszerezni, csak kemény munkával lehet. Visszaemlékezve a gyermekkoromra, már akkor is sokszor tetten értek azon, hogy füllentettem. Persze az akkor még nem volt kórósnak mondható. Idősödve viszont ez csak rosszabb lett. Olyan folyékonyan és minden gondolkodás nélkül képes voltam mások megtévesztésére, hogy már magam is kezdtem elhinni mindent, ami elhagyta a számat. Időközben megismerkedtem a volt párommal, akinek szintén nagyon sok fájdalmat okoztam. Először csak kisebb dolgokban füllentettem, aztán később már kezdett eldurvulni a helyzet. Nem voltam őszinte például a pénzügyek kapcsán, hogy hova is tűnt el mindig a fizetésem nagy része. Mindig mindenre volt valamilyen kifogásom. Persze a sok hazugság idővel kiderült és egyből véget vetett a kapcsolatnak, amit így utólag teljes mértékben megértek. Miután már barátaim sem voltak és a családom is elfordult mellőlem, akkor tudatosult bennem, hogy beteg vagyok. Tudtam, hogy hosszú és rögös út áll előttem ahhoz, hogy megváltozzak. Pszichológus segítségét kértem a gyógyulásom reményében. Ma már sokkal jobb a helyzet. Igaz teljes mértékben gyógyult még nem vagyok, de már sokkal ritkábban fordul elő az, hogy megtévesztek másokat.”



Különórák – a sport ne maradjon el!

2018. október 15.

Szeptemberben újra elkezdődött az iskola, de azt még ki kellene találni, hogy mit sportoljanak a gyerekek délutánonként a sok teendő mellett… Szülőként fontos odafigyelnünk, hogy milyen szabadidős tevékenységet választunk gyermekeink számára, mivel a csontok, az izmok és az ízületek egészséges fejlődését kb. 25%-ban életmódbeli tényezők határozzák meg…

A megfelelő mozgás elengedhetetlen gyermekeink számára, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, mennyit és hogyan sportolnak. Az ízületkímélő úszás például jót tesz, de a „HOPP és PUFF” elemekkel tarkított ütközéses mozgás (pl.: ugrálás) erősíti igazán a csontokat, és ez járulhat hozzá akár az időskori csontritkulás megelőzéséhez is*. Íme, néhány hasznos tanács az Ízületőr szakértő gyógytornászaitól a mozgással kapcsolatban.

Mozgással az egészséges csontokért!

Az iskolába lépés időszaka komoly változást jelent a gyermekek számára mind lelki mind fizikai szempontból. Azzal, hogy a kisgyerekek beülnek az iskolapadba napjuk nagy részét mozgás nélküli ülőmunkával töltik. Csontjaink egészséges fejlődésének érdekében azonban elengedhetetlen a fizikai aktivitás, csakúgy mint a helyes táplálkozás. A fehérjék, zsírok és ásványi anyagok kiegyensúlyozott bevitele ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása. Fontos viszont, hogy a kalcium csak akkor hasznosul igazán szervezetünkben, akkor tud beépülni csontjainkba, ha a gravitáció ellenében végzünk mozgást, például gyalogolunk vagy ugrálunk.



A sikeres karrier tíz titka

2018. október 15.

Van egy álmod és azt meg is szeretnéd valósítani? Egyre feljebb törekszel azon a képzeletbeli ranglétrán? Tisztában vagy a képességeiddel? Tisztában vagy önmagaddal? Akkor íme, még hozzáteszek 10 titkot, mi kell feltétlenül a sikeres karrierhez. +Egy meg a ráadás...  

1. Ne add fel az álmaid soha! Ha senki se hisz benned, csak te magad, akkor se add fel, mert csakis úgy érheted el a célod, ha hiszel és bízol önmagadban. 

2. Maradj a realitásnál! Ne vágyj olyan karrierre, ami képtelenség, pl. ne akarj űrhajós lenni, vagy olyan, amihez nincs ambíciód!

3. Dolgozz meg a sikerért! Ha azt szeretnéd, hogy tiszteljenek, becsüljenek, felnézzenek rád, akkor azért keményen meg kell dolgozni. Már a karriered elején meg kell mutatnod, hogy mire vagy képes! Persze nem kell azért a főnök papucsát nyalogatni, de nem árt, ha a karriered elején megfogadod a főnököd tanácsait, elfogadod a segítségét és tanulsz tőle!

4. Tanulni, tanulni, tanulni! Ez egy nagyon régi és bölcs mondás, amely még ma is ugyanúgy igaz. A siker titka a tanulás és a tapasztalatszerzés! Az üzleti világban (is) csak így lehet boldogulni!



Nem mindegy, milyen orrcseppet használunk allergia esetén!

2018. október 14.

Még tart a parlagfűszezon, a növényre allergiásoknál ebben az időszakban szem-, torok- és orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, fáradtság jelentkezhet. A kezdeti nazális tüneteket akár recept nélkül kapható készítményekkel is csillapíthatjuk. dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus írásunkban olvasóinkat arról is tájékoztatja, mi a teendő, ha az orrcsepp kevésnek bizonyulna…

A megfázás és nátha esetén használt orrcseppekkel valószínűleg már mindenki találkozott élete során. Remek segítséget nyújtanak egy-egy betegség idején, ha az orrdugulással orrfolyással is jár. Ezek a készítmények azonban csakis a betegség idején, a betegtájékoztatóban megadott ideig, általában 7-10 napig használhatóak. Ha ennél tovább használjuk a készítményeket, akkor azzal az orrnyálkahártyát is tönkretehetjük. Ezért  allergia esetén ne ezeket keressük, hanem olyan, kimondottan allergia elleni orrcseppeket, orrspray-ket (antiallergikumokat)  kérjünk a gyógyszerésztől, amelyeket huzamosabb ideig, akár egész szezonban használhatunk.
Segítségükkel hatékonyan gátolható többek között az orrnyálkahártya megduzzadása, a fokozott orrváladékozás és a kínzó tüsszögés inger. Mivel hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki, az allergiás tüneteket gyorsan és hatékonyan szüntetik meg – mondta a Budai Allergiaközpont orvosa.



A kétségbeesés és a csoda között csak egy lélegzetvétel van

2018. október 14.

Sokszor hallottuk már, hogyha felhúznak vagy választás elé kerülsz, akkor vegyél egy nagy levegőt és számolj el tízig! Hogy ez mennyire lehet működőképes, azt mesélje el egy hiteles ember, egy egyetemi professzor!  

A következő történetet az élet írta, ezért ennél jobb példával nem is lehetne alátámasztani, hogy mennyi félelem és blokk van egy átlagos ember elméjében.
 
A helyszín egy egyetemi előadóterem, ahol a filozófia professzora egy egyszerű kérdéssel kezdte meg az óráját:
- Ha valamilyen okból kifolyólag börtönbe kerülnél mit tennél?
 
Hosszas gondolkodás után csak egy diák jelentkezett, aki így felelt:
 
- Megölném magam. Egyszerűen nem szeretnék tovább élni. - a többi diák egyetértetett a meglátásával.
 
- Remek. De azt is megtudná magyarázni, hogy miért követne el öngyilkosságot?
 
- Természetesen. Nem tudnék a családom, a barátaim, a kutyám és a hobbym nélkül élni. Ezek nélkül pedig nincs értelme az életnek.
 
- Nagyon jó! - mondta a professzor. - Akkor most csináljunk egy gyakorlatot! Mindent pontosan úgy csináljanak, ahogyan mondom! Csukják be a szemeiket, vegyenek egy mély levegőt és addig tartsák bent, amíg azt nem mondom, hogy kifújhatják!


Címkézés: jobban rombol, mintsem sejtenénk...

2018. október 13.

A „címkék”, amelyet egy gyermekre aggatnak, sajnos, nemcsak a világban való eligazodásban segítik a gyerekeket, hanem komolyan gátolhatják a gyermekek egészséges lelki fejlődését, személyiségük kibontakozását is. A “címkék” ugyanis egy idő után – akár az önbeteljesítő jóslatok – gyakran önálló életre kelnek. Az a gyermek, akit sokat és következetesen dicsérnek, egészen más felnőtté válik, mint azok a gyermekek, akiket szülei vagy épp tanárai rendre lekicsinyelnek, gyaláznak…Beszélni bár minden ember tud, a szavak hatalmával sajnos már sokkal kevesebben vannak tisztában. A méltán nagy hírű, néhány éve elhunyt pszichológus, Dr. Ranschburg Jenő írását elolvasva meglehet, magunk is megfontoltabban bánunk majd azokkal a jelzőkkel, amelyekkel helytelenül viselkedő gyermekünket, vagy épp tanítványunkat “rutinból” illetjük…



Őszi ápolás a bársonyos bőrért

2018. október 13.

A nyári örömök, a strandolás, napozás nyomot hagynak a bőrünkön is, így jól tesszük, ha nyár végén extra ápolással kényeztetjük.  

Hidratálás: belülről is

A sós tengervíz bár nagyon jó tisztító hatású a bőrünkre, de szárítja is a bőrt, a gyakori strandolás nemkülönben. A kiszáradást belülről és kívülről is célszerű orvosolni! Jól teszed, ha elegendő folyadékot iszol (2-3 l víz, gyógyteák, gyümölcslevek), kerülöd a túlzottan savasító ételek nagy mennyiségben történő fogyasztását (hús, kávé, fehér liszt és cukor, édességek, nassolnivalók) és előnyben részesíted a friss vagy párolt zöldségeket, a salátaféléket, a gyümölcsöket, a jó minőségű fehérjét (hal, szója, csirke) és a teljes kiőrlésű gabonaféléket.

Házi testradír
Használj jó minőségű, gyengéd testradírt két-háromnaponta, ez segít megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így a bőröd szinte újra fellélegzik. Testradírt otthon is készíthetsz hidegen sajtolt növényi olaj és tengeri só használatával – ez kíméli a legjobban az igénybe vett bőrt. Ehhez vegyél néhány kanál bármilyen tiszta növényi olajat és keverd össze finom szemcséjű tengeri sóval, hogy egy kenhető állagú pépet kapj. Ezt dörzsöld be a bőrbe (értelemszerűen a kádban, mert potyog), és finom körkörös mozdulatokkal radírozd le a bőröd. Utána zuhanyozd le, és általában plusz testápoló használata sem szükséges az olaj miatt. A testradírt elkészítheted kókuszvajjal és cukorral is, adhatsz hozzá egy evőkanál zabkorpát is – ez is szépíti a bőrt.



Új magyar felfedezés a stresszkutatásban

2018. október 12.

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.



Az agy nem felejt - gyermek psziché

2018. október 12.

A változások az egész életünket végig kísérik. Kezdve attól, hogy megszülettünk és a biztonságot nyújtó anyaméhből hirtelen kikerültünk a mindennapok forgatagába. Igaz, ezt már az anyukánk pocakjában is érzékelhettük halványan, valaki egy kicsit erőteljesebben, de az első igazi változás a megszületéssel kezdődött. Az, hogy ki hogyan született meg, befolyással lehet az egész életére.  

Aztán az élet, folyamatosan, apró, pici akadályokat görget elénk, amivel általában nagyon jól megbirkózunk, és nemhogy legyengítene, sokkal inkább megerősít, érettebbé, tanultabbá válunk általa.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amik sosem törlődnek ki. Lehet, hogy az idők folyamán elhalványodnak, a homályba vesznek, vagy inkább tudatosan eltemetjük azokat, megszabadítva magunkat a további szenvedéstől. De az agy, a memória nem felejt. Ott vannak elraktározva a tudat alatt, amik, amennyire láthatatlanok, annyira igen is élők. Ezek a traumák kísérik végig az életünket és csak rakódnak egymásra, ahogy múlnak az évek. Ezek az egyre nehezebb súlyok, amiket nem is érzünk tehernek, de mégis sok mindenben megakadályoznak, meggátolnak elérni egy-egy célt. Nem értjük miért nem tudunk sokszor egyről a kettőre átlendülni, miért nem tudunk egy problémán könnyen átlépni vagy megoldani, miért lépünk bele mindig ugyan abba a pocsolyába és miért nem tanulunk már végre a hibáinkból? Vajon miért?



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...520521522...640
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.