Egyedül hagyni nyolcéves kor alatt nem szabad a gyerekeket
2019. augusztus 12.
Nyolcéves kor alatt semmiképpen nem szabad egyedül hagyni a gyermekeket – mondta Oszik Márta pszichológus.
A szakember szerint biztonsággal 12 év felett hagyhatók egyedül, a nyári szünet alatt azonban előfordul, hogy a család sehogy sem tudja biztosítani a felügyeletet, ezért sokszor ennél fiatalabb gyerekeknek is el kell látniuk magukat.
Ilyen esetben fontos, hogy a gyerek érett legyen és biztonságban érezze magát, különben magányosságérzés, esetleg szorongás alakulhat ki benne – mondta.
Mielőtt a gyermeket egyedül hagyják a szülei, meg kell vele beszélniük, hogy egyes helyzetekben mit kell tennie, baj esetén kit hívjon fel. Bizonyos időközönként érdemes rátelefonálni.
Nem lehet előre tudni, kinél okoz sokkot a darázscsípés
2019. augusztus 11.
Ha valakit még nem csípett meg soha darázs, akkor nem lehet előre megmondani, hogy milyen mértékben érzékeny erre. Ilyen teszt nem létezik – mondta Mezei Györgyi allergológus.
Ha valaki allergiás a méh- vagy darázscsípésre, akkor a szervezet olyan ellenanyagot termel, amely “nagyon nagy vihart kavar” a szervezetben, amikor a méreg bejut. A súlyosabb bőrtüneteken kívül légzési, keringési zavart is okozhat a rovarok mérge – ismertette.
Végső esetben anafilaxiás reakció, majd pedig sokk követi a csípést. Ez már eszméletvesztéssel is járhat – tette hozzá.
Ha valakinél már jelentkeztek a csípés utáni súlyos tünetek – folytatta -, azonnal orvoshoz kell vinni, ahol felkészítik a teendőkre.
Az továbbra is téveszmének számít, hogy az allergiás tünetnél kálciumot kell bevinni, ennek ugyanis semmi hatása nincs egy darázscsípésnél, és az antihisztamin is csak az enyhébb bőrreakcióknál használható.
Megelőzhető a rövidlátás?
2019. augusztus 11.
A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.
A múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.
A közeli éles, a távoli homályos
A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.
„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.
További K-vitamin behozatalát engedélyezték
2019. augusztus 10.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a folyamatos ellátás érdekében több hónapra elegendő, összesen 58 200 doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte külföldről öt nagykereskedőnek.
A hatóság közleményben azt írta, hogy mivel legutóbb újabb K-vitamin-szállítmány érkezett az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedőhöz, a megfelelő mennyiség addig is biztosított. Az OGYÉI egy hónapja azt közölte, hogy ötezer-ötezer doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte gyerekek és felnőttek számára az egyik gyógyszer-nagykereskedőnek. Akkor azt írták: a forgalmazó a K-vitamin hiányának okaként gyártási gondot jelölt meg a május 1. és október 31. közötti időszakra. Mivel jelenleg más K-vitamin-injekció nincs törzskönyvezve Magyarországon, a gyógyszerhatóság a nagykereskedővel egyeztetve engedélyezte a tízezer tétel behozatalát külföldről, ennek beszerzése folyamatos.
Jelezték, a felnőttek számára alkalmazott Konakion 10 mg/1 ml oldatos injekcióból nagyjából négyezer doboz, a gyermekek számára alkalmazott Konakion 2 mg/0,2 ml pediatric oldatos injekcióból pedig nagyjából nyolcezer doboz fogy havonta.
A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet. Az oltást minden csecsemő pár órával a születése után megkapja a kórházban, majd otthon folytatni kell az adagolását. A szájon át is beadható oltóanyagot otthon hat hónapos korukig többször kapják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a csecsemőnek.
Milyen megújuló energiák vannak?
2019. augusztus 10.
A lakossági fogyasztók háromnegyede tervezi, hogy megújuló energiát hasznosító berendezést telepít otthonába, és többségük még többet is tenne az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen – derült ki az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt elnevezésű online kutatásából.
A 30 ezer válaszadó véleményén alapuló online kutatás szerint a hazai lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak saját, az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen tett lépéseit. A válaszadók 90 százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ egy ország, 84 százalék pedig valamilyen mértékben egyetértett az állítással, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.
A válaszok alapján tízből kilencen igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az energiahatékony otthoni világításra is figyelmet fordítanak. A vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt.
Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, csaknem háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.
A kutatásban résztvevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne akár magasabb költségeket is vállalni annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde csak legfeljebb 2 százalékos felárat fogadna el, de 40 százalék akár 2-10 százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik.
A plusz költségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalabbak és a nagyobb településen élők; a 18-24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöld áramra.
A lombikbébi-eljárás segítségével növekedhet a mellrák kockázata
2019. augusztus 09.
Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik 40 évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak – derült ki egy nagyszabású dán tanulmányból.
A Koppenhágai Egyetem kutatói 600 ezer dán nőt vontak be tanulmányukba, közülük 58 534 esett át mesterséges megtermékenyítésen. Azt találták, hogy az ily módon szülő 40 év fölötti nők esetében 65 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak náluk – írta a The Independent című brit napilap a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társasága (ESHRE) éves bécsi tanácskozásán bemutatott tanulmányt.
A mesterséges megtermékenyítés során a petetermeléshez a nőknek erős gyógyszereket adnak a petefészkek stimulálásához. Ez megnöveli szervezetükben az ösztrogén szintjét, ez a hormon mozdítja elő a mell sejtjeinek a növekedését, de szerepet játszhat a rákos sejtek növekedésében is.
Bár általánosságban a rák aránya alacsony volt, a mesterséges megtermékenyítésen átesett összes résztvevő esetében minden ezer nőre mintegy kettővel több daganatos betegség jutott, mint a kontrollcsoportra.
A növekvő kockázat betudható a korral kapcsolatos sebezhetőségnek a hormonkitettséget illetően, vagy a nagyobb mennyiségű hormonnak a mesterséges megtermékenyítés során – írták a kutatók tanulmányuk összefoglalójában.
Az 1994 és 2015 között folyó kutatásban minden mesterséges megtermékenyítésen átesett nő egészségi adatait összevetették tíz hasonló hátterű nővével, aki természetes módon szült.
A szívbetegségtől megvédik a nőket, ha a combjukra híznak
2019. augusztus 09.
Egy nagyléptékű amerikai kutatás szerint azok az idősebb, egészséges súlyú nők, akik a hasuk helyet a combjukra híznak, védettebbek a szívbetegségektől.
A kutatók szerint az “alma alakú” nőknek meg kell próbálnia leadni a hasukból és “körte alakúvá” válni.
A European Heart Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban 2600 egészséges testsúlyú 18 éven felüli nőt vizsgáltak, akiknek testtömeg-indexe (BMI) 18-25 között volt. A résztvevők egy 1990-es évek közepétől folyó nagy amerikai kutatás, a Women’s Health Initiative keretében rendszeresen estek át olyan vizsgálaton, amely a testzsírt, az izmokat és a csontsűrűséget mérte fel.
A kutatás megállapította, hogy az “alma alakú” nőknél, akik a hasukra híznak, nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál a “körte alakú” nőknél, akiknél a zsírpárnák a combjukat és a csípőjüket erősítették.
A tudósok korábban is tisztában voltak azzal, hogy a hasi szervek körül felhalmozódó zsír, az úgynevezett zsigeri zsír megnöveli az anyagcsereproblémák, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – emlékeztetett a tanulmányt ismertető BBC News.
A kutatók egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy a combon kialakuló zsír miért védhet a szív és érrendszeri betegségektől, de az kiderült, hogy ez a zsír nem okoz problémát a test szerveiben.
Az egészségtelen életmód viszont a középkorúaknál a hasi zsírt növeli. A tanulmányt jegyző Qibin Qi professzor, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem tudósa elmondta, hogy a korábbi kutatások azokkal foglalkoztak, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak. “A mi tanulmányunk résztvevői olyan nők voltak, akiknek normális volt a testsúlya. Tehát ez az üzenet nagyon fontos: még az egészséges testsúlyú nőknél is számít, hogy a testük ‘alma alakú’ vagy ‘körte alakú‘”.
Példaértékű a gyermekek elleni erőszakot tiltó törvényt
2019. augusztus 08.
Az Európa Tanács üdvözli, példaértékűnek tartja és minden tagállama figyelmébe ajánlja azt a frissen elfogadott francia törvényt, amely a szülőknek megtiltja a gyermekeik elleni mindenfajta erőszak használatát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.
A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.
Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat.
Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.
5 dolog, amit elrontunk a naptej használatakor
2019. augusztus 08.
Végre hivatalosan is itt a nyár, és ezzel együtt a napfürdőzés szezonja. Ilyenkor mindennél fontosabbá válik a fényvédelem. A megfelelő napvédő krém nemcsak a leégés ellen véd – ezáltal pedig csökkenti a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát – hanem több kedvezőtlen bőrelváltozás ellen is védelmet nyújt. Ám mindez csak abban az esetben igaz, ha jól használjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa elmondta, mire figyeljünk.
A bőrünk nem felejt, így nagyon fontos, már gyermekkortól ügyeljünk a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd egy későbbi életkorban láthatóvá is válnak. Korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín és a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulását is kockáztatjuk így. Sokszor azt hisszük, hogy védve vagyunk a nap alatt, hiszen bekentük magunkat napvédő krémmel, ám a következőkre gyakran nem figyelünk.
Elfelejtünk néhány testrészt
Talán jártunk már úgy, hogy például a vállunk vagy lábunk egyes részeire nem jutott naptej, vagy nem elég. Persze erről nem a krémezés során szereztünk tudomást, csak utólag, a nap végén egy fura alakban lepirult terület figyelmeztetett a hiányosságunkra. Gyakran azonban nem csak egyes területek, hanem teljes testrészeink maradnak védelem nélkül: a kopaszodó, vagy nagyon rövidre nyírt hajú férfiak például nem gondolnak a fejbőr napvédelmére, de nőknél is fontos a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület.
Túl későn használjuk
A napvédő krémeknek a felvitelt követően átlagosan fél órára van szükségük ahhoz, hogy megfelelően ki tudják fejteni hatásukat. Ezért nem jó megoldás, ha valaki a strandra érkezve, gyorsan vízbe csobbanás előtt sietve elkeni magán a fényvédőt. A legjobb, ha még indulás előtt, a lakásban alaposan eldolgozzuk a bőrön – ügyelve a gyakran elfeledett testrészekre is – és a strandon már csak időnként ismételjük a műveletet. A ruházattal ugyanis ledörzsölhetjük a krémet, illetve a vízálló terméket sem elég csak egyszer használni, több alkalommal – attól függően, hogy mennyit vagyunk vízben vagy mennyit izzadunk – a bőrt újra be kell kenni.
Szorongó gyerekek a táborban: anya, gyere értem!
2019. augusztus 07.
Táborozni jó dolog – gondoljuk mi, de mi a helyzet, ha csemeténk másként látja? Meddig várjunk, mikor engedjünk a kérésének és hozzuk inkább haza a táborból? Erről beszélgettünk Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével.
Minden gyermek másként reagál
A gyerekek különbözően élik meg a szülőktől való elszakadást. Már a bölcsődében és az óvodában is kirajzolódnak a különbségek. Vannak gyerekek, akik szinte zökkenőmentesen beilleszkednek az új környezetbe, mások pedig hosszas, akár hónapokig is tartó procedúra után kezdik csak feltalálni és jól érezni magukat az új környezetben. Az első ottalvós táborozás is hasonlóan nagy mérföldkő a gyerekek életében. Annak érdekében, hogy ez minél jobban sikerüljön, érdemes rá körültekintően felkészülni.
Ezért (is) fontos, hogy ismerjük a gyermekünket
Az első hibalehetőség, ha az aktuális trendek, vagy a többi szülő/gyerek választása alapján döntünk mi is. Nagyon népszerűek a különböző informatikai táborok, ám csak azért, mert sok barátja ott lesz, a mi gyermekünk nem biztos, hogy jól fogja érezni magát, ha alapvetően szívesebben tölti a szabadidejét például kézműveskedéssel. Szeretnénk, ha az idegen nyelvi ismeretei gyarapodnának a nyári szünetben, hiszen mi szülőként tudjuk, hogy nyelvtudásra szüksége lesz a későbbiekben? Ám lehet, hogy ő 12 évesen mégsem örömmel tölti ezzel az idejét egy egy hetes táborban, minden délelőtt több órában. Szeretnénk, ha kicsit izmosodna és a haverjai is sportolnak? Mégsem biztos, hogy jó döntés, ha mi is focitáborba íratjuk a könyvmoly, testnevelés órán is csak nehezen boldoguló gyermekünket.
„Az első lépés tehát, hogy közösen válasszunk tábort. Ha nem a gyermekünk érdeklődésének megfelelő a tematika, akkor egyedül fogja érezni magát a táborban, unatkozni fog és nagy valószínűséggel számíthatunk a hazajövetellel kapcsolatos „segélykérő” hívásokra.”
