Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!

2025. április 12.

Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?

Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!

A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.

Csakra-táplálkozás

Lendülj formába idén tavasszal!

2025. április 12.

Szakértői tippek az aktív életmódhoz

A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új lendülettel vágjanak bele az aktív életmódba. A hideg hónapok alatt ugyanis gyakran háttérbe szorul a mozgás, az anyagcsere lelassul, az izmok merevebbé válnak. Íme néhány szakértői tipp, hogyan hozzuk vissza fokozatosan a dinamikát a mindennapokba, és alakítsunk ki fenntartható, egészségtudatos rutint.

A tél végével a természet újraéled, és testünk is hasonló változásokon megy keresztül. A hosszabb nappalok és a melegebb időjárás ideális környezetet teremtenek arra, hogy többet mozogjunk a szabadban, feltöltődjünk energiával, és visszanyerjük vitalitásunkat. A téli, hideg hónapokban gyakran csökken a fizikai aktivitás, ami izommerevséghez, lassabb anyagcseréhez és fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres testmozgás azonban fokozza a vérkeringést, javítja az oxigénellátást és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. Emellett a fizikai aktivitás serkenti az endorfin termelődését, amely a közérzet és a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott életmód nem csupán a fizikai állapotot javítja, az agyműködést is serkenti.

így hozd ki a legtöbbet az edzésből

Az izmok és az ízületek egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés és az edzések utáni regeneráció. A természetes összetevők, mint a gyógynövény-kivonatok, a koffein és az L-karnitin, hozzájárulhatnak a hatékonyabb mozgáshoz, elősegítik a zsírszövetek lebontását és fokozzák a sejtek energiatermelését. A keringést serkentő, bőrfeszesítő és ízületvédő hatóanyagok – például a mentol, rozmaring, árnika, vadgesztenye, MSM és glükozamin – segíthetnek a szervezet regenerációjában és az aktív életmód támogatásában.

Ne fájjon, ne törjön!

2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Miért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?

• Örökletes tényezők (70-80%-ban)
• Fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kalcium- és vitaminszegény étrend, alacsony D-vitamin-bevitel
• Betegségek, hormonális betegségek, bélrendszer betegségei és felszívódási zavarai
• Kóros soványság, anorexia, krónikus vese- és májelégtelenség
• Gyógyszerek, szteroidok
• Immunrendszert gyengítő gyógyszerek

Már nem biztos, hogy az esti edzés árt az alvásnak

2025. április 11.

Bár az régóta köztudott, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a szorongást, szinte minden testi funkcióra kedvezően hat, a gyógyításban és a megelőzésben is kiemelt szerepe van, de sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy esti edzés megzavarhatja a jó alvást. Az újabb vizsgálatok fényében azonban ez már korántsem biztos. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa ismertette a részleteket.

Miről szólnak az újabb kutatások?

Néhány évvel, egy évtizeddel ezelőtt még azt hangoztatták a kutatások, hogy a késői edzés rossz hatással lehet az alvásra. 2020-ban azonban egy kisebb kutatás, amelybe 12 egészséges férfit vontak be, azt találta, hogy a közepesen intenzív testedzés egyáltalán nem zavarja meg az alvást, ha azt a lefekvési idő előtt 90 perccel fejezik be. Mivel további ilyen eredmények is születtek, egy 23 tanulmány eredményeit összegző, átfogó munkában arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a közepesnél nem erősebb, 60-90 percig tartó és legalább a lefekvés előtt 1 órával befejezett edzés nincs rossz hatással az alvásra, sőt bizonyos esetekben még jó hatást is eredményezhet.  

Vannak jobb „altató hatású” mozgásformák?

Nem minden mozgásforma van ugyanolyan hatással az alvásra, ezért, ha valaki estére tervezi a fizikai aktivitást, gondolja végig, pontosan milyen edzést is választ.  A legfontosabb szempont az intenzitás: a közepes intenzitás az ideális a könnyebb elalvás és átalvás érdekében. Ezt a mezsgyét elérhetjük például jógával, gyors gyaloglással, úszással, biciklizéssel, nem túl megerőltető súlyzós edzéssel. A túl intenzív edzés esténként továbbra is kerülendő (legalábbis az alvás szempontjából), ugyanis stimulálja az idegrendszert és nagyon megemeli a pulzust, ami miatt nehezebb lesz elaludni. Ezért nem estére ajánlott időzíteni a futást, az ugrálással járó sportokat, a nagy súlyokkal történő sportokat, a HIIT edzést és a versenyszerűen űzött sportokra való felkészülést.   
A másik fontos tényező, hogy legalább egy, de inkább másfél órával a tervezett lefekvés időpontja előtt fejezzük be a mozgást.
Az alvással és általában az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy a mozgás rendszeres legyen. Az ajánlások heti legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitásra vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy egy alkalommal legalább 30 percet mozogjunk, bár akinek ez túl megterhelő, kezdheti 15 perccel is. A lényeg, hogy ha sikerül olyan mozgásformát találni, amelyet élvezünk, könnyebben ki fogunk tartani mellette, és ezzel sokat teszünk a jó alvásért is – hangsúlyozza Vida doktornő.

Mit tehetünk még a jó alvás érdekében?

Tartsuk magunkat a rendszerhez

Ha még hétvégén is igyekszünk egy viszonylag fix napirendet tartani a közel azonos időben történő felkeléssel és lefekvéssel, rövid idő alatt stabilizálhatjuk a belső óránkat, így az alvásritmusunkat is.

Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe

2025. április 10.

Csaknem 20 ezer feltalajminta elemzése nyomán készítették el Európa talajainak sótartalom-térképét egy nemzetközi kutatás során. A tanulmányban a talaj sótartalmának térbeli eloszlását vizsgálták. Az eredmények segítik a fenntartható talajgazdálkodást és az élelmiszer-biztonságot. A vizsgálatokban részt vevő magyar kutatók szerint hazánk termőtalajainak sótartalma európai viszonylatban közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye talajaink másodlagos elszikesedésének.

A fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrásaink felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletünket.

Az európai talajok sótartalmának térbeli eloszlását modellezték egy nemzetközi együttműködés keretében a JRC European Commission vezetésével, melyben a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói, Balog Kitti és Szatmári Gábor mellett a University College London, CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificación-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC, Dublin, az Agricultural University of Athens, az Isparta University of Applied Sciences és a University of Palermo vettek részt. A közös tanulmány a Geoderma című szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás az Európai Uniós földhasználati/felszínborítási statisztikai keretfelmérés, a LUCAS talajmonitoring adataira épül, amely csaknem 20.000 felszíni talajmintát tartalmaz.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb (500 méteres felbontású), harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

2025. április 10.

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.

Bővíti együttműködését az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem

2025. április 09.

SZTE – Egis Ipari Partnerségi Tanszék néven új oktatási egység kezdi meg működését a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyógyszerésztudományi Karán. Az Egis és a szegedi egyetem stratégiai partnerekként már korábban is több területen sikeresen működött együtt, az új tanszék indulása mérföldkövet jelent a közös munkában. A megállapodás ünnepélyes aláírására 2025. március 5-én került sor Budapesten, az Egis Tudományos és Technológiai Központban.

Tudástranszfer, az egyetemi és ipari know-how és kultúra szimbiózisa révén az innováció ösztönzése, a kétoldalú kapcsolatok további szélesítése – e közös célok mentén bővíti együttműködését az Egis és a Szegedi Tudományegyetem. Az ennek jegyében alapított SZTE–Egis Ipari Partnerségi Tanszék amellett, hogy szervesen illeszkedik az SZTE már meglévő, színvonalas képzési struktúrájába, új lehetőségeket is kínál az ipari témák iránt érdeklődő szegedi gyógyszerészhallgatóknak. Az Egis szakemberei révén az egyetemen tovább erősödhet a gyakorlatközpontú oktatási szemlélet, hiszen a gyógyszeriparban alkalmazott legfontosabb tudásanyagokat is nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, elismert iparági szereplőktől sajátíthatják el a diákok, ami a karrierválasztásukra is döntő hatással lehet. Emellett – mint azt több sikeres projekt is mutatja – az egyetemi és az ipari szféra szorosabb együttműködéséből számos innovatív ötlet, kezdeményezés fakadhat.

„A gyógyszeripar hagyományosan a magyar nemzetgazdaság egyik kiemelkedően magas hozzáadott értékű húzóágazata – mondta el Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. – Vállalatunknál nagy hagyománya van az utánpótlás-nevelésnek, a tehetséggondozásnak: több platformon támogatjuk a tehetségek felkarolását, illetve részt vállalunk a leendő szakemberek képzésében. A szegedi egyetemmel is számos eredményes projektben dolgoztunk együtt, a közös pályázati projektektől az oktatási kezdeményezésekig. A tanszék megalapításával ez a szakmai kapcsolat emelkedik új szintre: hamarosan a régió egyik vezető gyógyszergyárának megbecsült munkatársai adhatják át első kézből tapasztalataikat a diákoknak, tanszékvezető kollégám, dr. Spaits Tamás irányítása alatt, méghozzá egy kifejezetten az iparral kapcsolatos tárgyakat oktató tanszéken.

Ahogy azt többek között számos Innovációs Díjunk is bizonyítja, az Egisben lételemünk az innováció. Kötelességünk, hogy meg is tartsuk, tovább is adjuk. Ezt diktálja elsősorban a betegek iránti felelősségünk, a küldetésünk: hogy korszerű gyógyszerekkel segítsünk minél többeket a minőségi élethez. Az innováció erősítésére ezzel a megállapodással új lehetőség adódik: szélesebb tér nyílik az akadémiai szférából érkező és az iparban gyakorló szakemberek közös munkájára.”

„A Szegedi Tudományegyetem az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás és tudományok művelésének szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósulását annak érdekében, hogy folyamatosan frissülő tudás épüljön bele az aktuális tananyagokba minden képzési szinten és területen” – mondta el Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. – Ehhez elengedhetetlen olyan partnerségek kialakítása, amelyekkel képesek vagyunk a minket körülvevő komplex és gyorsan változó elvárásokhoz gyorsan alkalmazkodni, közös bölcsességgel és összefogással. Az ipari partnerségi tanszék koncepció szervesen kapcsolódik ahhoz az innovációs ökoszisztéma modellben történő gondolkodáshoz, amelyben a negyedik generációs egyetemek körébe tartozó Szegedi Tudományegyetem értelmezi küldetését.”

Állandóan visszatérő szédülés? Ilyen okai lehetnek

2025. április 09.

A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista azokat a gyakori okokat vette számba, amelyek a többször jelentkező, forgó jellegű szédülés mögött állhatnak.

A vertigó a forgó jellegű szédülés

A szédülés egy általános fogalom arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat és kitalálni, mit is érezhet a beteg, amikor szédülésről beszél. Előfordul, hogy az egyensúlyzavart nevezi szédülésnek, de ilyenkor sokan hozzáteszik: olyan, mintha részeg lennék. Vannak, akik más jellegű szédüléses állapotot írnak körül, mint a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy akár egy ájulás előtti állapot. Azonban, ha a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy érzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról – hangsúlyozza Gács doktor.
A forgó jellegű szédüléseknek két nagy csoportja van: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amelyek vissza-visszatérnek, a másik csoportnál a szédülés bizonyos idő után – amely lehet akár több nap is – abbamarad. Ez utóbbi csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget.  A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség szerencsére az átlagosan egy hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem igényel kezelést.

Az ismétlődő, forgó szédülés három gyakori oka

Ha valaki visszatérő, forgó jellegű szédülésről számol be, meg kell tudnunk, hogy egyes szédüléses epizódok mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés. Ilyenkor az a rövidítés kerül a leletbe, hogy BPPV, ami a beningnus paroxizmalis pozícionális vertigóra vonatkozik. Ez egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis van egy egyszerű gyógymódja van, az úgynevezett Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista. A visszatérő szédülések második, viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. A harmadik jellemző ok a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel mindkét fül érintett lehet). Természetesen a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még a kivizsgálás után a Meniére diagnosztizálható. Ez önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.

Spórolási tippek a mindennapokra

2025. április 08.

Hogyan legyen több pénz a tárcánkban anélkül, hogy lemondjunk valamiről, vagy rosszul járjunk egy olcsóbb holmi miatt?

Mire figyelj bevásárláskor?

Az áruk elhelyezése:
A polcokon a drágább árukat a legtöbb helyen szemmagasságban helyezik el. Ha lehajlunk, ott az olcsóbb árukat találjuk. Az olyan termékeket, amelyeket az emberek gyakran keresnek, mint például a kávé filter, általában eldugott helyekre rakják, hogy csak hosszas keresgélés után lehessen megtalálni és közben az ember szinte az egész boltot bejárja, amíg megtalálja őket. Így aztán nő a kísértés, hogy olyan termékeket is megveszünk, amelyek valójában szükségtelenek számunkra, csak megtetszenek, és nem tudunk ellenállni nekik.

Direktvásárlás: Akinek lehetősége van rá, hogy közvetlenül a gyártótól vegyen meg valamit, az mindenképpen éljen vele. Olcsóbban juthatunk hozzá a termékhez, mint a szupermarketekben és a termék frissebb is lesz.

Akciók: Legyünk óvatos, amikor akciós termékek közül választunk. Nem minden leárazott termék éri meg az árát.

Víz: A szódásszifonnal készített víz sokkal olcsóbb. Arról nem is beszélve, hogy nem kell az üvegeket és a rekeszeket cipelnünk és még a drága vizet is megspóroljuk. És amibe a szódás szifon kerül? Már az első pár hónapban megtérül a befektetés.

Más szezonban vásárolni: A síruhát vegyük meg tavasszal, a kempingsátrat ősszel, így rengeteg pénzt takaríthatunk meg. Szezon végén ugyanis általában nagy kiárusításokat tartanak, amikor olcsóbban juthatunk a termékekhez. Autókat és technikai berendezéseket akkor érdemes venni, mielőtt az új modellek a piacra kerülnének.

Árak összehasonlítása: A legtöbb nagy bevásárló központnak, üzletláncnak van honlapja az interneten, ahová felteszik az akciók és olcsó áruk listáját. Érdemes ezeket átböngészni a vásárlás előtt. A postaládába bedobott reklámújságokat, szórólapokat sem kell azonnal a kukába dobni.

Gyógyszerek: A gyógyszertárban érdeklődjön olyan termékek iránt, amelyek ugyanolyan hatóanyaggal rendelkeznek, ám mégis a felírtnál jóval olcsóbbak.

Mellkasi fájdalomnál fontos vizsgálat a szívultrahang

2025. április 08.

Aki megtapasztalja a mellkasi szorítás, mellkasi fájdalom érzését, valószínűleg nyugtalankodik miatta, hiszen nehéz nem szívbetegségre gondolni ennek kapcsán. Azonban emögött a tünet mögött számos ok meghúzódhat, és még a szív-érrendszeri betegségeken belül is szükséges pontosan diagnosztizálni a forrást. Ebben a diagnosztizálási folyamatban játszhat nagy szerepet a szívultrahang vizsgálat, amelyet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa mutatott be.

Nem csak a szív lehet a mellkasi fájdalom oka

A mellkasi fájdalom diagnosztizálási szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. Utóbbiak közé számos betegség és állapot tartozhat a refluxtól a pánikbetegségig, és kevesen gondolnak például a vashiányra, holott akár emiatt is jelentkezhet a mellkasi szorító érzés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyancsak nagy az esélye annak, hogy nem kardiológiai oka van a tünetnek, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, illetve, ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Szükséges a kardiológiai kivizsgálás

Bármilyen mellkasi panasz merül fel, mindenképpen hasznos a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már a tünetek pontos leírása erős támpontot ad ahhoz, hogy lássuk, valóban szív-érrendszeri oka lehet-e az állapotnak, vagy más szakorvos felé érdemes irányítani a pácienst. Ha azonban mi is kardiológiai eredetre gyanakszunk, van néhány vizsgálat, amelyet fontos elvégezni a diagnosztizáláshoz. Általában ilyen a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG-t és a szívultrahang – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ez utóbbi eljárás az, amit talán kevésbé szoktak ismerni a páciensek, ezért érdemes tudni róla, hogy a nyugalmi szívultrahang egy gyors es viszonylag egyszerű vizsgálati módszer a szív működésének megítélésére. A szívultrahang vizsgálat során standardizált felvételek készülnek, melyek különböző síkokból ábrázolják és mérik a szív üregeit, a pitvarok és a kamrák izomzatát, a balkamra összehúzódásának erejét, a balkamra telődés paramétereit, a billentyűket és azok mozgását, a rajtuk átáramló vér sebességét és nyomását, és a szívből kivezető nagy artériák és bevezető nagy vénák állapotát, valamint a szívburkot. Mindazonáltal vannak olyan szív-érrendszeri állapotok, betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak tüneteket. Ebben az esetben egy nyugalomban elvégzett szívultrahang nem tudja kimutatni a problémát, ezért terheléses szívultrahangra van szükség, amelynek lényege, hogy vizsgálat közben a páciens fizikai terhelésnek van kitéve.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A nyugalmi szívultrahang fájdalmatlan vizsgálat, nem jár sem injekcióval, sem sugárterheléssel. Semmiféle előkészület nem szükséges az elvégzéséhez, az előzetes kardiológiai vizsgálaton csupán azt kell tisztázni a kardiológussal, hogy szed-e valamilyen szívgyógyszert a páciens. Előfordulhat ugyanis, hogy jellemzően a béta-blokkoló szedését 1-2 nappal korábban fel kell függeszteni.